Ung, 1879. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1879-02-23 / 8. szám

Szabadjon mélyen tisztelt uraim, a kárpátalji gör. sz. kath. nép egyházának múltjáról egy pár szót közbeszó'vnöm.

Nem a képzelet uralma alatt, sem pedig a mesék országából fogom előhozni a tényeket, hanem a történet szavaira hivatkozom.

Ruinart „In actis martyrum“ tanúskodik miszerint Pannóniába már a 2-dik században elhatottak az evangélium világágának sugarai. Pannónia ős lakói gyanánt szlávok emlittetnek; szlávok kik á magyar nemzetnek hittérítői voltak. Pilgrin püspök tanúsága szerint pegig a 9-ik században, a magyarok bejövetelekor már 7 püspökség volt itt; s 8-ik János pápa Methodinshoz a szlávok Apostolához irt levelében, őt érseknek címezi, mely czim a suffraganeus püspökök létezését föltételezi. —

Midőn a párduczos magyarok Atelközből kibolygatva utuak indultak, a Kieviek meghódolatása után, három év alatt az oroszokkal összeházasodva — mert hiszen a védtelen Ateiközre ütött rá Simeon bolgár fejedelem s igy az otthon maradt asszonyokat, lányokat, öregeket s gyermekeket a bolgárok nagyobb részt kiöldösték,— Kievből az oroszoknak több vezérével és kíséretével Pannóniába vádoroltak hol már ős időktől szintén szlávok laktak vala, kik a jövevényeknek részint félelem részint pedig mert táborukban rokon orosz fajt ismertek fel, örömmel hódoltak meg.6)

Több vezér, orosz herczegnőt birt feleségül, s a keleti szertartást követte. — Zoltán idejében 943-ban a magyarok Konstantinápolyba beütöttek; nagy pénzösszegen vásárolták meg tőlük a görögök 5 évre a békét, mely béke kezesettl Gyula és Bulcsu adattak, kik 5 év lefolyása alatt Konstantinápolyban — az már talán biyonyos — a keleti szertartásban oktattak, és Theo- philactus által megkereszteltetve 949. Taksony alatt már visszajöttek; s jólehet Bulcsu visszatért az ősi pogány hitre, Gyula7 *) azonban ki erdélyi fejedelem volt. családját is az általa behozott Hierotheus görög szerzetes által megkereszteltette, s ki a terítést is meg kezdette. Talán valószínű, hogy a keleti szertartás alapján, annál is inkább mert az itt lakó szlávok már előbb Methodius által a keleti szertartásu kath. hitben meg voltak térítve. Az első magva a kereszténységnek bizonyára görög szertartásu volt hazánkban s igy a magyar nemzetnél is. Bizonyítja ezt az ó hí tü elnevezés; s ha nem azért hivatnák hazánkban a keleti sz katholikusok ó hitüeknek, mert szertartásuk régibb a latin rítusnál, — úgy ez elnevezésnek alapja nincs, mely elnevezés azonban régiségénél fogva is bizonyára indokolva van. Bizonyítják a zárdák, kolostorok és régi emlékek, melyekről a történet tanúskodik.

Schwartz Gottfried protestáns iró a keleti szertartás első terjedését a magyarok között nem csak elismeri, de hatalmasan bizonyítja is, hogy a magyarok megtérítésének nagy munkája a gör. szert, katolikusoknak tulajdonítandó első sorban.

E keresztéig nép iránt, előszeretettel viseltettek tehát királyaink. — Sz. István a rablókalandokat m eg- szüntetni s a szyttya fajt állandó lakások által békés nemzetté alakítani igyekezett, de azon szellemi kapocs, mely a nemzeti egységet biztosíthatta volna, még mindig gyenge volt arra uézve, hogy az uj hazát ifjú erejében képes lett volna fentartani. A nagy fejedelem a keiesztény hit általános felvételét parancsolta, annál

