Ung, 1879. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1879-02-23 / 8. szám

Tizenhetedik évfolyam. 1879. 8. szám.

üngváron, vasárnap, február 23

Az Ung megjelen minden vasárnap.

A. szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi ré- zést illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadó-hivatal:

„Jäger Károly örökösei“ könyvnyomdája.

TÁRSADALMI ÉS VEGYES TARTALMÚ LAP.

UNGI KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT KÖZLÖNYE.

Előfizetési feltételek:

egy évre 6 forint, félévre 3 forint negyed évre 1 forint 50 krajczár Egyes szám ára 12 kr.

Hirdetések

szintúgy mint előfizetések az Ung kiadó-hivatalába Ungvár, Jäger Károly örökösei könyvnyomdájába küldendők.

Ny i Itt ér

soronként 20 krajcár.

Ungvár városa 1879. évi költség- előirányzata,

Midőn e város 1879. évi költségelőirányzatát, e helyen érdemleges birálat alá vesszük, nemcsak azon cél lebegett szemeink előtt, hogy nézetünk kifejezésével polgári kötelességünknek vélünk lelkiismeretünk megnyugtatásával eleget tenni, hanem célunk — s ez a fő — a város külöm- ben magas adóval sújtott polgárait tájékoztatni a költségelőirányzat keretébe vágó mindazon mozzanatokról, melyek a város vagyoni visszonyaival szerves összefüggésben állanak, s melyek felett komolyan gondolkozni kötelességükben áll első sorban azoknak, kik városunk közigazgatási ügymenetének ellenőreiül vannak hivatva — értjük a városi képviseleti tagokat.

Helytelenítve azon eljárást, mely szerint a költségelőrányzat ma febr. 22-én tehát a kérdéses év második havának végső napjaiban sincs betárgyalás végett a képviselet elé terjesztve, ezt előre bocsátva, ha a közszemlére kitett előirányzatot kellő figyelemmel birálat alá vesszük, önkénytelenül azon meggyőződésre jutunk, hogy városi pénzügyi vissonyaink sanyarú állapotba jutottak.

így állván a dolog, hivatva érezzük magunkat — mint e város közszellemének közege — a hibák és hiányok okadatolt feltüntetése mellett sanyáru pénzügyi helyzetünkből való kibontakozásra irányt keresni, s megállapítani evvel reményét annak, hogy a lehető kibontakozás a közel jövőben bekövetkezbessék ; mert e nélkül évről-évre nagyobbodó s soha el nem múló deficittel fognak küzködni, mely — az állami magas megterheltetés mellett — a városi adózó polgárok tőkéjét fogná idővel megtámadni.

Térjünk át a költségelőirányzatra, s vegyük birálat alá annak egyes tételeit.

A községi törvény 114. §-a elrendeli, hogy az előbbi év pénztári maradványa a költségvetésbe felvétessék, minthogy a költségvetésben az 1878. év pénztári maradványa nem vétetett fel a költségvetés szabály és törvényellenes. Minek mentségéül nem szolgálhat az, hogy Ungvár város pénztári zárszámadása csak december 31-én állitta- tik össze, s e szerint november hóban még e pénztári maradvány ismeretlen és a költségvetésben még nem vehető fel, mert ámbár a községi törvény a zárszámadás idejét meg nem határozza, de meghatározza a költségvetés elkészítése és tárgyalásának idejét, minthogy ez az őszi közgyűlésnek előterjesztendő — magától értetődik hogy ha a költségvetés a novemberi közgyűlésen tárgyalandó, a pénztárnak octóber 31-én be kell záratni és a pénzmaradványnak a költségvetésben felvétetni, vagy pedig ha a képviselet a zárszámadásokat december végén akarja lezárni és a községi törvény 114. §-ának eleget tenni, ezen esetben hogy a pénztári maradvány felvétethessék, a költségvetésnek január hóban kell elkészíttetni.

Áttérve az egyes tételekre megjegyezéseinket a következőkben adjuk elő.

Először a bevételek ellen.

