Ung, 1879. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1879-11-16 / 46. szám
Tizenhetedik évfolyam. 1879. 46. szám. Ungváron, vasárnap november 16. Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Előfizetési feltételek: egv évre 6 forint, félévre 3 forint negyed évre 1 forint 50 krajezir. Egyes szám ára 12 krajczár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Kiadó-hivatal: TÁRSADALMI ÉS VÉG YESTARTALM ü LAP. Nyilttér: Pollacsek Miksa könyvnyomdája Ungváron, november 15. Egy indítvány az általános közigazgatási állapot reformja érdekében. Az ország első vármegyéje, Pestmegye bizottsági tagjai összejöttek évnegyedes közgyűlésre. És Pestmegye bizottsági tagjai nemcsak a végett jöttek össze, hogy a folyó ügyek gyakran chiblonszerü tárgyalása után elvégezzék azt, mire a fenálló törvények szerint kötelezve vannak, hanem helyet foglaltak a megye termében mint olyanok, kik átérzik, hogy a bizottságnak mint politikai és társadalmi tényezőnek a köz- igazgatás terén fontos hivatása van. És a közigazgatás állapotát, a felmerült hiányokat ki ismeri jobban, mint az, a ki a közigazgatásnál vagy ingyenes tevékenység kifejtése, a közigazgatási közegekkel való gyakori érintkezése, vagy pedig mint a megye köztisztviselője, a törvények s rendeletek végrehajtása körül bő tapasztalatokat szerzett, melyből azon következtetest kell levonnia, hogy a közigazgatás rendszeres javitást, a hiányok pótlásokat s‘ a helyi közigazgatási bajok orvoslást igényelnek, és a reform szükségét érzik leginkább s óhajtják is. A megye bizottsága, mely az ész intclli- gentiáját birja kebelében, olyan tényező, melynek mint a megye közvéleménye tolmácsolójá- nak szavát kell felemelni éppen akkor, midőn létérdekeiről, fenállhatásának alapjairól lesz szó illetékes helyen. Bekövetkezett a közigazgatás reformjának ideje. A kormány már lmzamosb idők óta foglalkozik a módokkal, melyek hivatva lesznek gyökeres javitást eszközölni a közigazgatás bajain és hiányain; ott állanak a tapasztalatok feljegyezve: nincs kikötve a hivatalnok qualificá- tiója, a hivatalnok függetlensége s jövője nincs biztosítva, a közigazgatási ügyekbeni sérelmek orvoslására nincs közigazgatási bíróságunk, és sok egyéb. Pestmegye bizottsága tehát megértette a kor intő szózatát, midőn a közigazgatási rendszer reformjának idejét elérkezettnek látva, a megye területén tett tapasztalatok alapján gyakorlati javaslatok tétetére egy bizottságot küldött ki, mely munkálat figyelembevétel végett a kormányhoz lesz felterjesztendő. És e javaslat s a, többi megyék hasoncélu felterjesztései nemcsak meg fogják könnyíteni a kormány teendőit, hanem a reformok elkészítése alkalmával remélhetőleg kellő figyelemben fognak részesülni. Üdvözöljük Pestmegyét a kezdeményezés terén, mely megyénknek is követendő például szolgálhat, s hiszszük, hogy ez indítványt megyénk bizottsági tagjai komoly megfigyelés tárgyává teszik s utánzaiidó például fogják felhasználni. Az indítványt, melyet e tárgyban Szivák Imre adott be több társai nevében is itt közöljük egész terjedelemben: Indítvány. Tekintettel arra, hogy folyton erősbödik afcon meggyőződés, miszerint a közigazgatás inai szervezete —* az e téren utóbbi időben behozott AZ UNGI KÖZMiVELŐDÉSI TÁRSULAT KÖZLÖNYE. soronként 20 kr. alkotások mellett sem képes megfelelni azon igényeknek, melyek a jogállam közigazgatási rendszere irányában a nemzetiség, — a társadalmi közjóiét és az egyéni szabadság érdekeinek fejlesztése s megvédése szempontjából támaszthatók; — tekintettel arra, hogy a köz- igazgatás terén észlelt bajok, hiányok, visszásságok s ellentétek oka nem annyira az egyének, mint inkább az egész rendszerben rejlik s orvoslásuk a fennálló administrationalis intézmények gyökeres és modern irányú átalakítását, az idevágó codificatióban észlelhető hiányok és hézagok mielőbbi pótlását s ezekkel kapcsolatosan a haladó kor szellemének megfelelő uj intézményeknek is behozatalát teszi szükségessé, tekintettel arra, hogy e téren a kormányi kezdeményezés mellett vagy ezt is megelőzőleg e kérdésnek a törvényhatóságokban napirendre tüzese nemcsak nem fölösleges, hanem éppen a megye mint az állami közigazgatás közvetítésének nagvfontosságu — a helyhatósági önkormányzatnak pedig elsőrangú tényezője, iegfőkép van hivatva a reform tekintetóbeni tapasztalatait s nézeteit idejekorán előadni, — annyival is inkább, mert a szükségeseknek Ítélendő javítások egy részét esetleg saját autonom körében is életbeléptethetni -fogja; s tekintettel arra végül, hogy jelzett meggyőződés s észleletek alapján képződő közvélemény közigazgatásunk reformját a legelső tendők s mielőbbi megoldást igénylő korkérdések — szóval legközelebbi jövőnk feladatai közé sorozza, a mely mint ilyen az 1870. XL1I. t. ez. 1. §-ban biztosított törvényhatósági jognak: a közügyek feletti tanácskozásnak legméltóbb tárgyát kepezi s gyakorlati megoldásának előkészítése a megye