Ung, 1879. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1879-08-24 / 34. szám

Tizenhetedik évfolyam. 1879. 34. szám.

Uiigváron, vasárnap augusztus 24.

Az „UNG“ megjelen minden vasárnap.

A szerkesztőhöz intézendő mi'.den közJemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek esak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadó-hivatal:

TÁRSADALMI ÉS A7 EGYEST ART ALMU LAP.

Előfizetési feltételek:

egy évre 6 forint, félévre 3 forint negyed évre 1 forint 50 krajezár. Egyes szára ára 12 krajezár.

Hirdetések:

szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába. Ungvár, Pollac-sek Miksa könyvnyomdájába küldendők.

Nyilttér:

Pollacsek Miksa könyvnyomdája.

A földadó cataszter.

i.

Alig képzelhető fontosabb mozzanat a gazda közönség körében, mint ép a földadó ca- taster tárgyában folyamatban levő eljárás, mert ezen a föld birtok tiszta jövedelmének kipuha- tolása okvetlen maga után vonja, hogy gazda közönségünk ezen eljárásban hatékonyan közreműködjék. ezt tenni annál inkább is szükséges, mert az 1875. évi VJl-ik törvény ezen eljárásra a gazda közönséget is utalja, és mivel a tiszta jövedelem kipuhatolása mint a kir. becslő biztos úgy a járási becslő biztosok együttes közreműködése alatt most van folyamatban, nem lesz tán felesleges ha a törvény idevonatkozó szakaszait felelevenítjük.

Nézzük tehát a törvény idevonatkozólag mit mond.

A térfogat kiigazítása és az e tárgyban beállt intézkedés a törvény 35-ik §-a folytán már a múlt évben foganatosíttatott és ezen alapon a föld adó szabályozása megtörtént, a törvény 36-ik §-a szerint a megalakult járások saját kebelükből a járási becslőt megválasztván ezek a 37-ik §. szerint a járások leírását foganatosítván, mint ilyen munkálatot a bizottságok kell, hogy a törvényből folyó kötelességüknél fogva megvizsgálja mint egy első lépést az általános told adó átalakítására elintézték, ezt annál inkább is megvizsgálni és a járás viszonyaihoz alkalmazni kellett, mert a törvény 38-ik §-a folytán a következő rendeltetik: „a becslők a bizottság által átvizsgált s megállapított járás leírás adatai (37. §.) alapján a minőségi osztályok s tiszta jövedelmi fokozatok felállítása iránt javaslatot dolgoznak ki, sat.“ E szerint tehát világos, hogy a munkálat további folytatását és sikeres elintézését a határ leírás képezvén, ennek alapján készülhet el a minősítés és igy tovább a tiszta jövedelem kiszámításához szükséges adatok begyűjtése, tehát mind azok, kik azon véleményben vannak, a beeslő biztosoknak a birtok állomány minősítése és a tiszta jövedelem kiszámítása körüli eljárások szent írásnak tekintendők, nagyon tévednek, mert az ezen biztosok által készített és a községi föld adó bizottságok hozzá járu- lásával szerkesztett munkálatok még a járási bizottság elé lesznek térj esztendők, mert a törvény 39-ik §-a ezt határozottan rendeli, s mert a tervezett tiszta jövedelmi fokozat alapját a becslők kötelesek megnevezni azon községi határokat illetőleg dühöket, melyekben az egyes minőségi osztályok előfordulnak s az azokat jelző minta tereket kitüzék, erről a hely külön leírásával jegyzőkönyvet vesznek fel, s azt külön kimutatják, igy a község határában levő birtok állományt a minősitvény szerint alkalmas osztályba sorozzák, s mind ezt, mint fentebb is érintőm a községi bizottság és netán az ügy iránt érdeklődő birtokosság vagy ezek képviselője jelenlétében teljesíteni utalvák. Most csak az a kérdés, megfelelt-e ? a községi bizottság ezen magasztos hivatásának és a birtokosság mennyire érdeklődött az ügy érdemében közreműködni, mert e két tényező adhat lelket a törvény holt betűinek cs ez utón lehet csak a némely helyen elkapatott becslő biztosnak az ügy iránti túlbuzgóságát lehütni és mintegy a törvényes keretbe szoritni. Elmondja a törvény tovább azt is, hogy azon düllők, melyek talajminőségüknél fogva egyezők, egészben véve egy osztályba teendők, inig ellenben azok,