Az 1879. évi költségelőirányzat 3. pontja alatt regale, szabadkorcsma járulék és haszonbér címén találtatik 3400 frt. Köztudomású dolog az, hogy a fehér hajó 3100 frt. bázbért jövedelmez és igy a szabad korcsmáltatási jogért marad 300 frt. Nézetünk szerint a 3400 frt jövedelem elkülönítendő, mert a 3100 frt házbér a 300 frt pedig regale jövedelem, miért is két rovat alatt könyvelendő; a községi törvény 127. §-a értelmében ugyan is a községi számadások a költségvetés rovataiuak megfelelőleg készitendők, ha az el nem különittetik, helytelen lenne a könyvelés, vagy a számadás elkészítés a fenti törvénynek meg nem felelne. Megjegyzendő itt, hogy 1869 évben a korcsmáltatási jog 605 frt 30 kr- ral volt előirányozva és tényleg 499 írt 92 kr. be is folyt; 1876. évben 6 1 5 frt volt előirányozva, jelenleg pedig már csak 300.

A költségvetés 6. pontjában a vágómarhák orvosi vizsgálásáért a fogyasztási adó-bérlők által fizetett évi összeg cim alatt felvett 420 frt jövedelemnek értelme az, hogy a város az egészségi ügyet bérbe adta. A Vágómarhát a mészáros vizsgáltatja és fizeti az előirt dijat, az orvos pedig a befizetett dijnyugta folytán vizsgálja a marhát és ily rendszer mellett lehetséges a rendszabály megtartását szigorúan ellenőrizni, ha pedig különben is az egészség ügyet érintő jövedelem bérbe adatik, az ellenőrzés általában ki van zárva és egészen a mészárosokra van bízva, — miért is ezen ága az egészségi ügynek hivatalosan lenne kezelendő és nem bérbe adandó — minthogy a házi kezelés a jövedelmet fokozni és a közönséget biztosítani fogja arról, hogy csak egészséges marba fog vágatni, holott-ha bérbe adatik, a közönség sok visszaélésnek és a bérlő nyerészkedésének van kitéve.

A 14-ik tétel alatt kisdedo-alap áll 3370 frt 95 krral — ennek 5% kamatai címén 186 frt 96 kr. bevétel irányoztatott elő. Ennél a leg- íöltüuöbb az, hogy az 1877. évi költségvetésbe« kls- dedoalap 3225 frt 75 kr. tehát kisebb összeg után 252 frt 37 krt vett be, holott ez idén nagyobb alap után csak 186 frt 96 kr. vétetett fel, mi abban leli magyarázatják, hogy a város is tartozik az alapnak és e tartozás után jelenleg már nem fizet kamatot, ez minden comentár nélkül el nem fogadható s mint helytelenül számított összeg nem is könyvelhető, ha a város csak ugyan adósa annak az alapnak, a mi már magában véve •— miután ezen kölcsönvétel a községi törvény 26. §-a értelmében a törvényhatóság által soha sem hagyatott jóvá — helytelen és ör- vénytelen dolog, azt a költségvetésben mint uem kamatozót szám szerint kitüntetni, a maradvány összeget pedig mint kamatozót kellett előirányozni.

Hasonló eset fordul elő a 15-ik tétel alatti szegényállapotnál. Minthogy pedig az ilyen könyvelés és elszámolása számadások vizsgálását csak nehezíti, kívánatos lenne, hogy a város általában oly alapoknak ne tartozzék, de ha mégis tartozik, ezen tartozás külön rovatban Íratnék elő, a tartozó összegek után járó 5<y0 al városi pénztár, illetve a költségvetést megterheltetuék, és az egyes alapok rovatainak javára Íratnék.

A költségvetés 16. és 20-ik 100 és 300 frtos tételekre a következő észrevételem van. Ugyanis ezen különféle jövedelmi forrásokból eredő összegek az elöljáróság saját beismerése szerint csak reménybeliek, az elsőnek valósulta örvendetes az utóbbinak szomoritó, de mind kettő a megállapított és mellőzhetlen községi kiadások fedezésére mint csak reménybeli jövedelem alapul nem szolgálhat. A tisztviselőt a folyó havi fizetésére nem lehet biztatni azzal, hogy kifizetik, ha valaki szives lesz letelepedni vagy a már letelepedtek közül valaki kihágást követ el, hanem azt a tisztviselőt ki kell fizetni. — Sötét éjjel ki kell világítani az utcákat akkor is, ha az ungvári közönség igen tisztességesen viseli magát és bűn tel nem követ. Továbbra múlt évi preliminált 300 frt letelepedési dij 1879. évre tekintettel a csekély számú beköltözésre 100 írtra szállíttatott le, ellenben a múlt évre 200 írtra prelimiuált rendőri pénzbírságok 1879. évre 300 Írtra emeltettek.