6) De mint egy tudóé tanárom mondotta : a szláv nép a magyarral még Kr. Urunk-születése előtt valamikor, igeu közeli viszon. ba . és összeköttetésben állhatott, mely viszony a jelenlegi hazában csak folytatása és megerősítése volt ama sors közösségnek, melyben hajdan együtt osztoz’ak. Kitűnik ez leginkább a philologia világánál. A magyar nyelvben igen számos szláv szó vagyon; s tulajdouképen jó magyar nyelvész nem is lehet valaki ha a szláv nyelvet nem ismeri — De a későbbi idóöen is az összeköttetés kimutatásara álljon e néhány példa: Vazulnak szerencsétlen megnyomoritása után, testvérének Kopasz Lászlónak fiai András, Béla és Levente, félvén Péter és pártjának gonosz törekvéseitől, Lengyelországba szaladtak ; Béla itt maradt, András azonban anyja rokonaihoz Oroszországba ment. 0 maga orosz herczegnőt vesz nőül; Béla a lengyel fejedelemnél nősül ; Kálmán orosz herczegnővel lép házasságra, Commen János görög császár nőül bírja Sz. Lászlónak Piroska leányát ; Vak Béla a szerb zsupánnak Uroznak Hona leányával házasittatik össze; II. Géza Micziszláv kievi nagy fejedelem leányát Fruzinát veszi el; III. Béla a görög Commen Annát bírja nőül; — IV. Béla leánya Ratisl? us gali- cziai herczeghez megy nőül; — és más több ily házasságról és összeköttetésről tesz említést a történet, melyeket azonban jelenleg előszámlálni czélom nem lehet. — De mindezek Jbizonyi- tékai annak, miként hazánkban a gör. szertartás nagy kiterjedésnek ég becsültetégtnek örvendhetett és örvendett. Az iránta való rokonszenv annál is inkább növekedett, mert nemzeti nyelve volt az oltári nyelv is, s igy a magyar ajkú g. sz. katholikusok oltári nyelve a magyar volt; mely körülmény elégséges volt arra, hogy pártolásban részesüljön. —

7) Gyula leánya a keresztény Sarolta Géza fejedelemnek

neje lett.

is inkább mert a többi fajok már mind keresztények voltak. E tervét kétségkívül a g. sz. kath. bivek valósulni segítették, s igy a polgárisod ás magvai hazánkban el lettek hintve.

A magyarral számos orosz jött be ; — Könyves Kálmán több ezeret telepit le Hont és Nógrád vármegyékben, kik a királyi palota őrzésére alkalmaztattak; — IV. Béla, a tatárok által kiirtott haza romjai közé számos orosz családot telepit: s Nagy 'Lajos alatt Ko- riátovics Tódor 40,000 oroszszal telepedik meg e hazában, mely az utolsó bevándorlás; — s csak azon fájdalmas csapás érte telepitvónyeseit, hogy gonoszul meggyilkoltatott e jólelkü herczeg, a nélkül, hogy népéről teljes mértékben gondoskodhatott volna.

Ennyi bevándorlás, ennyi telepítés, nem fényes tanujele e a kárpátalji orosz nép hűségének királyi trónja iránt? Nem látja e mindenki megfejtve és beigazolva azon szeretetet, melylyel királyaink hű alattvalóik iránt viseltettek? De sőt tanúskodjanak a nemesség! oklevelek, melyeket a kárpátalji oroszok számos községei a fejedelmektől a haza és trón érdekében elkövetett hű szolgálataikért nyertek, s melyeknek bírásával ma is büszkélkednek. —

Különösen Marmaros vármegyében — de Ugo- csa és Bereghben is — van számos község, melyek nemessógökkel dicsekesznek.

Avagy talán valaki azt is eltudná gondolni, hogy: királyaink ellenséges népfajt tűrtek volna, sőt plane előmozdították volna annak érdekeit, szaporították volna létszámát ? Bizonyára nem! De királyaink belátták e nép törhetlen hűségét s alattvalói ragaszkodását, s azért magas figyelmükben is részesítették.

De a hányattatások más sorsot rendeltek számára. Folytonosan küzdenie kellett, nyelvéért, szokásaiért, küzdeni szertartásáért küzdeni létezéséért.

