Ung, 1879. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1879-11-02 / 44. szám

c

Tizeahetedik évfolyam. 1879, 44, szám.

Uiigvároa, vasárnap november

9

rw»

Az „UNG“ megjelen minden vasárnap.

A szerkesztőhöz intézendő mi'idén közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak ei. Semmit sem közlünk, ha nem tadjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadó-hivatal:

Pollacsek Miksa könyvnyomdája.

TÁRSADALMI ÉS VÉG YESTARTALM U LAP.

AZ UNGI KŰZMiVELÜÜÉS! TÁRSULAT KÖZLÖNYE.

E-lU!l£OtCbl I Cl IC tele K .

egv évre G forint, félévre 3 forint negyed évre 1 forint 50 krajczár Egyes szám ára. 12 krajczár.

Hirdetések;

szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Polipr ’ek Miksa könyvnyomdájába kük n- dők.

Nyiittér:

soronként 20 kr.

Ungváron, november I.

A komor téli napok küszöbön vannak. A gazda befejezi még hátralevő szükséges munkálatait, azután ő is visszavonul szobájába családjához. Az t gyszerű falusi gazdának, feltéve hogy olvasni tud, már most alkalma nyílnék a napok néhány óráját hasznos és kellemes olvasmányok olvasgatásával tölteni. Néhol talán mégis teszi, ahol t. i. a népkönyvtár eszméje már gyökeret vert, s a hol az erre első sorban hivatottak eszközt és alkalmat nyújtottak s buzgolkodásuk által ösztönt ébresztettek. De a csekély szám, a hol ez történik, elenyésző azon községekhez képest, a hol ez mindig csak piurn desiderium; a hol senki sincs, és sen- kisern akar lenni, ki elég lekesedéssel bir arra nézve, :— hogy az ügyet felkarolná és bármily csekély kezdeményezéssel legalább megkisérle- né. Pedig a nép maga sem oly tudatlan, sem oly konok, hogy a jó tanácsot el nem fogadná és magát elzárná egy üdvös intézkedés elől, mely csak saját javára szolgálna. S mindennap jobban és jobban tapasztaljuk, hogy népünknek igen nagy szüksége van arra, miszerint mind erkölcsileg nemesbüljön, mind pedig bizonyos hasznos mindennapi életében szükségesnek sőt nólkülezhetlennek mutatkozó ismeretekre szert tegyen. — A felnőttek együttes oktatása azirás és olvasás elemeiben, amint az nálunk egy időben felkaroltatott, de ép oly gyorsan elejtetett, nem mutatkozott célszerűnek, nem is eredményezett valami kiváló sikert, s úgy látszik, hogy sok helyen csak annak a pár forintnak kedvéért tartattak meg, mit a. kormány érte fizetett. — Az ebből eredményezett sikertől nem is vártunk mi soha valami nagyot; de többet van okunk várni és remélni a községi népkönyvtárakból, ha ezek lelkes férfiak kezdeményezéseiből léte- sittetnek és azok használata a nép által meg- kedveltetik. — Nópboldogitó elegendő van — szóval, de kevesen vállalkoznak arra, hogy a nép számára, a nép érdekében valamit tegyenek is. Azért a magyar földinives nép nagyobb része majdnem teljesen tétlenül tölti azt az időszakot, különösen ha semmi háziipart nem űz, melyet mind erkölcsi nemesítésre, mind pedig ismereteinek gyarapítására nézve kellemesen — és üdvöt hozólag tölthetne el.

Nem fölösleges dolog nálunk erről mentői többször szólani, az ily dolgok nálunk igen nehezen törnek maguknak uiat, még akkor is, ha hasznosságukat és czélszerüségüket belátni képesek vagyunk. — Ez keleti indolentiánk kifolyása, de nemcsak ennek, hanem a közérzület hiányának is. Megvan bennünk az a dicsérendő tulajdon, hogy egy-egy felvett eszmét lelkesedéssel karolunk fel; — de el nem csüggedő, vissza nem rettenő kitartással, annak létrehozásán fáradozni — azt már nem tudjuk. Azért marad nálunk számtalan dolog felbe. Bizonyos j újítások, uj intézkedések létesítése a kivitelben < vas következetességet kívánnak, különben előre is lehet megjósolni eredménytelenségüket. így vagyunk a népkönyvtárakkal is. Pedig rendki- . vül kevés fáradsággal létesíthetők mindenütt, a í hol az egyszerű füldmivesek között csak néhány i olvasni tudó van. E nemű irodalmunk még t amúgy is szerény, úgy, hogy egy egész kis i könyvtárnak, me'y részint erkölcsnemesitő, ró- t szint a falusi íöldmives saját munkássága kőiébe vágó hasznos olvasmányokból állana, felelailJLlclÖíl) EPVCÖ CtlUUZiäjLUct hm units

