Ung, 1879. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1879-01-05 / 1. szám
haladást, lőhetett tapasztalni; mert eltekintve azon szép áldozattól, mit a Bosznia és Hercegovinában harcoló fiaink családjai és gyermekei felsegélésére s a sebesültek ápolására fordítottunk, társadalmunk sok egyletet tartott lenn s ezek működésköre a múlt évben is tágult s humánus eljárásai közelismerést érdemeltek ki. Egyleteink között első sorban találjuk a hölgyeink által fenntartott nőegyletet, mely ez évben is, megkezdett ál- dásthozö működését folytatva, reményünk van, hogy a közel jövőben városunkat egy nagyfontos- ságu közintézettel t. i. az árvaházzal megfogja ajándékozhatni, mely ezidejüleg folytonos fejlődésnek örvend. A hurnanismus terén nemkevésbbé elismerés illeti az izr. nőegyletet is, mely legfőbb gondját elszegényedett hitsorsosaik segélyezésére s ezek árváinak felsegélésére fordítja. Másodsorban leljük egyleteink között a k ö z- mivelődési tásulatot, mely működését felolvasások rendezése, a stavnai bodnártanmiihely további fejlesztése, a tudomány, ismeretek és ipar- terjesztése által értékesité. Vonzó és tanulságos felolvasásokat tartottak ez évben Plathy István, Zoltsák Jáiiw, Szieber Ede, Sajó Károly és Schiir- ger Ferenc urak. Ugyancsak e társulat kezdeményezése folytán ez évben a beszkidaljai Kárpát-egylet Ung, Bereg és Zemplén megyék területére szólló fiökegylete alakult, melynek célja lesz e megyék felső vidékeinek gazdászati és geológiai tekintetben való tanulmányozása. A polgári lövészegylet s a társaskörről nem kevésbbé elismeréssel emlékezhetünk meg. Mindkét egylet igyekezett azon feladatoknak, melyeket maga elé tűzött, megfelelni. Tüzoltó-egyletünk minden tekintetben megállta helyét s városunk díszére válik, mit ez évben megejtett próbagyakorlat és a kiütött veszélyek elnyomása körül tanúsított szakszerű eljárása, tagjainak feláldozó buzgósága, áldozatkészsége és kitartása legjobban bizonyított. Egyleteink között méltó hely illeti a dalárdát, mely egyleteink között mondhatni a legrégibb, ez egyesület szorosabb céljain felül mindig igyekezett lendületet adni a társaséletnek s a jótékonycélok előmozdítása körül is kiváló érdemeket szerzett magának. Nevelésügyünket illetőleg a lefolyt évben haladást nem tapasztaltunk. E megye és város az újabb mozgalmak iránt kellő érdeklődéssel nem viseltetett; városunkban töméntelen tanköteles gyermek van, kik még a nevelés elemeit sem sajátítják el. A kisdedÓYás, eme nagyfontosságu intáemény pedig a lehető legrosszabb ellátásban részesült. Reméljük azonban, hogy az újévben a már hozott hatósági intézkedések folytán a kis- í dedóvás is nagyobb lendületet veend. Közügyeink terén legfontosabb eseménynek j tekinthető a városi szervezés és tisztujitás; a köz-1 igazgatás ügymenetének bírálata azonban e cikk keretébe nem tartozhat; esetről-esetre megjegyzéseinket és figyelmeztetéseinket megtettük s megfogjuk tenni a jövőben is s ha a múltban olykor élesen támadtunk is, azt hisszük, hogy a közügyeknek vele jó szolgálatot tettünk. Városunk szépülése a múltban csekély haladást tőn, mely a pénztelenségben találja magyarázatát. A múlt évben választotta megyénk Í3 országgyűlési képviselőit. Az ősz folyamán városunk magas vendéget üdvözölt falai között, József főherceg, honvédségi főparancsnok tartott szemlét a honvédség felett, a város e népszerű főherceget örömmel üd- üdrözölte falai között. Törvénykezési tekintetben