Az uj korban valóban két tűz közé lett szorítva e szegény nép; mert mig egy rószől hazánkban a reformáló verdeső hullámai, kívülről pedig a Galicziaiak fenyegették: elnyeléssel. — Se nép mégis hü tudott maradni vallásához, hü hazájához, hü a legmagasabb királyi trónhoz.

1646-ban itt Ungváron P. P.s) vezérlete a’att az unió iránt értekezletet tartottak e népnek pásztorai. S ez idő óta különösen belátta mindenki annak jó akaratát, készségét, hűségét. — S a mai ünnepély is, csak e nép hűségének egyik eclatans bizonyitéka! —• Mert a jelenleg dicsőségesen uralkodó Habsburg-Lotringeni ház egyik kiváló alakja, a nagyemlékű Mária-Teréziaakárp. alji orosz nép legnagyobb jótevője, az alattvalói hűség és* törhet len ragaszkodás jutalmául nagy kegyesen adományozta e várat; megvetette hazánk legrégibb egyházának a munkácsi egyházmegyének alapját; dotatiót rendelt a püspök, és székes káptalan részére; conscribáltatta a pa- róchiák szegényes jövedelmeit, s igy papjainak megélhetését királyi kegyelme által biztosította. — Miért is az örök hála fűződött nevéhez e nép történe mének lapjain. —

XIV Kelemen pápa pedig a „Pontifex opti inus“ ezen egyházmegyét canonisalni kegyeskedett, S in. t. vendégek kétségkívül ezen egyházmegye ca- nonisálásának történetéből válik ki ezen papnevelde legbüszkébb érdeme. Midőn a canonisatióra vonatkozó tárgyalások a római sz. székkel megkezdettek, — az egri káptalan relatiója szerint, akkori időben csak 144 000 re tétetett a kárpátalji g. szert. Uni- tus katholikusok száma.

M lyentisztelt Uraim! tekintsenek ma körül s midőn azt fogják tapasztalni, hogy a g. szert* unitu- sok száma napjainkban csupán a munkácsi egyházi megyében a 400 000 et meghaladja, bizonyára mindenki befogja ismerni, hojiy e papnevelde mily hivatásszerűen működött, midőn anyaszemegyházunk- nak oly papokat nevelt kik a jó Isten kegyelmével oda tudtam hatni, miként máig, nem hogy elveszni hagytak volna az akolból egy juhot is, de még megháromszorozták azoknak szamát.

Kétségkívül e papnevelde hivatásszerű működésének gyümölcse á jelenleg örvendetes virágzásban levő Eperjesi egyházmegye is, mely az 1.820- ban befejezett dismembratió alkalmával szakittatott ki ezen ős egyházmegye kebeléből, 194 parochiával.

1824-ben e nagyemlékű Pócsy Elek püspök, személyesen átadott 72 parochiát a n.-váradi egy házmegye részére; e megye jelenleg 97 parochiából áll, 121 ezernél több lelket számlálva. — Kétségkívül e szám legnagyobb részét e papnevelde hivatásszerű működése teremtette.

8) Parthenius Péter 400 pappal és a hívek nagy számával' gyűlt össze Ungváron az unió megkötése ügyében.

Ezen papnevelde hivatásszerű működésének bizonyitéka azon körülmény is, hogy az 1856. évben alapított g. sz. szamosujvári uj püspöki megye részére ismét 94 parochia lett kiszakítva ezen egyházmegyéből. — A canonisatió alkalmával 144,000 re tétetett az egyesült g. sz. k. száma, s most az eperj esi a 150-et meghaladja, a munkácsiban pedig 400,000- nél több van.

Tehát közel egy millió unitust neveit e papnevelde az említett 144,000-böl. — E papnevelde mé- lyentisztelt uraim, büszkén tekint ma végig egy százados tényeire, melyek nevéhez kapcsolódtak. Mely tények bizonyára az ezer évnél vénebb Ungvárnak is büszkeségei! Büszkeségei mondom, mert mióta a püspöki szék és káptalan ide költözött,9) mióta a sz. kereszt a világ négy tája felé tekint le sebbelyes bástyáiról e várnak, — Ungvár történelmi múltjához méltóán úgy társadalmi, mint magán, úgy anyagi mint szellemi tekintetben előnyöket nyert10) ; s hogy e városban létező ezen intézet ily dicsőén oldotta meg feladatát, annak dicsőségéből, kétségkívül Ungvár ráncí.os képére is elszóródnak a sugarak.

