Ung, 1879. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1879-02-16 / 7. szám
Tizenhetedik évfolyam. 1879. 7. szám. Ungváron, vasárnap, február 16 Az Ung megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi rezest illeti. Levelek csak bármentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal: „Jäger Károly örökösei“ könyvnyomdája. TÁRSADALMI ÉS VEGYES TARTALMÚ LAP. AZ UNGI KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: egy évié 6 foiint, félévre 3 forint negyed évre 1 forint 50 krajczár Egyes szám ára 12 kr. Hirdetések szintúgy mint előfizetések az Ung kiadó hivatalába Ungvár, Jäger Károly örökösei könyvnyomdájába küldendők. Jíyilttér soronként 20 krajcár. Heti szemle. — A kormányválság. — (Z. L.) A csendet, a békés tárgyalások menetét izgalmas jelenetek, nagy horderejű határozatok s a kormánypárt és ellenzék mérkőzésének nagy szinjátéka váltotta föl parlamentünkben. Három Ízben szavazott lényeges kérdések fölött a ház s a számarányok mindannyiszor igen csekély külömbséget mutattak. Az első mérkőzése a pártoknak Frölich képviselő és társai azon indítványának alkalmából történt, mely az utolsó 10 évnek pénzügyi gazdálkodásáról s a zárszámadások főbb eredményeiről egy alapos munkálatot kívánt a ház elé terjesztetni a zárszámadási bizottság által és pedig a költségvetési tárgyalások megkezdése előtt. A kormány elejteni kivánta azon utasítást, hogy e kimutatás még a budgetviták előtt készíttessék el. Az erre megejtett szavazásnál 12 szótöbbséget nyert a kormány. A második mérkőzés Apponyi Albert gróf interpellál ója által provokáltatott, melyben nevezett képviselő biztositó nyilatkozatot kívánt a ministerelnöktől az iránt, vájjon Bosznia közigazgatási szervezésénél a magyar törvényhozás jogai nem fognak-e mellőztetni. — Az interpelláló a miniszternek — szerinte kitérő — válaszával meg nem elégedvén, a ház 10 szóval fogadta el a mi- nisterelnök válaszát, s igy tekintve azt, hogy 8 minister és 3 államtitkár szavazott, az ellenzéki szavazók számára lényegileg többséget mutatott föl. A legfontosabb mérkőzését a kormánypárt és ellenzéknek a kormány által benyújtott s „az 1879. évben hitelműveletek utján fedezendő államkiadásokról“ szőlő s 100 millió aranyforint megszavazását kérő törvényjavaslat tárgyalása idézte elő. A pénzügyi bizottság többsége elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot; a kisebbség azonban külön véleményt jelentett be: mivel a kormány tágkörü hitelműveletek különböző ágaira kiterjedő felathalmazást kíván, s minden kölcsönnek leglényegesebb föltételéről, az árfolyamról mit sem szól a javaslat, s mig igy ez által a képviselőház felügyelete alól kivonatik a kölcsön keresztülvitele s csak általános bizalmatlanságot támaszthat az európai pénzpiacokon a bizonytalanság, — másrészt gyanús dolog, ha a kölcsönnek árfolyama meghatározva nincs, s ez mutatja, hogy a Rotschild consortium közvetítésével rettentő drágába fog kerülni a kölcsön. Annál is inkább ellenző a megszavazást e külön vélemény mivel a jelzálogos kölcsönnel az államjavak igen jelentékeny része köttetvén, le a parlament részére az ellenőrzésnek okvetlenül fel kellene tartatnia. Végül azért is elleneztetett e 100 millió frtos kölcsön megszavazása, mivel a kormány oly célokra, oly befektetésekre kéri a pénzt, melyek még megszavazva sincsenek a parlament által. S leginkább ezen elnevezések körül forgott a hosszas vita, melyben az ellenzéknek csaknem minden kitűnősége síkra szállott. A harcnak vége az lett, hogy a kormánypárt által a 100 millió kölcsön 14 szótöbbséggel megszavaztatott. S igy a kormány a ministeri és államtitkári szavazatok levonásával 3 bizalmi szavazattal győzött, mi az előbbi óriási többségek mellett igen nagy csökkenés. Az ellenzéki lapok véleménye szerint ily kis többséggel soká kormányozni nem lehet s igy szerintök beláthatlan kimenetelű kormányválság előtt állunk, ■—«0P © «5*—— Ungvár városában a bidontuli választókerületben még múlt óv