Ung, 1879. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1879-02-02 / 5. szám

A pestis hazája keleten van, honnan különböző jt idő és évszakokban Afrikába, sőt néha Európába is s átjő. Jellemző a pestisre nézve a külső gumók, (hubo- < nes) üszkös daganatok és bőrpetecsek jelenléte. A be- i tegség este felé vagy éjjel gyenge fagyborzongással, < erős fejfájással veszi kezdetét, melyhez nagyobb vagy kisebb áthülési jelenségek, meleg s fénylő tekintete a 1 szemeknek és az arcnak összeesése járul, minek foly tán a beteg külseje mély szomorúság és elhagyottság i kifejezését ölti magára; általános kedvetlenség, az erkölcsi és testi erők hanyatlása, valamint a lágyék tájakban íájdalom, szédelgések, külső fázás belső égető hőséggel, nyugtalan álmok, félrebeszélések, akadozott beszéd, élénk szomj, az arc elváltozása és ennek elké- külése; rendetlen, gyenge, kicsiny, és igen változékony árverés észlelhető.

E felsorolt jelengések a súlyos pestis kórnak első időszaki tüneteit egészítik ki.

Nemsokára megjelennek a gumók, (brones) a melyek a betegségnek jellemző sajátságai. Ezek leginkább a combhajlatban mutatkoznak, továbbá a lágyék tájon a nyakon, hónajban, kéztőben, kivételesen a könyök- és térdhajlatban. A gumók kemények vagy gömbölyűek s leggyakrabban fájdalmasak, pirosak s némelykor kékes színűek körülöttük a nyirkedények dagadtak és fájdalmasak. A legsúlyosabb esetben nagy kiterjedést nyernek és középük láaytapintatuvá lesz.

a gumók száma igen korlátozott lebet, de ritkán hiányzik teljesen.

Fejlődésük mellett vagy után nem ritkán üszkös daganatok mutatkoznak különböző számban és különösen azon helyeken, hol a kötőszövet dusabb: tehát az arcon, az ajkon, nyakon és háton.

Megjelenésük előtt fajdalom vagy melegség, avagy kellemetlen roszullét érzése jelentkezik.

Maga az üszködés vörös pont alakjában mutatkozik, mely elterül és emelkedik, hólyagok által van befedve, melyek vöröses evességet tartalmaznak, a pont körül vöröses udvar látható, mely csakhamar barnává, később sötétkékké változik és amely alatt a lágyrészek üszkös tömeggé alakulnak át.

Ez a pestises pokolvar, melyet némelykor a nyakon vagy a háton valóságos pokolvar helyettesíthet.

Ez állapotnak jelenségei nem sokára ijesztő jelleget öltenek, a test kihűl; az érverés hanyatlik, lassúvá lesz, kimaradoz; a fej mindinkább elkábul; a látás elsötétül, a szemek bevonatnak és zavarosakká lesznek, a hang elreked és elnémul, a nyelv kiszárad, a gumók némelykor hirtelen elmúlnak, az arcvonalok megváltoznak és halottkinázést nyernek; végre a fekete és sötétkék petécsek, valamint vérbelövések, csuklás, hányás, bűzös és vérrel vegyitett ürítések, félrebeszél és rángató görcsök és mély lethargicus álom, közvetlen előzik meg a szomorú véget, mely rendesen az első hét vége felé következik be.

A halál ugyan nem öl meg minden pestisben szenvedőt, némelykor azonban rendkívül hamar következik be és áldozatját az egészség legnagyobb tevékenység köréből ragad ki és pedig a nélkül, hogy csak néhány gumó mutatkoznék. Gyakran függőben tartaDe — ad rém’ . . .