De vannak más tényezők is, melyek kell, hogy egy 100 ad leforgása u’án e papnevelde történetében megerősítést nyerjenek a jo eu alkalommal.

Mióta a fejedelmi kegy, örökség gyanánt, ős egyh. megyénknek adományozta e várat, mióta a oarczi riadók megszűntek hangzani bástyáiról, mióta papnevelő intézet lett belőle, a kebelében nevekedő ifjú derűsünk a komolyabb törekvéstől indíttatva önképző társulatot alakított, melynek történelmi múltja, fenmaradt hagyományaink szerint még a 30-as évekbe nyúlik vissza. Az újabb időben ped'g ezen egylet „egyh. irodalmi gy kör“ czime rjatt lt>75. évben, akkori nagy nevű Rectorunk s je'<*n!eg az eper jesi püspöki székről bölcsen kormányzó Dr. Tóth Miklós ur ö méltósága buzgó igyekezete által, teljesen organicus egyletté alakult — S mely jelen 100 os ünnepélyünk alkalmából már második kiadványával lépett ki a világ elé.*

Az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlására szintén alakultak e papnevelde ifjai között társulatok, melyeknek feladatuk volt a szegény tanulókat ruházat s könyvekkel ellátni, az elhagyatott szegények között pedig naponként alamizsnát osztani.

Az egylet főnökei „koldus bíráknak“ neveztettek, s mélyentisztelt uraim a „koldus bíró“ czim megtisztelő volt arra nézve, ki azt viselhette. — Szegények vagyunk igaz mindannyian, de szívesen osztjuk meg filléreinket a 8zükölködökkel.

De mi a lelket és szivet nemesíti, mi frisitő erőt kölcsönöz a fáradt elmének, azt ifjaink a zene és dal mivészet gyakorlásában érvényesítették; fölfogták annak aethicai becsét s lelkesedtek rajta, mert belátták, hogy a szellem életet legjobban tükrözi visz- sza, hogy azt idealizálja, eszmeisiti nagyszerűen.

A zene és dal mivészet Panhteonja mivelökre talált már a 30-as években. Sokat beszél a hír, s atyáink erei duzzadtak, kebelök dagadott midőn lelkesülten beszéltek s beszélnek nekünk gyermekeiknek azon nagyszerű dal és zene művészetről, melytől miut hajdan a barczi fegyverek csörgésétől visszhangzottak e faiak.

S midőn as idők viszontagságai annak csarnokait megviselték, jelenlegi szeretett püspök atyánk, e papnevelde hires zene emlékein elindulva, — volt azon kegyes kéz, mely annak, omladozó köveiből alapját újból fölépitette.

E papnevelde ifjai tartják fen az egyházi cho- rust, melynek működéséről kiki meggyőződést szerezhet magának.11)

E papnevelde ifjai létesítették s föntartják a kertészegyleteket, melyek kellemes és tanulságos szórakozást nyújtanak számukra.12)

Kiben tehát az előítéletesség meg nem merevedett, kiben van igazságszeretet, az befogja ismerni, hogy e papnevelde alapítása czéljának megfelelt, mert hivatását minden irányban teljesíteni törekedett, s

9) Vajha itt lenne Tek. Törvényszékünk is !

10) Hiszen évenkint 50—-60 ezer forintnál többet forgalomka hoznak városunkban, a püspök, káptalan és a papnevelde. Ide nem számitva a két árvaintézetet és tanitóképezdét.

* „A gör, sz. k. egyház ünnepeinek értelmezése.“

11) A székesegyházi énekkar 1831-ben vette eredetét; Mate- zonszky Konstantin ismeretlen származású egyén volt megalapítója és első karnagya.

12) A most említett egyleteket úgy a mint az olvasó kört is ifjaink, kik mindannyian szegény szüléknek gyermekei, ön- erejökből tartják fen és támogatják azokat anyagi és szellemi tekintetben.