AZ UNGi KÖZMiVELÖDÉS! TÁRSULAT KÖZLÖNYE.

melyek bár egy düllőben léteznek, de részben eltérő talajminőségűek ezek a nekik megfelelőbe sorozandók, az egy kataszter holdat tevő terület azonban ha ez talajminősége részben különbözik, ez azon osztályba sorozandó, melyhez nagyobb minőségénél fogva leginkább alkalmatos. Az ideiglenes adómentességet élvezhető területek is ezúttal osztályba sorozandók, még pedig oly osztályba, melybe mivelés alá vételük és talaj minőségüknél fogva hasonlók, ilyenek például az erdei mivelés alá vett kopár területek, valamint a szőllővel beültetett területek, mivel ezek ezúttal a tulajdonosnak csak kiadást, de semmi jövedelmet nem hoznak, igy azok mint adómentes területek vétot- jnek ugyan fel, mind azon által, ne hogy a tulajdonos büntetés alá jöjjön és ellene az 1868. évi 21-ik törvényt alkalmazni kellessék, köteles a terméketlen területnek hasznossá váltát feljelenteni, még pedig az 1868-ik évi 25. törvény 7-ik §-ában irt kedvezmény elnyeréséért is, mert különben csak azon időtől nyerheti a kedvezményt, melyben bejelenti; az 1875. évi VII. törvény 6-ik §-a is biztosíték, ide nem értetik azonban azon erdő terület, mely eddig is mint erdő kezeltetvén, vágás alá mint további erdő mivelés alatt álló terület kezeltetik, miután pedig vannak oly területek, melyek a tulajdonosnak esak tetemes költekezéssel hoznak jövedelmet, ezek szinte ezúttal jelelendők meg.

Mely előre bocsájtottaknál fogva kell, hogy l a községi bizottságok és birtokosok egész odaadással a községeikben megjelenő becsieknek segéd kezet nyújtsanak és őket mind ezen adatok felvételében behatóan támogassák, s mert ők mint folyton ott lakók, mint azon birtokot viseltetők és mivelők legközelebb adhatják a kellő felvilágosítást, s mert a törvény, melynek végrehajtása most van küszöbön csakis az igazságos megadóztatást tűzte ki czélul, de ha az érdekeltek jelen munkálat keresztülvitelénél félre vonulnak, úgy a becslők, kik tán csak jelen munkálat alatt látják a birtokot és annak termő képességét, meglehet, hogy most kedvező alapon érve ha önmagukra hagyatnak, ezen állapot szerint hozzák a javaslatot az osztályba sorozás tárgyában, de az esetre, ha a községi bizottság és birtokosság karöltve jár el, a járási bizottság ügy köre is megkönnyit- tetik, mert a becslők az e tárgyban felveendő munkálataikat a járási bizottság elé terjesztik, mely bizottság azt az 1875. évi Vil-ik törvény 40. §-a folytán felülvizsgálja, mind a tiszta jövedelem fokozata, mind az osztályokbani sorozás felett különös tekintettel az egyes tételek arányosságára határoz, mely munkálat tárgyalásával ha akár a járási becslő akár a bizottság egyes tagja a helyszíni vizsgálatot kívánja, az is elrendelendő és ezen helyszíni vizsgálaton mind a járási beeslő, mind pedig a kir. í becslő jelen lenni köteles, az ily eljárásról szóval a bizottságnál történt változásról jegyzőkönyv vezetendő, mely jegyzőkönyv az összes iratokkal pótvizsgálatroi felvett jegyzőkönyvvel együtt a kerületi föld adó bizottsághoz lesz felterjesztendő.

