Ung, 1879. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1879-01-26 / 4. szám

(Jótékonyság,) Ng os és főtisztelendő H a d- zsega Bazil munkácsmegyei g. kath. nagyprépost több éven át nagylélk'üleg gyakorolt jótékonyságánál fogva Ungvár város szegényei javára jan. 16.10 azaz tiz oszt. ért. frtot adományozott, miért is a város hatósága váro- silag ápolt szegények nevében hálás élösmerését nyil- nyilvánitja. Ungvárott, 1879. január 16-án. A városi hatóság.

(Baleset.) Szerdán délután a piac téren egy a munkásosztályhoz tartozó koros nőt egy lovas szánka- fogat elgázolt és súlyosan megsebesített, a szánka nem volt ellátva csengővel. Ily esetek gyakran ismétlődnek minek oka — hogy a fuvarosok és kocsisok sebesen hajtanak át a város utcáin. A tettest példásan kell megbüntetni, s e példa bizonyára a többi könnyelmű kocsisokra is komoly intésül szolga'land.

(Az ungvári dalegylet) múlt szombati táncestélye fényesen sikerült, válogatott és szépszámú közönség vett benne részt, és a mi fő sok szép táncosnő diszité a mulatságot; az első négyest mintegy 50 pár táncolta szünetek közben a dalegylet válogatott darabok előadásával mulattatta a közönséget, kiket a jó kedv és vidámság majdnem reggelig tartott együtt. Részletes tudósítást lapunk mai tárcájában adunk.

(A sz. Bazilról nevezett) orosz irodalmi társulat, melynek székhelye Ungvár, általános gyűlését-e hó 21-én tartotta a gör. kath. papnövelde épületében. E gyűlés lefolyásáról az ungvári „Kárpát“ a következőket Írja: „Dacára a beállott kemény hidegnek Munkács-egyházmogye legtávolabb eső részéről is megjelentek a tagok, azt jelezvén ezáltal, hogy ez irodalmi társulat felvirágzását szivükön hordják. A többek között a magyarországi orosz irodalom kedvelői közül ott láttuk Popovics Jenő királyi táblai bírót s a nevezett társulat elnökét Budapestről, Rakovszky János izai, Rakovszky György, n.-szőllősi, és Schivulszky János rákosi lelkész és Munkács e. m. sz. széki ülnök urakat. Az előértekezlet mint rendesen, jelenleg is megtartatott e hó 80-án, a melyen fontos kérdések lettek megvitatva, s azok a gyűlés elé terjesztetvén, el is fogadtattak. Jelen alkalommal az idő rövidsége miatt a gyűlés lefolyásának leírásába nem bocsátkozunk, csak annyit jegyzünk meg, hogy a társulat tisztviselőiül a következők választattak meg: elnökké Popovics Jenő, alelnökké Nehrebeczky György, igazgatóul Mondok János ungvári és Rojkovics Sándor eperjesi kanonokok, pénztárnokul Roskovics Ignác ungvári kanonok.“

(Az ungvári) gör. kath. papnövelde száz éves fenállásának jubileumát február ll-én fogja megtartani az intézet növendékei, — mint halljuk — nagy előkészületeket tesznek, hogy a százados évforduló minél fényesebben megünnepeltessék.

(Petőfi) „Talpra magyar“-jának kéziratát közli a „Magyarország és a Nagyvilág“ legújabb száma. Petőfinek mint egyéb kéziratából kitűnik, igen rendés, szabályos Írása volt; a „Talpra magyar“ kézirata ku- száltabb, meglátszik rajta a sietség és lelkesedés, melyben a költő roppant hatású harci riadóját irta. Törlés csak az első sorban van.

(Telendy Antal) gyógyszertárát a gyógyszerészeti joggal együtt e napokban Fraenkel Mihály kassai gyógyszerész vette meg szabad kézből.