missiójával nemcsak összefér, de abból folyólag any- nyival is inkább van indokolva, nehogy még ezen — a törvényhatóság életébe vágó reformmü is, mint az idevágó egyéb alkotásokkal történt — a megye mellőzésével s nyilatkozatának számbavétele nélkül vitessék keresztül; s különben a közügynek is csak hasznára váihatik, ha ez irányban a fejlődésben levő közvéleményt a törvényhatóságok is hű kifejezésre juttatni segítik : mondja ki a megye közgyűlése, miszerint az egész közigazgatási rendszer reformjának idejét elérkezettnek látja, a létező bajok orvoslását s az e czélra vezető módozatok tüzetes megvitatását és megállapítását égető szükségünek s feladata körébe esőnek Ítéli — mely őzéiből az e megye kebelében tett tapasztalatok alapján is — a fentebbiek értelmében gyakorlati javaslatok tételére az alispán elnöklete alatt egy számosabb tagból álló bizottságot küld ki azon utasítással, hogy munkálatát a legközelebbi rendes közgyűlésre tenjeszsze elő. A középtanodai oktatásról szóló törvény- javaslat — mint az „E—s“ Írja — már a befejezés sta- diamában van a vallás és közoktatási minisztérium kebelében. E törvényjavaslatban már föl van használva az az anyag is, mely a jogi szakoktatás érdekében összehívott tanácskozmány tárgyalásai folyamán a középtanodai oktatásra vonatkozólag felmerült. A javaslat előterjesztésének ideje még megállapítva nincs, de Trefort Ágoston miniszter mindenesetre a karácsom szünidő előtt akarja a képviselőház elé terjeszteni, hogy idő legyen azt még ez ülésszak folyamán letárgyalni. A pénzügyminisztériumban most dolgoznak azon, hogy a tőke-kamat-adót ezentúl ne az adókivető bizottságok, hanem az adófelügyelőségek szabják ki. Ismerve az adófelügyelőségek eljárását, szinte jól érezheti magát az, a kinek nincs — tőkepénze. Négyezerhétszáz kilométernyi hosszúságú államuton tervezi a kormány az utvám behozatalát. A múlt években tett észlelések szerint az átlagos forgalom ezen államutakon kilométerenként és naponként — bele nem számitva a vámmentes s a váitíso- roinpókon kívül közlekedő állatokat — többre mint 200 igavonó állatra nem tehető. Minden igevonó állat után 10 kilométer távolságra két krajczár szedetvén, a remélhető vámjövedelem 686,200 frt. — A nehéz, hajtó marha után, tekintettel arra, hogy legnagyobb része most már vasúton szállittatik, csak 60 ezer forint, a könnyű hajtott marha után pedig ugyanazon oknál fogva csak 40,000 frt remélhető s igy az utvám összes bevétele 786,200 írtra van előirányozva. A megyéknek adandó inségi kölcsön tárgyában rövid időn törvényjavaslatot fog Tisza Kálmán mint belügyminiszter a képviselóház elé terjeszteni. Már eddig is, mint értesülünk, több megyének utalványoztatok inségi kölcsön-előlegek, mint például Temes, Torontál, Szatmár, Sáros sőt még Sopron vármegyének is. A megyék főispánjai részletes utasitással látattak el megyéjükben az inségi viszonyok kipuhatolása s a mul- batlanul szükséges inségi segélyezés mérvének megállapítása s ez iránti javaslataik indokolt felterjesztése tárgyában. Ezek beérkeztével a kormány azon helyzetben lesz, hogy az inségi ügyről kimentő, részletes előterjesztést tehet s ugyanekkor az illető törvényjavaslatot is előterjeszti. A közadók kezeléséről s különösen az adóvégrehajtásról is szóló 1876-ik évi törvény 54. §-a részletesen felsorolja azon ingósági értéktárgyakat, melyek közadóbeli tartozások fedezésére és kielégítésére végre- bajtásilag le nem foglalhatók. Ilyenek: a szükséges ágy és ágynemű, a legszükségesebb öltözék, az utolsó darab haszonmarha, a földmíveléshez szükséges igás barom, az iparűzéshez szükséges szerszám, a kenyérkeresethez szükséges könyv, tizenöt napi élelem és a szükséges vetőmag. — E törvényt azonban az adóvégrehajtók egyáltalán nem veszik figyelembe s a megyékhez, szolgabirákhoz, kormányhoz, sőt a felséghez is e tárgyban már számtalanszor panasz nyujtatott be, mely azonban a végrehajtó közegeknek a kormánytól jövő örökös sürgetése a adóhajtási unszolása miatt is eredménytelen maradt. Ennek figyelembe vételével most egyik dunántúli megyének közigazgatási bizottséga azt határozta, hogy a törvénynek illető rendelkezéseit kőnyomatu példányokban sokszorosítja, minden községnek megküldi, minden községnél kifüggesztetni rendeli, s a községi elöljárókat ezen törvny végrehajtásáért felelőssé teszi, utasítván egyúttal a járási szolgabirákat, hogy e tekintetben szigorúan felügyelni el ne mulaszszák. Ez eljárást az „E—s“-sel együtt, melyben a fentebbieket olvastuk, mi is helyeseljük s egyúttal követendő például megyénk figyelmébe ajánljuk. De a mellett megjegyezzük, hogy a vármegyék közönségének módjukban, tehát kötelességükben is állana az adó behajtásnak törvény ellen vétő közegeit szigorú felelősségre vonni s ellenük a fegyelmi törvény szigorát annyiszor-mennyiszer alkalmazni. A törvény szigorú alkalmazásánk néhány kézzelfogható példája bizonyosan “ vigyázatra intené a zsaroló urakat.
