Ung, 1879. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1879-07-13 / 28. szám

d« mert ax eddigi riasgálat is *ulyo»itó körülménye­ket tüntet fel, a, felfüggesztés ok rétién elrendelendő s a torábbi vizsgálat folytatandó Talapkorics Emil a felfüggesztésnek nem látja szükségét, az iratok a fegyelmi választmányhoz teendők át. Kende Péter: A felfüggesztés a vizsgálat el­rendelésekor lett volna eszközlendő, most már azt foganatba venni nem lehet. Mert uj vádak nem me­rültek fel, a régiek pedig vagy bebizonyittattak, vagy elestek; constatált tényékért pedig már büntetést kell szabni, nem pedig felfüggesztést, az előbbit a fegyelmi választmány van hivatva megtenni, s igy a felfüggesztés mellőzésével az iratok oda teen­dők át. Bánó ez y Ferenc: Nehrebeczky a polgár- mestert menteni óhajtván, a többi között a számadások megvizsgálásának mulasztását magárasa számadások felül vizsgálására kiküldött bizottságra hárítja. Azonban ex Leboczkyt nem menti fel a felelősség alól, mert j ka a comissió mulasxtást követett el, kötelessége lett volna a képviseletet összehívni, s gondoskodni más comissió kiküldéséről. A számadások megvizsgálá­sának s a költségelőirányzat beterjesztésének elmu­lasztása oly tények, melyekért, mint egyedüliekért! is felfüggesztendő a polgármester. Miután azonban1 ezek mint constatált tények állanak a bizottság előtt, e felett már fegyelmi Ítéletet kell hozni, s igy a_ felfüggesztés mellőzésével az iratok a fegyelmi vá lasxtmánynak adandók ki. Ezekután elnöklő alispán kimondta a határo­zatot, mely szerint jelen fegyelmi ügy további eljá­rás végett áttétetik a fegyelmi választmányhoz, Le- hoczky polgármester hivatalos állásától való felfüg­gesztésének mellőzésével. Ezzel a havi ülés véget ért. iskolai értesítők IX. Az ungvári kir katli. fögymnasium. Tu­dományos fejlődésünk sok tekintetben fontos adattá­rát képezik a tanodái értesítők, melyek a tanintéze tek egy éves beléletének s a fejlődés mozzanatainak történetét s részleteit tárják a nagy közönség elé. Ilyen — mondhatni a részletekre kiterjedő figyelem­mel van kiállítva az ungvári kir, kath. fögymnasium előttünk fekvő értesítője az 1878/9. tanévről, közli: S z i e b e r Ede igazgató. Az értesítőt „Az Ó-kor népeinek földrajzi isme- j rétéi“ cimii 16 oldalra terjedő, értekezés nyitja, meg.; Schürger Ferenc történelmi tanár tollából. Szerző több e nembe vágó jeles forrás felhasználásával érdekesens eléggé vonzó irálylyal ismerteti, hogyan terjedtek las­sanként a geographiai ismeretek az ó-kor népei kö­zött, s minő tényezők hatottak közre, (kereskedelem, hadjáratok stb.) hogy a földrajzi ismeret a tudomá­nyos ismeretek többi ágaival együtt minnél nagyobb elterjedést nyert, s a mi előbb egyes nemzeteknek sajátja volt, miként terjedt el mind nagyobb és na gyobb mérvben az emberiség hasznára. Méltányolva még egyszer az értekezés belbecsét, álljunk meg en­nél. Az értesítőkben az értekezés közzététele igen helyes szokás, azonban ezeknek szerintünk az iskolá­val, vagy a helyi viszonyokkal kapcsolatban kellene lenni. így —• csupán szakférfiaknak szölló értekezések helyett célszerűbb volna foglalkozni a vidék társadal­mi, gazdászati viszonyaival, vagy felfirissiteni a város vagy megye múltjából egy részletet, mely közérdekű,, vagy a társadalmi életnek az iskolákkal szorosan ösz- szsfüggő oldalát venni boncolás alá, népszerűén, hogy j az általános érdeket felköltse. Mily közérdekű pél­dául