Ámde ha nincs az, ki ezt valamely községbei kezdje, ha lelkész és tanító ezt hivatásuknál nem tartják, pedig a szó szoros értelmében ne mes hivatásuk volna, ki kezdeményezze? ki buzdítsa és ösztönözze a népet arra, hogy a tél napok egy pár óráját, mikor egyebekkel el nincs foglalva, s folyton az unalom epeszti, hasznos és kellemes olvasmányuyal töltse?

A lelki vakság a tudatlanság, a durvaság undorító következéseit eléggé mutatja a bűnök statisztikája. Az erkölcsi kinövések és fogyatkozások a legnagyobb mértékben szaporodnak, a korcsmározások, az éjjeli verekedések megszokott dolgok, melyek feltűnést sem keltenek már; mert a köznép még mindig a korcsmát tartja és nézi a legjobb unaloműzőnek; a fiatal legénység pedig, mely mióta kikerült az iskolából, az olvasást is elfelejtette, úgy cselekszik, mint a hogyan azt az öregek teszik; igy lehetnek nálunk generátiók, melyek az elemi ismeretek küszöbére vezetve voltak már, de a meg- tanukakat később olvasásban gyakorolni alkalmuk nem lévén, teljesen elfelejtenek mindent, s ismét csak oly tudatlanok lesznek, mint voltak apáik.

Ismételem nem oly nehéz volna a bajon segíteni, ha .mmolyan akarnak azok, kik erre hivatva vannak.

Igaz, hogy jobb anyagi viszonyok mellett biztatóbb a kilátás, de a nép erkölcsi életét bármily csekély mértékben roszabb viszonyok mel- ett is emelni nem kárba ment fáradozás. A tét- enség, az ebből kifolyó korhelykedés és ennek covetkezményei a véres verekedések és egyéb ocsmány bűnök elkövetése a népkönyvtári intézménynek helyes és czélszerü behozatala által revesbednének s az lassanként az anyagi jóllét terén is rendezeíebb viszonyok lehetőségét előmozdítaná. Csakhogy az a baj, hogy sok helyen, sőt mindenütt, a hol az intézkedés utat nem toriét magának, éppen azok veszik csekélybe a népkönyvtárak felállításának fontosságát, kiknek szt nagyon jól kellene ismerniük, mert folytonosan a nép körében élnek és mozognak. Miután izek annak üdvös hatását el sem képzelhetik, is sokkal kényelmesebbek, mintsem hogy egy vis fáradságot szentelnének a dolognak, egyal- ;a!án nem hiszik, hogy a népkönyvtárak által valami eredményt lehetne elérni. Persze, ezek íem ismerik azon jótékony befolyást, melyeket izek a külföldön, azon államokban a hol már ■égibb idő óta fennállanak, a nép erkölcsi, szel- emi és anyagi életére gyakorolnak. — a magyar földműves népnek egyáltalán az a nagy izerencsétlensége, hogy nem igen törődik vele valaki, s miután maga nem sokat ért hozzá, íogy miképpen javíthatna bármi módon sorsán, tárán pedig ritkán okol, nem is igen hagyja el kzokat a rósz szokásokat, melyeknek valóságos abja, s melyek jellemének ártalmas és karos ánövéseit képezik, s melyek egyeseket oly ;yakran hoznak szembe a hatósággal. Mi, táj- alom ha valamit létesítünk, mindjárt nyomban redményt is várunk, s a hol ezt azonnal nem ttjuk, a fáradozást is haszontalannak tartjuk. l népkönyvtároknál az eredmény nem ötlik zonnal szembe, de biztos és kimaradhatlan ott, hol ez czélszerüen alkalmazásba vétetik, s nem adjuk, miért érdemesebb valamit tenni, ha a ép jólétének emeléséről van szó, az erkölcsi, agy az anyagi haszonért ?