A decemberi hófuvatagos, zimankös, zord időben, — minden emberségtudó kályhában pattogó tűz lobogott, a „Kriszt-kindli“ meleg, téli felöltőben hozta ajándékait, a kocsikerekek nyári porban szerzett babó- íaikra heveredtek, s karcsú szánok foglalták el helyeiket. — Halifax kies tartományából egy szállítmány különböző nemű és rangú korcsolya érkezett Ungvárra. A kereskedő. — egy vas között edzett jellem, — menten azok elárusitásához fogott. A jégen kopogott bordák megfeledkeztek tavali sebeikről, s igy a korcso'ya-elárusitás nem nagy nehézségekbe ütközött. Az ungvári korcsolyázó-egylet rendes és rendetlen, kül-, bel-, s levelező-tagjai e! voltak látva korcsolyákkal. Minden kigondolható előkészület meg volt téve, s egyáltaljában mi sem hiányzott, hacsak az nem hogy az igazsághoz hü legyen, — (bár ez igen mellesleges dolog,) — az egylet újra megalakuljon, tisztviselőit megválassza a tag-pénzeket beku- nyorálja s még egy fölötte csekély érdemű ügy — melyet szintén scrupulozis igazságszeretetemnél fogva említek fel, — t. i., hogy jeget készíttessenek el a a korcsolyázók számára. De ime, ki hinné ?! ezen fölötte csekély érdemű ügy, csakhamar jégtorlaszokat görditett az egylet kifeszitett vitorláju hajója elé . . .

Általános megindulás uralkodott Ungvár városában Azonban ne tessék azt hinni, hogy talán a korcsolyázó-egylet jege felé; fájdalom, azon háromhü- velykujnyi vastagságú hókéreg nyújtózkodott. A megindulás, melyről beszélek, meleg kályhás szobákban, a szivekben történt.

tik a kimenetel; betegnél, kinek állapota nem látszik 1 súlyosnak és kiknél az érverés igen szabályos, csak 1 egy két gumó ós néhány pecsét mutatkozik; elég gyak- t ran végződik a baj a második harmadik vagy negye- ' dik napon; végre némely kisérő esemény bizonyos i idő múlva előidézhetik a beteg halálát; ilyenek a mélyen fekvő dúcok elgenyedései és a haskéreglob. mely a betegség következtében jöhet létre. Ilyenek végre többféle üszkös, pokolvar gyuladások, genyes bántal- mak stb.

A pestis azonban meg is gyógyulhat. Miután a súlyos jelenségek, melyeket föntebb jeleztük, létrejöttek és midőn a gumós és üszkös daganatok rendesen megjelentek, a betegség lassúbb menetelü folyást nyerhet, a gumók megpuhulnak, genyedósbe mennek át és lassanként fölszivódhatnak; az üszkös részek leválhatnak és a fekélyek hegedésbe mehetnek. Minthogy többé petecsek nem jelennek meg, az érverés egyenlő és szabályos lesz; a nyelv megnedvesül a beteg részére minden veszély elenyészik, jólehet a teljes helyreállításig még hoszabb idő folyhat le.

Minden helytelenség a magatartásban igen veszélyes visszatérítéseket hozhat elé, melyek gyakran mélyebb nyomokat hagyhatnak hátra: mint mély hegedőseket, a látás elvesztését stb.

A gyógyulást a nehéz esetekben gyakran lethargicus állapot előzi meg, de vannak esetek, a hol a jellemző tünetek minden általános zavargás nélkül jelentkeznek, ós a betegség 14—15 nap alatt minden jelenségét átfutja ; végre némely esetekben csak köny- nyü esemény alakjában jön elő a pestis, midőn egyes jelenségek folyamata 24 óra vagy legfeljebb 3—4 nap alatt gyógyulással véget ér. Ez az eset különö en oly egyéneknél jelentkezik, kik már egy ízben a pestist átállották, és a kik bizonyos tompa fájdalmat éreznek azon a pontokon, a hol ti hajdani gumók vagy a pokolvarnak visszamaradt hegedései feltalálhatók.

A gumók ós a pokolvartünetek halál után rendesen elosz'anak, de a petecsek maradnak, a rothadás némelykor igen gyorsan jelentkezik.