az eperjesi fögymnasium ez évi értesítőjében köz­zétett értekezése Lasztókay László tanárnak: „Ada­tok Eperjes sz. kir. város haditörténetéből“, mig el­lenben a budapesti kereskedelmi akadémia értesítője »A Kitevős és logarithmikus függvények sorba fejtése“ cim alatt mathematikai feladványok megoldását hozza 28. oldalon, mely tanúságot "csak egy pár szakér­tőnek okozhatna. A füzet Il-ik része iskolai közleményeket hoz. E szerint az intézetben 19 tanár működött. Elisme­réssel kell megemlékeznünk a tanári-kar tagjainak a közművelődés terén kifejtett hasznos működésükről, s bátran jelezzük, hogy a tanári-kar tagjainak legna­gyobb része a közművelődés és társadalmi mozgalmak terén mindig az elnök között veltak láthatók ; a nagy közönség működésük részleteit ismeri, s igy mi ez­úttal azokat csak érintve, méltányoljuk a tanár urak buzgalmát és törekvését. A tanárok névsoránál cél- , szerű volna a tanárok képesítésének s évszámának ; felemiitése, mily tanodában nyerte az illető kiképezte- tését. hány éve működik a tanári pályán stb, ? mi a címek mellett, melyeket pénzen vagy a tagdij lefize­tése által is meglehet szerezni, bátran helyet fog­lalhatna „A bevégzett tananyag áttekintése“ rovat alatt az osztályokban minden egyes tárgyból előadott dol­gok részletesen vannak felemlítve. Az intézetben a köteles tantárgyakon kívül, a francia nyelv, gyorsírás, szabadkézi rajz, műének, és zene taníttatott. Az inté­zet tanszerei a kimutatás szerint ez évben nagyban gyarapodtak részint szerzemény, részint pedig ajándé­kozás utján. A gymnasium 1878(9. évi történetéről hoz adatokat az értesítő, mely az intézet beléletében elő­fordult mozzanatokról hoz kimerítő értesítést. Zékány L. tanár közzéteszi Meteorologiai ész- leteit az 1878-ik évről, mely e nembe vágó érdekes tapasztalatokon alapuló adatokat nyújt az egyes hó­napok hőmérséki, időjárási és légáramlati viszo- i nyairól. A tanuló ifjúság köréből. Az érettségi vizsgála­tot 28 tanuló tette le, kia közül egyházi pályát: 11, jogit: 5. orvosit: 7, tanárit: 3, technikait 1, s végre katonait 1. pályavégzett tanuló választott. Az intézet nek a lefolyt tanévben 516 tanulója volt; a tanulmá- ; nyozási és magaviseleti eredmény fokozódó haladást tüntet fel. Az intézetet helybeli és Ung-megyei 319 látogatta, a külmegyebeliek közül legnagyobb contin- . genst szolgáltatták Bereg, Zomién, Szabolcs, Márma- ros és Ugocsa megyék. Össztöndijat 12 tanuló élve­zett, ezen felül számosán kisebb nagyobb összegű ju­talmazásokban részesültek, részint e célra fentartott alapokból, részint néhány tanár adományozásából. Feltűnő, hogy az adományozó magán személyek kö­zött csak egynek nevével találkozunk, ki 3 db ara­nyat sjándékozott jó tanulók jutalmazására, holott ha betekintünk más ily értesítőkbe, nindenütt találko­zunk az illető város és megye előkelő egyéneinek ne­veivel, kik kisebb-nagyobb összegek adományozásával is, hatni óhajtanak a tanuló fijuság szorgalmának ser­kentésére. Nem vádolunk senkit szükkeblüséggel, azon­ban joggal elvártuk volna, hogy a város s megye no- tabilitásai tanintézetünk derék ifjúsága s a tanügy iránt ily utón is kifejezték volna érdeklődésűket. Az ifjúság körében fenálló önképző „Dayka-kör", melynek vezetése és fentartása körül Zoltsák Já­nos ur tapintattal párosult buzgalmat fejtett ki, ez idén is sikerrel működött. Rendezett alkalmi ünne­pélyeket, s versenypályázatokat, működése kiterjedt, a költészet