Az uDgmegyei jötékonycélu nőegylet február 1-én táncestélyt (reuniót) rendez, mely szép eredményre nyújt reményt, mivel már egy év óta az egylet semmi mulatságot nem rendezett és mivel a nagy közönség tudja, hogy e táncestély jövedelme egyedüli feltétele az egylet jótékonysági működésének. Yan tellát szerencséje az egyletnek a nemeslelkü közönséget az elhagyatott árvák nevében felkérni, hogy szives látogatásukkal és kegyes pártfogásukkal ezen szent célt pártolni méltóztassanak. — Nehrebeczky Natália, báirendezőségi bizottsági elnök.

(Uj püspök). A hivatalos lap keddi száma a következő legfelsőbb kéziratot hozza: Vallás- és közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére, Pauer János székesfehérvári nagyprépostot és olympiai felszen- i telt püspököt székesfehérvári megyés püspökké kinevezem- Kelt Gödöllőn 1878. évi dec. hó 25-én. Ferenc József, s. k. Trefort Ágoston s. k.

(Dr. Pogány Gerő) orvos- sebésztudor és szülész Ungváron véglegesen letelepedvén, orvosi működését állandóan folytatni fogja. Lakása szobránei-utca Pogány Antal-féle házban van.

(Hangverseny.) A hirneves florenczi négyes, ezen a maga nemében páratlan kis zenész-társaság, mely Európa nagyobb városaiban évenként valóságos diadalutat tart, s a zenevilág egyik elsőrendű neveze- tességeül tekintendő, városunkat is megfogja látogatni s február 5-én a „Korona“ vendéglő termében nagy hangversenyt rendez.. A klassikai zene barátai oly estét fognak ez alkalommal élvezni, minőre nállunk igen ritkán nyílik alkalom. Ez alkalommal érdekesnek találjuk e társaságról egyet-mást fóljegyezni. A „florenczi“ név onnan ragadt a négy jeles művész társaságára^ mert Florenozben történt első szövetkozésük, onnan indultak ki, hogy mesteri játékukkal egész Európa műértő s zenekedvelő közönségét meghódítsák. A most már világhírű quartett vezére Becker János,*ki Mann- heimban született s atyjától nyerte első hegedűleekéit. Becker abbahagyván a virtuóz pályát, a klassikai kamarazene művelésére adta magát, Florenezben találkozott azon férfiakkal, kik tervének keresztülviteléhez társul szegődtek és sikerült neki e férfiakban oly zeneértő egyéneket találni, kikből egy jeles vonónégyes társaságot összeállított, kik azóta hű művésztársai: Második hegedűre Masi, mély hegedűre Chiostri, gordonkára Hegyes vállalkozott. A művész-társaság 1868. óta lelkesen fogadott vendégek mindenütt, hol művelt, az igazi művészetet élvezni tudó közönség lakik. Hisszük) hogy városunk s vidékének közönsége általánes érdeklődéssel fogadja e hirt, s érdeklődésének bizonyítékát fogja adni az által, hogy o hangversenyen számosán fognak megjelenni, hogy igy azok ama meggyőződéssel távozhassanak el majd körünkből: hogy Magyarország egy művelt városában mutatták be művészetö- ket. A hangverseny műsorozata: 1. Haydn D-mol. op. 76. 2. szám, Allegro, Allegretto, Menuett — Vivace. 2. a) Schubert Variationen, b) Rubinstein Andante, c) Cherubini Scherzo, 3. Beethoven G-dur, op. 18. 2. szám Allegro, Adagio, Scherzo, quasi Presto. Kezdetét veszi esti 8 órakor. Helyárak: Körszék 2 frt. Számozott hely 1 frt. 50 kr. Belépti dij 1 frt. Karzat

jól emlékszem több is volt. Segítsünk a dolgon . . . A ki a legeslegeslegrózsásabban vala öltözve, azé a méltóság . . . Nos? Tessék csak kitalálni.