A főbb sértések melyek a pestisben az elhaltnál találtatnak, a következők: a külső gumókon kívül, a mélységben levő dúcok megkeményednek vagy elpu- hulnak és genyedésben találtatnak; a belek nyákhártyáin, a szív belsejében petécsek vannak, a lép szét- mállöan észlelhető; a tüdő és vesében üszkös daganatok láthatók. Az agy gyomrocsaiban csak igen ritkán lehet savó ki választmányt találni. A vér, mely már az életben elveszité sűrűségét, fekete, folyékony ós olajos cseppekkel van keverve.

A pestis egyes esetekben és szórványosan Aegyip- tom, Siria, Kis-Ázsia ós európai Törökországban jön elő, de igen gyakran előjött már járványos alakban is.

A járványokra a déli szelek, a nedves meleg és a viharok befolyással vannak.

Törökországban a halálos időszak május közepén kezdődik, a hol is junius végével egyes igen súlyos eseteket lehet észlelni. A járvány és halandóság növekszik júliusban, mely idő után nem ritkán egyszerre és teljesen megszűnik a baj. — Általában véve 4—5

Egész Ungvár egy dalt látszott énekelni, mely is igy hangzott vala:

„Egy gondolat bánt engem . . t A találékony eszü olvasóra bízom kiíirtattani,

. mi volt az az egy gondolat. Könynyebbség okáért azon- , ban mégis megmondok anyit, hogy biz nem az, hogy . Boszniába nem keilend menni . . .

A dolog azonban nem volt oly veszélyes, hogy gyors . és önfeláldozó segély ne működhetett volna hasznosan közre . . Három-négy ásó-, és kapával fólfegy verke- i zett tót-legény meg tette volna a magáét. Fölkapálni a havat, ásóval simára vésni: egyáltalán nem tartozott a lehetetlenségek közé. De ki az, a ki elég önfeláldozó . arra nézve, hogy a zsebébe nyúljon. Találkoztak biz ott olyanok fölös számban — dicséretére váljék Ungvár városának! — de fájdalom ez időtájt oly nagy hi- . degség uralkodott, hogy a zsebekbe mélyedt kezektől embertelen kegyetlenség lett volna azt kívánni, hogy megérezvén az ott bévül uralkodó jótékony meleget bélésestől együtt ismét a hidegre vánszorogjanak. Akkorában igy énekelték:

„Vaij támad-e hős,

Oly bátor, erős?“ . . .

Nem tartjuk sokáig függőben az olvasó becses türelmét. Egy száraz hideg délelőtt az a hir járta be a korcsolyázás-vágytói dobogó kebleket, — hogy a kor- csolyázó-egylet jegéről — mintegy varázsütésre — el- pusztult a hó, s hogy ott várakozáson felül lehet kor- csolyázni. Nosza neki apraja-nagyja! alig, hogy letet- tók a kanalat, ott termettek a jó „lábpáncélu achaiok,“ i a podasz-öküsz Achillesek“ a jégen, és Ion nagy öröm

Izraelben.

holnapig tart és nem ritkán megújulást mutat. A halálos időszak Aegyptomban kissé tovább tart. Északi szelek és időjárásban való szélsőségek megszüntetik az epidémiát. A betegség ragályos vagyis más egyénekre is átvihető.

Hogy mi légyen e ragálynak lényege, még eddig ismeretlen, azonban igen nagy valószínűséggel bir az a föltevés, hogy valamint a 1 épfene és takony állatoknál bizonyos alsóbb rendű szervezetek, névszerint bakteriák által hozatnak létre; az emberi nem e súlyos betegsége is alsóbb szervezetek által okoztatik, eme bakteriák a szervezetben iszonyú számban elszaporodván, okai lesznek a halálnak (és a továbbvitelnek —

E bakteriák azonban nemcsak ruhával és ürülékekkel, de egyéb módon is tovább vihetők, például: az ivóvíz, táplálék és légáramlatok által.

Kiirtásuk azért is nehéz, mert rendkívüli apróságuknál fogva még igen erős nagyitóüveggel is nehéz a bakteriákat jól megfigyelhetni.