és irodalom történet működésének az ön- ! képzés körén belül való fejlesztésére. Szemlénket befejezve elismerésünket fejezzük ki a tanári kar iránt, kik buzgó törekvésükkel az inté­zetnek széles körben szereztek tekintélyt és jó nevet Ezúttal nem mulasztván feleleveníteni, a mivel már több Ízben foglalkoztunk, hogy ideje volna a közoktatásügyi ministeriumnak gondoskodni arról, hogy ez intézet részére oly épület emeltessék, mely céljának, a helyi viszonyoknak s a fenálló tanrendszernek megfelelő volna, mivel a jelenlegi épület nemcsak hogy célsze- I riitlen, hanem ma holnap használhatlanná válik. ________________ Színi szemle. I (Szombat, jul. 5. „Dráma a tenger fenekén“. Vasárnap, julius 6. „Tolonc“. Kedd jul. 8. „Praeciosa a szép cigány leány“. Szerda jul. 9. „Fatinica“. Csütörtök jul. 10. „A törvénytelen fiú.“) Ismét egy hét, melyre kellemesen emlékezhetünk vissza, ntegérlelvén bennünk mindjobban azon meg- ( győződést, aogy színtársulatunk rendezősége tapintato- [ san jár el a darabok megválasztásában, a társulat pe­dig igyekszik mindjobban megerősíteni a felőle elter­jedt jó véleményt. Bár ba a színház nagyobb látoga­tottságnak örvendene, hogy igy a közönség ez utón méltányolná színészeink képességét és jó igyekezetét. A hét műsora egy látványos darabbal „Dráma a tenger fenekén“, vette kezdetét, melynek szövege is a többi látványos daraboktól eltérői eg — élvezhető volt: a látványosság productumai, kis színpadunkhoz viszonyítva, eléggé sikerültek. A „Tolonc“ Tóth Ede népszínművének szerepei jó kezekben voltak. Lászyné Ördög Sárát igen szépen s hatásosan alakította, s voltak egyes jelenetei, mely- lyel szemben a kritikának a tapsolok sorába kell ál­lania. A többi szereplők közül B. Liptay Laurát (An­gyal Liszka) Makót (Mravcsák) és Lászyt (Lőrincz) emeljük ki; Makó — Mravcsák vándorlegény genre alakját sikerültén személyesítette, s úgy az ő, valamint Lászy játéka — ki e mellett sikerült rögtönzésekkel fűszerezte szerepét, derült hangulatban tartotta a kö­zönséget. „Praeciosá“-ban a eimszbrepet Mészáros Ilka sze­mélyesítette, élénken s kedvvel; játékáról már több Ízben móltányolólag emlékeztünk meg, s mai fellépte csak növeli elismerésünket. Lászy (Pedro) bohózatos alakja sikerültén volt játszva s a közönség alakítása felett jól .mulatott. Mészárost (Don Állonzo) ügyes já­tékáért és szép szavalatáért teljes elismerés illeti. „Fatinicza“ egyike a közönség kedvelt operettéi­nek, zenéje szép és dallamos, a darab meséje pedig igen mulattató. A darabot kedvessé tették a játszót, s mondhatni, hogy rég nem sikerült úgy egy operette előadás, mint ez. Liptay Laura (Lidia hercegnő) ked­vesen s elragadólag énekelt, Tatay Eugenia (Fatinicza) szép alt hangjával gyönyörködtette a közönséget s e mellett ügyesen játszott is; olyan Kancsukoff-ot mint Makó volt keresve sem lehet találni, ha Trepoff látja, keblére öleli, mondván: ez az én kedves öcsém, kiben kedvein telik," valóságos orosz tábornok volt modern kiadásban. Lászy kitünőleg alakította a darab szerzője által satirizált Izzet pasa alakját. A többi szereplők is szép igyekezetei fejtettek ki, s szereztek is csinos si­kert e vidám operettének. „A törvénytelen fiú“ szinrehozatala szerencsés választás volt, s úgy a jeles darab, valamint annak elő­adása valódi gyönyört szerzett a közönségnek. Lászyné (Vignot Klára) 1L Szabó Ilka (Hermin) Szabó Krisz­tina (Sternay asszony) Mészáros (Victor) Bács (Fres- sard