Az ekként felterjesztett munkálatokat a kerületi földadó bizottság a törvény 47-ik §-a alapján vizsgálat alá veszi és ugyanazon eljárásba részelteti, melyet a járási bizottság ez ügyben tett, t. i. a saját alakulásakor már kijelölt küldöttség által ha szükségesnek látja a helyszíni vizsgálatot ő is teljesíti, ellen esetben azt teljesen mind az osztályozás mind a tiszta

soronként 20 kr.

jövedelem fokozatára nézve tekintettel a szomszédos járások hason munkálatára saját körében elintézi és azt 42-ik §. alapján a küldött- ségi munkálat érvényesítésével a szomszédos kerületi bizottságok és a járási bizottságoknak megküldi azon felhívással, hogy ezek netáni észrevételeikét 50 nap leforgása alatt vele közöljék. — A járási bizottságok a hozzá leküldött összes munkálatokat s a minta terek jegyzékét a községeknek oly felhívással küldék ki, hogy ezek a felállított minőségi osztályok száma, valamint a fokozattételek s végre a földek osztályba sorozásáról meggyőződvén, úgy az áltatok mint tán egyesek által beadott kifogásokat 25 nap alatt a járási bizottságnak irásbsn adják be, mely beérkezett felszólalásokat a kerületi bizottság újra vizsgálat alá veszi, s a szükséghez képest helyszíni vizsgálatot rendel és az összes iratokat a pénzügyi minisztériumhoz felterjeszti.

(A városi költségvetés sa virilisek névjegyzéke.) Itt az ideje, hogy Ungvár városa valaliára kibontakozzék azon évek óta tapasztalt mulasztásokból, mely szerint a költségelőirányzat s a virilisek névjegyzéke a törvény által meghatározott időszak után jóval későbben állíttatván össze, ebből a tanácsra a legnagyobb kellemetlenségek hárultak, s a virilisek névjegyzéke ösz- szeállításának halogatása miatt a képviselet hónapokon át üléseket nem tarthatott. A községi törvény a költség- előirányzatra vonatkozólag határozottan intézkedik, midőn kimondja, hogy a költségvetési előirányzat a következő évre mindenkor előre az őszi közgyűlésen állapittatik meg. Mi sem akadályozza tehát azt, hogy a tanács már most hozzá fogjon a jövő évi előirányzat összeállításához, hogy az egy — legkésőbb szeptember havában tartandó — képviseleti ülésnek elfogadás végett bemutatható legyen. A múltban tapasztaltuk, hogy az előirányzat hiányosan volt összeállítva, holott a községi törvény ide vonatkozó §§-ai határozottan körvonalozzák azon | kellékeket, melyek megtartása esetén az előirányzat alaki tekintetben megtámadható alig lehet. Figyelmeztetjük a tanácsot, hogy az előirányzatot egész terjedelmében szó szerint kinyomassa s azt a képviselet tagjai között szétosztássá, egyúttal 15 napra az előirányzatot a városházánál közszemlére kitegye, melyről az adózók szokott módon értesítendők lesznek. A kinyomatott előirányzatot pedig nem a képviseleti ülés napján, hanem egyidejűleg a közszemlére való kitétellel osztassa ki. Ha a törvény' e tekintetbeni utasításai megtartatnak, akkor nem lesz alkalom nyújtva arra, hogy a megállapítás közbevetett fellebbezésekkel hónapokra elodáztassék.

A virilisek névjegyzéke pedig már most állapítandó meg. A virilisek mandátuma' aug. végével lejár, s igy az uj névsor gyoisan összeállítandó lesz a törvény ide vonatkozó intézkedéseioek figyelembevételével.

Ajánljuk mindezeket a polgármester figyelmébe, a ki első sorban van hivatva megtartani és foganatosítani a törvény mindazon intézkedéseit, melyek a városi köz- igazgatás helyes és gyors menetére nólkülüzhetlenek.

Uuginegyei gazdasági egylet.

Meghívás.

A legutóbbi hónapokban több igen fontos és életbevágó tárgy íoglalkoztatja a magyar közvéleményt; és ezeu nagy horderejű mozgalmak között kiváló fontosságú az, mely a hazai mezőgazdaság előmozdítása s virágzóvá tétele érdekében lett megindítva.

Elénk viszhangra talált már eddig is az ország több megyéjében azon eszme, hogy az agnkultura előmozdításának egyik hathatós tényezőjét képezik a megyékben alakított gazdasági egyletek, melyek folytonos működésükben figyelemmel kísérhetik saját me-