Azonban melegen ajánljuk ungvári hölgyeinknek a rózsás ruhát. S csaknem bizonyossággal állíthatjuk, hogy a mikor valamennyien rózsás ruhában fognak valamely reunion megjelenni: — valamennyien bálkirálynők lesznek. Mert a jelen esetben is minden bálkirálynői kellék bőven megvoltak rajtuk, s csak egyedül a rózsás ruha hiányzott, melynek okáért a lángeszű Jókaival tartva, kénytelenek vagyunk őket „alaki külsőség“ miatt elmarasztalni . . .

Azonban már hallani vélem a keserű diatribákat.

Es tehát igazságosnak szereted magad hiresztel- ni, s Ella, Zseni, Mariska vagy Málcsi kisasszonyt a kinek ragyogó, szénfekete szemei vannak s korall-pi- ros ajkai, a ki kedves és szép, stb., stb., csak azért nem teszed bálkirálynőnek mert nem rózsás ruhában jelent meg.?“

Es tehát igazság lészen az, hogy Paulin vagy Gizella kisasszony, a ki karcsú, mint Janó, s kitűnő mosolya van, ne légyen bálkirálynő?“

„Es tehát Bella, Etel, Erzsi vagy Viki kisasszony, a ki oly mézes szájú, oly aranyos orcáju, oly rubintos tekintetű, s egészben véve olyan takaros, szép lányka, nem érdemelne bálkirálynői méltóságot?“

Jaj én uram teremtőm I Dehogy, dehogy nem érdemelnek. Mind, mind megérdemlik, és esküszöm a szent Tubafa árnyékára, a próféta nyiratlan szakáiéra

s 200 ascéta vágatlan körmére, hogy mindannyi bálkirálynő is lett volna, ha az a rózsás ruha . . . jaj ! a rózsás ruha közbe nem jön ... De hát ha egyszer kimondtam, nem tágítok mellőle, ha addig is élek . . .

No de rém éllem, hogy lesz még egyszer olyan idő, a mikor csupán rózsás ruhákat látunk, a mikor — már előre is kimondjuk, — az lesz a bálkirálynők bálkirálynője, a ki (jaj! most igen is prózai dolgot fogok beszélni: sit venia verbo!) a ki — — a legolcsóbb rózsás ruhában jelenik meg. Isten engem, már most kimondom hangosan is, hogy a ki a legolcsóbb ruhában jelenik meg. Mert, igazán megmondom, s ak- kép legyen számomra az örök üdvösségből egy árva korty föltartogatva, a minthogy a legolcsóbb rózsás ruha, a legdrágább rózsás lelket, a legékesebb rózsás szivet takarja . . .

Hanem hát végsőt harsan a cigány hegedűje! Jóéjt szép nő-világ! Jó reggelt neked örökvidám Bacchus! Menjen, a ki leikét teleszivta örömökkel, s a mint legforróbban lobog a kedv, el tudja azt temetni főjtös párnák közé. Nem addig, mi! Rajta cigány! húzzad csak keservesen! Jaj! hogy a szivem megrepedjen! .............

A viszontlátásig „reunió“! ....

P i r i p ó c s y.

50 krajcár. Jegyek előre válthatók Özvegyi József cukrászdájában, Schlesinger Mór könyvkereskedésében és este a pénztárnál.

(x) Dr. Blau Adolf gyakorló orvos lakását a gyapjú utcába Bódyné-féle házba tette át.

(x) Mintegy 6—7 ezer forint készpénz olcsó kamatra jelzálogi biztosítás mellett elhelyezhető. Felvilágosítást nyerhetni e lapok szerkesztőjénél.

(x) Tisztelettel tudatom a n. é. közönséggel, miként b. e. férjem R e s c h k e Károly elhalálozása folytán a könyvkötészeti üzletet saját nevem alatt s szakértő vezetése mellett továbbra is akadálytalanul folytatandom s a tisztelt közönség megrendeléseinek pontosan eleget teszek. Özv. Res dike Károlyné.

Az ungmegyei tankerület népoktatási állapotának kimutatása 1878. évről.