keserűen éreztük — Törvényjavaslatot szándékozik benyújtani a kormány a magyar nyelvnek a népiskolákban kötelezővé teendő oktatása iránt. Mint értesülünk a javaslat alapelvei a következők: A javaslat mindenek előtt a tanitóképezdékben (a nem magyar nyelvű felekezeti képezdékben) rendeli ef a magyar nyelvnek az eddiginél nagyoob és pedig oly mértékben való tani • tását, hogy az intézetből kikerülő tanítók a magyar nyelvnek a népiskolákban való tanítására képesítve legyenek Kimondja azonban hogy mostantól három év múlva csak oly jelöltek nyerhetnek tanítói oklevelet, kik a magyar nyelvet tanítani képesek. A már alkalmazott tanítók — a javaslat által engedett méltányos kivételekkel — köteleztetnek a magyar nyelvet hat év leforgása alatt kellő mértékben elsajátítani. A maazon visszahatást, melyet törvényszékünk megszüntetése idézett elő; de éppen ez jogosít bennünket azon reményre, hogy felsőbb helyen — engedve a helyzet parancsoló kényszerének — a törvényszék visszaállítását fogják javaslatba hozni. Városunkat és megyénket a múlt évben több érzékeny és gyászos vesztesség érte; megkell emlékeznünk azokról is, kiket a halál a közügy és társadalom kárára körünkből elragadott; Őry József megyei várnagy, Rudó Bertalan ügyvéd, id. Lőrinczy Ferencz városi közgyám, Speck József tevékeny polgár és Roth Vilmos könyvkereskedő. íme rövid felsorolása mindazon mozgalmaknak és eseményeknek, melyek városunk és megyénkben az elmúlt év alatt felmerültek, melyeket, hogy ha társadalmunk életére alkalmazzuk, tapasztalni fogjuk, hogy a nehéz viszonyok dacára is folytonos haladást észleltünk. És midőn a múltat tekintjük, szükséges, hogy számot vessünk magánkkal és kérdjük — váljon a múlt évben elért siker és eredmény megfelelt-e várakozásainknak vagy sem; mert a feleletből megismerjük a múlt mulasztásait, s ezt ludva, ujult erővel kezdhetjük az újévben küzdelmes pályafutásunkat. És legyen az újévben irányadó elv — a haladás, hogy igy ez év végén városunk történelme számos uj müvek által gazdagítva legyen, még pedig oly j művek által, melyek büszkeségünket képezzék. Adjon az ég ehez erőt és kitartást s a megért hú-, ért és fájdalmakért boldogabb esztendőt. gyár nyelv oktatása hat év múlva az összes népiskolákban kötelezővé' válnék ; oly népiskolákban azonban, melyeknél már jelenleg oly tanító van, ki a magyar nyelvet tanítani képes, e nyelv oktatása már most illetőleg a képes tanító alkalmaztatása után azonnal kötelezővé válnék. A hat év leforgása előtt a magyar nyelv oktatása iránt ideiglenes intézkedések megtételének jogával a kormány ruháztatnék fel. — A ki r. kúria választási ügyekben újabban a kővetkező elvi jelentőségű határozatokat hozta : A ki házbirtok alapján vétetett fel a választók jegyzékébe, abból ki nem törülhető elégtelen jövedelem miatt. A központi választási bizottság nincsen jogosítva választási ügyekben egyes általános érvényű eivi határozatok hozatalára és ennél fogva nem felel meg a választási törvény 48. §. rendeletének, ha jegyzőkönyvileg határozatokat hoz és azokat kellőképen nem indokolja. Több személyre vonatkozó reclamátiók összefoglalhatók ugyan egy beadványba, de a reclamátiónak minden egyes személyre nézve külön, világos határozott és részletes indokolással kell ellátva lennie. Apróságok. Újévi kellemes meglepetésül alig jegyezhetünk fel különbet, mint a közoktatási minister urnák legközelebb tett abbeli nyilatkozatát, hogy a magyarnyelv kötelező