avrgustus 19-én megejtetett 13 városi képviseleti tagra történt választási eljárást a megyei közigazgatási bizottság febr. 11-én tartott havi ülése alkalmával végérvényesen megsemmisítette A megsemmisítés főbb indkoait a választási eljárásnál elkövetett formahibák képezik. E helyen megejtett választási eljárás már ezúttal másodízben semmisittetik meg. A mondott alkalommal Katona Lajos, Róth Adolf, Glück Jakab, Rády János, Dr. Moskovics Mór, Barcs Pál. Dr. Novák Endre, Guttmann Salamon, Beismann Bertalan, Nyisztor István, Weinberger Lipót, Keszler András és Wagner Emánuel lettek megválasztva. Ennek folytán e választó kerületben uj választás lesz, melynek határnapját a legközelebbi képviseleti ülés lesz hivatva kitűzni. Ungvár város képviselete ma szombaton d. e. 11 órakor külön ülést tartott. Tárgya volt Ó Felsége a király és királyné házasságuk 25 éves forduló napjának méltó megünnepléséhez szükséges módozatok megálla- pitása. Mocsáry Geyza az ünnepély méltóságáról meleg szavakban megemlékezvén a következő indítványt tette: Az évforduló nap mint nemzeti ünnepély tartassák meg; e napon nyilvános munka beállítandó s a kereskedések bezárandók lesznek. Az egyházak lelkészei felkérendők lesznek miként templomaikban alkalmi beszéddel egybekötött hálaadó isteni tiszteletet tartsanak, Az ünnepély részleteinek megállapítása végett egy bizottság küldessék ki. Ezen indítvány éljenzés kíséretében elfogadtatván a rendező bizottság tagjaiul megválasztattak: Lehoczky Béla elnöklete alatt — Böszörményi József, Szieber Ede, Pieré Henrik, Zoltsák János, Makkay Dániel, Bu- gyis András, Mihalkovich József, Mocsáry Geyza, Sztripszky Mihály, Lám Sándor, Boyko Béla, Neu re- beczky György, Dr. Weinberger Salamon, Glück Jakab, Tarnóczy Ferencz és Bádi János. Ungvár városa képviseleti üléséből. A városi képviselet febr. 14-én kevés tárgyú de annál érdekesebb lefolyású ülést tartott. A tárgyalás megkezdése előtt Mocsáry Geyza a kincstári vámház ügyében előadja miként Ungvár váiosa kérelme, mely szerint az megfelelő' ár mellett a városnak átengedtessék, kedvezőig intéztetett el a nagyra, pénz- ügyiministeriumnál. Miután pedig e kedvező elintézés érdekében Nehrebeczky Sándor belügy ministeri és Buday Sándor pénzügyminister tanácsos urak kiváló figyelmet tanúsítottak, s mint e város díszpolgáré-' ez ügy iránt különös érdeklődéssel viseltettek, nekiek a képviselet köszönetét szavazna jegyzőkönyvileg. Ez indítvány lelkes éljenzés kíséretében elfogadtatott. A legtöbb adót fizető (virilis) bizottsági tagok összaállitása végett kiküldött, három tagú bizottság bemutatta ez ülésen észrevételei kíséretében a megái lapított névjegyzéket. Az észrevételekben előadja a bizottság, hogy az előtte szóval bejelentett felszóllam- lások ügyében minő álláspontot foglalt el: Hangsúlyozta, hogy a képviseleti tagok közé bevette Seidler Leo- poldot, az ungvári műmalom képviselőjét és Árky Fü- löpöt, mint az ungvári népbank igazgatóját, a menynyiben e testületek a legtöbb adót fizetők között for dúlnak elő, a községi törvény 36-ik §-a alapján, mely a testületeket nyilván meg nem fosztja képviselt,ethe- tési joguktól, a virilis képviseleti tagok közé felvette. Felolvastatott ezután Boyko Béla és Lasztókay Béla felszóllamlása, kik igazolt adójuk alapján, miután őket a bizottság a névjegyzékből kihagyta, magukat, a legtöbb adót fizető képviseleti tagok közé felvétetni! kérik. Felolvastatott Balogh Károly felszóllamlása, ő a küldöttség munkálatát egészen elvetni kéri, mert * virilis bizottsági tagok igazolt adója a jelentésben nincsen feltüntetve, már pedig e nélkül a képviseletnek a felett határozni nem lehet, váljon e névjegyzék véglegesen megállapittassék-e ? A névjegyzékbe tel vétettek Makkay Dániel, Zinner Salamon, Philipovics Herman, Grósz Ábrahám és Weinberger Lipót, kik — szerinte — a várossal szerződési viszonyban áll— ván, a törvény 36. §-a értelmében a névjegyzékbe felvehetők nem voltak. Kitörlendő Lehoczky