Községei száma 211. Lakosai száma 130101. Iskolák száma, állami 6, községi 21, felekezeti 184, összesen 211. Tanköteles gyermekek száma 6—12 évig 15139, 13 — 15 évig 6096, összesen 21235. Ezek közül: elemi iskolába jár fiú 6073, leány 5350, összesen 11423. Ismétlő' iskolába jár fiú 1211, leány 1154, összeseu 2365. Polgári népiskolába leány 11. Magán intézetbe fiú 659, leány 282, ös zesen 941. Középtanodába 320. Az iskolába járók főösszege : 15060. — A tankötelesek közül iskolába nem jár, fiú 3125, leány 3050, összesen 6175.

Az iskolába járók vallásra és nyelvre nézve felosztatnak : róm. katb. 3463, gör. kath. 8571, helv. hitv. evang. 1899, ágost. hi'v. evang. 46. mózes val- lásu 1081. Magyar 4526, német 707, tót 3092, orosz (ruthén) 6735.

Az iskolába járók közül télen nyáron jár iskolába 9320, csupán télen 5740.

Tankönyve van 11.221-nek nincs 3839 nek.

Az iskola mulasztásért megbüntettetett 1524, felmentetett 3550, volt összes mulasztó 5074.

Az iskolából kiléptek közül tudott olvasni 487, olvasni irni 785.

A tanitási nyelv volt magyar 70, tót 16, orosz 65, kétnyelvű 60.

A tanítók száma 221. Képesített 160, nem képesített 61, rendes 181, segéd 40.

A* iskola épület tulajdon 189, bérelt 21, tan termek 220, tanitólakok 206, faiskolák 102, kertek 70, testgyakorló helyiségek 31, fekete író tábla 211, fali olvasó tábla 178, fali térképek 204, földgöm- bök 159, tertmészetrajzi gyűjtemény-táblázat 111, természettani eszköz gyűjtemény és táblázat 60, könyvtár 33, testgyakorló készlet 5.

Az iskola évi jövedelme készpénzben 38671, terményekben 8704, összesen 47375 írt.

Származik ez: ingatlan vagyonból, melynek értéke 59,130, jövedelme 5467 frt. Tó'kepénzből 51660 kamatja 576, Tandíjból 7993, állami 9092, községi 14785, egyházi 7514 frt. segélyből, egyéb forrásokból 1648, összesen 47375 frt.

Az iskola évi kiadása: Tanító fizetés; rendes 39561. segéd 1725, fűtés, tisztogatás 2914, tanszer 282, szegény gyermekek könyvére 1903, egyebekre 990, összesen 47375 frt.

Ezek után tekintetbe veendők azon községek, melyekbe iskolák állitandók elkerülhetlenül u. ni. Nagy és Kis-Szelmencz, Prikopa és Feketemező. — Ezen három község közül Kis Szelmencz és Priko- pára nézve az előmunkálatok megtótettek, Feketemezőn azonban nincs kilátás iskola állításra.

A meglevő állami és községi iskolák beruházásai még a követkézökben kívántainak: Homokon iskola épület és mellék épületek, Bunkóczon, Rusz- kóczon tantermek, Minaj, Ketergény és Mokcsa, Ke- az iskola-épület uibóli kijavítása és bebútorozása, részen Nagy-Bereznán legalább két uj tanterem építése és melléképületek; Rebrinben iskolai bútorzat.

A lefolyt 1877/8. tanévben Tasolya, Szentes községekben községi iskola felállítása iránt tétetett felterjesztés, Karcsaván pedig állami elemi népiskolát rendelt el a ministeriura, Hután az iskolai épület kijavíttatott.

A felekezeti iskolák építkezése és javítása tárgyában szintén hatalmas lépés történik, mert uj építkezés részben kijavítások sok helyütt eszközöltettek.

Az iskolák száma a múlt 1877, évhez képest sem nem növekedett, sem nem apadt, különbség azonban mégis mutatkozik, mert egy községi iskola