Ha ez áll, hogy t. i. a bakteriák a pestisnek is tovább vivői miként valószínűleg mindem ragályos más betegségnek, akkor egyeseknek valamint a társadalomnak azon kell lenni, hogy

1- ször a hol lehetséges e bakteriák elpusztittassa- nak, és tovább fejlődésre és szaporításra alkalmatlanná tétessenek.

2- szor. Minthogy minden alsóbb szervezetek által létrejött betegségeknél az Organismus ellent álló képességét kell fokozni, hogy a bajt legyőzhessük, ennélfogva a testnek edzése erőgyakorlatok ós hidegvize? mosogatások által főleg járvány idejében és mint megelőző óvszer, igen kívánatos.

3- szor. Óhajtandó lenne, hogy szemben azon pusztításokkal, a melyeket a betegségek tesznek az emberiség soraiba, a kísérleti életbuvárlat segélyével nyomoztatnék ki az emberi és állati szervezetre minden kártékonyán és jótékonyan ható tényező, mert csak ezen módon látszik kivihetőnek, hogy e rettenetes betegség is gyógyithatóvá váljék.

Különfélék.

(A királyi pár) ezüstlakodalmának ünnepélye alkalmával, (ápril 24 ) az ungvári művelődési és jótékonysági egyletek együttesen óhajtanak ünnepélyt rendezni; a kezdeményező lépések a lövészegylet köréből már megtétettek, a kiküldendő bizottság állapitandja meg az ünnepély tervét, mely legközelebb nyilvánosságra fog hozatni.

(.Kinevezés.) Az ungvári közkórház alorvosául üngmegye alispánja Dr. Öszterreicher Jakab gyakorló orvost nevezte ki.

(Deák Ferencz) elhunyténak évfordulója napján január 28-án, az ungvári kir. kath. főgymnasiumi ifjúság a r. cath. templomban tartott gyászistentiszteleten a tanári karral együtt testületileg jelent meg. A főgymnasium önképző Dajkaköre febr. 2-án délelőtti ll órakor fogja megülni a dicsőült hazabölcs emlékezetét, alkalmi szavalatok ós emlékbeszóddel.

Egy szóval: a korcsolya-idény kezdetét vette! — Senki se kereste, ki volt az a .derék s önfeláldozó férfiú, a ki a köznek ilyen jó szolgálatot tett. Maga a derék s önfeláldozó férfiú, — hallgatott . . .

Alig lön azonban általánossá a korcsolya-dicsőség, már is uj veszély fenyegette azt . . . Véres felhők tornyosultak az egylet feje fölé . . .

Az egylet jege, nem tudni mi okból -r élkor* csosult. Úgy annyira, hogy nem találkozott korcsolya, mely annyira „korcs“-olya tudott volna lenni, hogy a „korcs“-os jégen rászánhatta volna magát a korcsolyázásra. Újra kitört a jajveszéklós . . . Ezúttal már oly nagy volt a korcsolyázás-vágy, hogy — ha hitelt szabad adnunk némely közjegyzői pecséttel el nem látott hírnek, — a korcsolya-egylet jegének hova hamarább! fölépüléseórt, s koresos voltából, a korcsolyázhatóságra való átváltoztatásáért nyilvános porocessiókat rendeztek.

De legyünk rövidek. Egy napon az a rémületes hir járta be Ungvár városát, hogy valaki föltépte az Ung zsilipéit, s a jégtől zajgó folyó nekitör a városnak s lesz uj vízözön, milyet még nem láta Miskolcz, et consortes . . . Sokan azt is mondták, hogy a közelfekvő házak s pincék már viz alatt állanak.

Kevésbe múlt, hogy a harangokat félre nem húzták.

Vegyük a dolgot bírói Ítéletünk alá. Mi történt? Két derék s önfeláldozó férfiú hosszas fáradozása folytán odamüködött, hogy a korcsolyázó-egylet jégéie vizet bocsássaüak. Meglőn. Az egylet jege, mint hamvaiból kikéit Phoenix, állt ismét elő . . . Ez szolgált alapul ama vészes de valótlan hírnek , . . A k orcso*