Az elöljáróság ily bölcsen jósló és ember ismerő tehetsége megdicsérendő ugyan, de váljon mit fog cselekedni az elöljáróság, ha Ungvárt a magas közköltség a nagy rend és tisztaság miatt senki sem fog letelepedni, és a jámbor és békeszerető ungvári lakosok közül 1879. évben bűnt elkövetni egy sem lesz hajlandó? honnan fogja az elöljáróság a hiányzó 400 frtot fedezni ? Nézetüuk szerint a költségvetés előterjesztését megelőzőleg mint emlitve volt a zárszámadás elkészítendő és a zárszámadásban a netalán előforduló még be nem fizetett letelepedési dijak és pénzbírságok ha azok behajthatok, kitüntetendők és az előirányzatban mint befolyandó összegek bevezetendők. Azon dijak és pénzbírságok melyek az előirányzatban elő nem fordulnak, 1879-ik év folyamán be fognak folyni ha a költségvetés a törvény értelmében az elöljáróság által szigorúan megtartatik az 1879. évi zárszámadás alkalmával mint pénzkészlet pro 1880 tényleg a pénztárban lesznek találhatók.

A költségvetés 17. tétele szerinti katonaügyi összes bevétel a katouatartási váltság és a can- tiubérrel együtt a pénztári eredmény szerint 5600 frtos jövedelme oly homályos szerkezetű tétel, hogy homályossága végett meg nem támadhatónak látszik. Csak az jegyzendő meg, hogy 1876. évben előirányzatban hozatott 6798 frt 98 kr. —

1877. évben 7500 frt és katonaváltság fejében 700 frt, Összesen 8200 frt az 1878. évben 6100 frt, 1879, évre már csak 5600 frt. Kérdés tehát miért nincs az előirányzott 5600 frt részle- letezve, t. i. mennyit tesznek az összes állami fizetések, mennyit a váltság és mennyit a cantin bér; azt követelni az egyes adófizetőktől, hogy mielőtt a tárgyhoz szól, menjen az ebbeli pénztári számadásokat megvizsgálni és a városi közegektől felvilágosítást kérni, igazságtalan követelés volna és minthogy az ebbeli tudakozódások idővesztegetéssel járnak és nehezítik a jogos ellenőrködést, természetszerűleg az indolentiát eredményezi, mi Ungvárt e tekintetben igen nagy mérvben tapasztalható. E költségvetésből kivehető az, hogy ha a katona ügynél a bevételt és a kiadást összehasonlítjuk, azt találjuk ,hogy a kiadás a bevételt 1500 írttal túlhaladja, az 1878. évben a a kiadás a bevételt 2300 frttel haladta túl, tehát a múlt évben a katona tartásnál a deficit 1300 írttal volt nagyobb mint 1879. évre preli- mináltatik és mégis a jelenlegi költségvetés használt szavai értelmében ezen előirányzat a pénztári eredmény szerint készíttetett. Tehát kell valami pénztári eredménynek az az zárszámadásnak lenni, csak hogy nem inoudatik, hogy mely évről és hogy azon pénztári eredmény a számvivőszék által vizsgáltatott-e?Ebből következethető hogy a kérdéses költségvetésnek semminémü hasisa nincs, mindaz a mi benne foglaltatik, kivéve a szerződések alapján befolyandó tételeket, csak a levegőből kapkodva és csak azért terjesztetik elő, mert az adófizetők az utolsó időben abban a hiszemben, hogy az által érdekeik meg lesznek óva, annak előterjesztését és tárgyalását sürgették.

Az 1873-ik évben a 22 évi számadás vizsgálata alkalmával meggyőződvén, hogy 1868. év előtti években a kaszárnya kezelés a városra tetemes veszteségekkel járt, 1868. értől 1871. év végéig sem fedezte soha a kiadást; ebből kifolyólag már akkor azon indítványomat terjesztettem be, hogy a kaszárnya az államuak ingyen rendelkezésére adassák át — azonban arról hogy ily intézkedés tétetett volna, tudomásom nincs jelenleg is azon a nézetben vagyok, hogy az állam a kaszárnya épület átvételét nem elleuezné, mert az utolsó években a bozosi és radvánci utLapunk mai számához féliv melléklet van csatolva-