Az „Ungmegyei gazdasági egylet“ alapszabályai.

(Vége.)

d) a jövedelmek és kiadások évi előirányzatának és esetleges kölcsönvótelének jóváhagyása;

e) az évi számadásoknak és a pénztári állapotnak e célból ki küldendő tagok általi felülvizsgálása.

f) az alapszabályok változtatása iránti határozás, melynél a 42. §. rendelkezése szorosan megtartandó,

g) a közgyűlés elébe terjesztetnek, az alelnök által az ügyviteli eredmény és az egyesület céljaihoz szükséges kérdések feletti értekezések.

h) a közgyűlés határozza meg az igazgató választmány által kinevezendő titkár fizetését végre

i) az egyesület netaláni feloszlása csak közgyűlésiig lehet elhatározható.

21. §. A közgyűlés rendszerint általános szavazattöbbséggel hozza határozatait, a szavazatok egyenlőségénél azon vélemény emelkedik határozatra, melyhez az elnöklő járult, kivéve a feloszlás és az alapszabályok változtatásának eseteit.

A feloszlás kimondására az egyesület szavazat képes tagjai kétharmadának beleegyezése szükséges. Ha azonban az első közgyűlésen a szavazatképes tagok kétharmada meg nem jelenne: akkor a 6 hétre hirdetendő uj közgyűlésen a megjelelentjtagok kétharmada határozand

Az alapszabályok változtatásánál pedig a jelenlevő szavazatképes tagok két harmadának egyenlő szavazata is elégséges.

22. §. A választások titkos szavazáttal történnek, ugyanezen eljárásnak van helye akkor is, midőn az igazgató választmány által fel nem vett, vagy az egyesület kebeléből kirekesztett egyének felebbviteli folyamodványa tárgyaltatik.

VI. Az igazgató választmány.

23. §. Az igazgató választmány képviseli az elnöknek a 36. §. d.), pontjában erre vonatkozólag felemlített jogainak megcsorbítása nélkül, a társulatot, és vezeti ennek minden ügyeit az alapszabályok értelmében és a közgyűlések határozatai szerint.

24. §. Az igazgató választmány tagjai az elnök, alelnök és 18 választmányi tag, kik az alapító, óvdijas és pártoló tagok közül három évre választatnak.

25. §. Az alakulási gyűléstől számított első év letelte után az igazgató választmány tagjai közűi az évi közgyűlésen megejtendő sorshúzás utján hat tag lép ki x következő években hasonlóul hat tag sorsoltatik ki minden év végén ; a sorshúzás azonban a második s iövetkező években csak azon 12 tag között ejtetik meg, fik az előző évben történt sorshúzáskor beumaradtak. ki igy kisorsolt tag újra választható.

Az időközben meghalálozott vagy kilépett tisztviselőket vagy választmányi tagokat a legközelebbi rentes közgyűlésig az igazgató választmány helyettesíti.

26. §. Az igazgató választmányban, úgy miként a vözgyülésen az elnök viszi az elnökséget, a választott ilnökök akadályoztatása esetében a jelenlevők választalak maguknak elnököt.

27. §. A választmányi ülések a szükséghez képest öbbször, de minden három hónapban egyszer mulhat- anul tartatnak, mely ülésen a jelenlevők szótöbbséggel latároznak.

28- §. Miután az egyesületet az igazgató választ- aány képviseli, ebből következik, hogy :

a. ) minden, az egyesületi működésre és ennek érekeire vonatkozó beadványok és jelentések a választmányhoz intézendők, általa intéztetnek el minden ren- es ügyletek, tétetnek a közgyűlésre való előkészületek s kidolgoztadk a közgyűlési tanácskozás alá veendő trgyak program inja:

b. ) az igazgató választmány veszi fel az alapi tó vdijas és pártoló tagokat, és azok névsorát a közgyüknek tudomás és jóváhagyás végett előterjeszti j