Aristid) s Takács (D’Orgeback marquis) mindany- nyian átgondoltan s szépen adták elő szerepeiket, s a gond és figyelem melylyel játszottak minden egyes jelenetnél visszatükröződött. j * Különfélék. j- (A magyar kormánynak) s a par-1 lamentnek egyik legjelesebb tagja Bär» Wen-* ckheim Béla e bó 7-én 68 éves korában megszűnt élni. A 68 éve mellett is folyvást ifjú lelkű az uralkodó s a nemzet által egyaránt kedvelt és be­csült, lovagias férfiú elhunytával becses kő esett ki államunk épületéből s a magyar társadal ómból. Em­lékét a késő nemzedék is tiszteletben fogja tartani,! tettei s működései követendő például fognak szol-1 I gálhatni az utó nemzedéknél. Nyugodjanak hamvai" csendesen! BMüjaaaawwiwwBBMyiiiiii'MiiP mm» iwu mim hhhhj Bwinpiá iü." üu1 .uMiiiiiiLLyaBiBagBe^gsg7. (Szakértő bizottság Csapon.) Azon bi- bizottság, melynek feladata a Tisza és mellékfolyóinak szabályozását megtekinteni s az észlelt tapasztalatok felhasználásával a sok tekintetben hiányos szabályozási rendszert javítani, hogy eleje vétessék egy ujahb a szegedihez hasonló catasztrophának, julius hó 6-án érkezett Csapra, honnan az nap gőzhajóval lement a Tiszán Naraényig, julius 7-én reggel Csapról külön vonattal Nagy-szőllősre mentek s délután Csapon át vissztatértek Bélybe báró Sennyey Pálhoz, másnap azután a bizottság Zemplénbe ment át. A bizottság tagjai a minisztérium küldöttei, az érdekelt szabályé zási társulatok mérnökei és megbízottjai, s több kül­földi szakértő, kiket Gr. Károlyi Sándor vezet. A küldöttséget Csapon Kende Péter alispán s Valla Ede főmérnök fogadták, ezenkívül a Csap s vidéki lakosok közül számosán várták a gőzös megérkezését. A küldöttség tagjai az éjét Csapon salon kocsikban töltötték. (Dandár parancsnokság) székhelye lesz a közös hadsereg részéről Ungvár, s egy tábornok mint dandárparancsnok állandóan itt fog állomá­sozni. — (Borzasztó tűzvész.) Szabolcsmegyében fek­vő, 1200 an felül levő népes, régi és hires prot. egy­házközségben Eszényben f. hó 3-án reggeli 8 óra tájban irtóztató szélvihar között kiütött tűz 60 lakházat, azon­ban lakó 100 családtag minden vagyonával egyetem­ben a szó teljes értelmében megsemmisített. Templom, torony, két értékes harang, teljesen elpusztult, csak kormos puszta falak láthatók. Parochia s abban a lel­késznek minden vagyona tönkre ment. Anyakönyv, minden iromány, az egyház ládája, urasztali készlet, szóval minden földig leégett; a lelkész bon nem lé­vén, csupán az a ruhája maradt, mi rajta volt, köny­vei, élelme, minden, de minden fél óra alatt megsem­misült. Egy 9 éves gyermek is áldozatául esett a vész­nek , valamint sertés és apró baromfi sok. (Felhívás.) Az Ungvári illetőségű egyetemi hal- gatók tisztelettel felkéretnek, miként egy közérdekű ügyben megejtendő tanácskozás végett f. hó 15-én kedden reggeli 9 órakor a „Korona“ vendéglő termé­ben megjelenni szíveskedjenek. Az ideig!, bizottság. (II a 1 ál o zás.) Sztárai és nagymiháiyi gróf S z tá- ray Victor életének 57-ik évében f. hó 1-én Sere­gélyesen szélhüdés következtében elhunyt; hült tete­mei f. hó 3-án tétettek örök nyugalomra. Béke po­raira ! — (Az óvoda növendékei) mulattatására Far­kas B. tanító jul. 5-én a „Széchényi“ kertben sike­rült nyári mulatságot rendezett; az apró- cseprő gyer­mekek e mulatsággal fejezvén be a tanévet, melyen a szülők közöl számosán voltak jelen, gyönyörködvén kis gyermekeik vidám mulatságában.

Next

/
Thumbnails
Contents