Béla polgármester, ki mint községi elöljáró nem lehet e képviselet tagja; végül kéri a névjegyzékből Fehér Mihályt is kitörülni, a meunyihen ő Írni és olvasni nem tudván, a képviseletnek tagja nem lehet. Á vitát Mocsáry Geyza kezdette meg. A kiküldött választmány — úgymond — nem járt el helyesen akkor, midőn oly jogot vindicált magának, mely őt meg nem illeti, s melyet a községi törvényben feltalálni sehol sem lehet. Ugyanis a törvény sehol sem intézkedik, hogy erkölcsi testületek, mint adófizetők a virilisek névjegyzékébe felvétessenek. Mert a törvény 34. § a szerint a képviselő-testület tagjait felerészben a legtöbb egyenes államadót fizető községi lakos vagy birtokos nagykorú honpolgárok képezik, már pedig e szerint a jog a birtok mellett személyes, tehát egyedi lévén, ily joggal erkölcsi testületek fel nem ruházhatók. Egyebekben a küldöttség munkálata tárgyalás alapjául el sem fogadható, mert a jogosultak adója feltüntetve nem lévén, a képviselet nem lehet azon helyzetben elbírálni, hogy az illetők jogosau vétettek-e be a névjegyzékbe vagy sem. Javasolja ennek folytán, hogy a bemutatott jegyzék elvettetnék és az uj névjegyzék elkészítésére egy uj bizottság küldessék ki. Ezután szót emelt Reismann Bertalan a küldöttség egyik tagja. Hogy a névjegyzékbe az adómennyiség beigtatva nem lett, ez szerinte nem oly rendkívüli hiány, mely miatt egy küldöttség fáradságos munkája egyszerűen elvettessék. Rendelkezésére áll a képviseletnek az adófőkönyv, melyből az adómennyiségről bárki is meggyőződést meríthet magának. Áttérve azon jogra, mellyel a küldöttség a testületeket felruházta, hivatkozik a törvény 36. §-ra, melyben ki van mondva, kik nem vétethetnek fel a névjegyzékbe. Ebben az erkölcsi testületek egy szóval sincsennek érintve, s igy jogosan járt el a küldöttség akkor, midőn azokat a legtöbb adót fizető képviseleti tagok közé felvette. Beszédje elején és végén polemizál Mocsáryval, s kéri a küldöttség munkálatát tárgyalás alapjául elfogadni. R o y k o Béla osztozik Mocsáry nézeteiben , s miután már most bizonyos elvi kérdések merültek tel, kívánatos volna az uj küldöttségnek elvi álláspontokat kijelölni. Makkay Daniela küldöttség munkálatának elvetését javasolja. Ezután áttér Balogh felszóllamlására. ő — úgymond — már az 1848. előtti időktől folytonos tagja volt a városi képviseletnek, őszintén és önzetlenül igyekezett a közérdeknek szolgálatokat tenni, s tiszta lelkiismerettei tekint vissza múltjára. A legújabb időben azonban ellentétes áramlatok keletkeztek, melyek az ő személyét is a többiek mellett az önzés s a személyes érdekek vádjával terhelik, sőt e harc még a helyi sajtó terére is átvitetett. Ő e várossal semminemű szerződési viszonyban nincsen, mert ha volna, akkor helyét azonnal itt hagyná, s ha azon körülmény, melyt szerint a város tőle egy lakházat tart bérben, a számadási viszony jellegét viseli magán, akkor a képviselet számos tagja lesz ily cimen incompatibilis. Nehrebeczky György személyes kérdésben válaszol Makkaynak, határozottan tiltakozván azon feltevés ellen, mintha ő bármily szerződési viszonyban állana a várossal. Áttérvén a napirenden lévő kérdésre, Mocsáry elvi nézeteit ő is helyesli, a munkálat, mint hiányos tárgyalás alapjául nem szolgálhat, azon körülmény pedig, mely szerint az erkölcsi testületek is felveendők, mint olyanok a virilis képviseleti tagok névjegyzékébe, semmi törvényes indokban nem találja magyarázatját. M ih a Ik ovi eh József reflektál Royko javaslatára, miután — úgymond — a képviselet többsége a küldöttségi munkálat visszaadása mellett nyilatkozik, önként következik, hogy a beadott felszóllamlások — megszűnvén a felszólamlási jog tárgya — egyszerűen visszaadavidóle. A küldöttségnek irányt kijelölni nincs hivatva a képviselet, mert ők irányul venni a községi törvény megfelelő szakaszait kötelesek; ha működésük eredménye jogokat mellőz vagy sért, a törvény értelmében az érdeklettek megtehetik észrevételeiket épen úgy