tanítása fog behozatni minden iskolában. Ennek megvalósulását örömmel fogadja minden hazafi, a ki tudja, mily fontos szerepet játszik az állam terén a a nyelv. Mert akkor midőn a nemzetiségi igények kielégítése végett, több tanintézetben a szláv nyelv tanit- tatik, midőn az ország lakossága különféle nemzetiségekből áll, okvetlen szükségessé vált a haza nyelvének kötelező tanítását behozni. S ha majd e haza minden polgára beszéli nyelvünket, akkor nem kell félnünk többé azon viszályoktól, melyeket az e hazát lakó nemzetiségek közt, bizalmatlanságot, gyanút és elkeseredettséget szító ellenfelek támogattak, s akkor a muszkaor- szági hirlapirók s legújabban a „Novoje Vremja" eszclóban boldogság, s hogy ez a kettő is egyesülhet ama teremtő lángban, melyet szerelemnek hinak . . . De elég volt a philosopbálásból . . , Távol legyenek azok a profán, s szegény teremtések, a kik fényben s rongyok közt is egyenlők, a kiket Cassanova és Bocaccio nevelt fel . . . Lássuk tehát azt a 16 éves leány-szivet, s úgyan- azt a 30 éves férfi-szivet . . . „Egy láva forrong keblemben . . . Agyam szóde- leg, — s érzem: a szivem akar megrepedni ... Ah! Mi lópódzott a lelkembe oly észrevétlenül, hogy megrészegítse lényemet? IJgv fáj valami, — úgy éget, — s olyan jó, hogy fáj, hogy éget . . . Széttekintek lelki szemekkel az isten nagy alkotásán: végtelen tengert, végtelen földet látok . . . S a tengeren, benn, fenekén, — a földön, benn s lenekén s mindenütt egymást vonzó s taszító elemeket látok . . . S feltekintek az égre . . . Ah! az a ragyogó csillag szerelmes-édesen tekint a csörgedező patakba. A begyen keresztül kígyózik a lágy, tiszta folyam s szerelmes-édesen ömlik a tengerbe . . . A madarak dalában hűvös szerelmi vallomást hallok . . , A méh szerelmet dong a virág kelyhében s mézes csókokat lopdos . . . Nubia homokján a vészes állatkirály meghunyászkodva omlik le s hízelkedve nyaldossa nő-párját. . . Mindenütt szerelem . . . Ah! szeretnék szeretni! . . . Mik vagyunk mi emberek ? Kik uralkodunk a tengerek fölött, a földön . . . Lehatolunk a mélybe, föltörünk a magosba . . . Állat, növény és ásvány fölött rendelkezünk ... Mi bizonyára mind magunkba öleljük, mind . . . mind a mi szerelem . . . S mi hát ez a mi szerelmünk? Ha azt ki lehetne mondani . . . Látok egy hozzám hassonló lényt . . . igen! ón látom őt . . . Hozzám hasonlít s mégis mindenben különbözik . . . Alakja — az enyém, csakhogy szédületes szép karcsúság ömlik el rajta, s minden kidomborodott idomában egy beszélő, — zenélő istenség fénylik. . . Haja van, miként nekem, csakhogy hullámos sötét, mint az éj. s midőn végigkigyózik alabastrom-vállán, s kivillan zöméből a selyemfóny, s oda tapad lágyan lihegő kebléhez, megaztán lánczszemekként szerte szóródik: — egy daemon látszik benne rejtőzködni . . . Szemei is vannak, s olyanok mint az enyémek, csakhogy feketék mint a szén s feneketlen örvényt takarnak, s mintha meglopták volna a Ko-hi-noo tüzet ... S mi lehet az, mi végigvonaglik lényemen, a midőn ezek a szemek reám néznek ? . . . Ajkai — ah! micsoda titokteljes üsszalkotása ez a mézzeltelt sejteknek, a kalitba fogott bülbül-madárnak, a korallnak, az eziiit- csengósnek? . . . Mert ezek édesek lehetnek, miként a máz ... s az a nyelv mely kiszól belőlük nem lehet egyéb egy daloló madárkánál, melynek csengő éneke az oltári ezüst csengetyüt juttatja eszembe, s az ajk- pirossága a korallt . . . S vonásai? ilyen lehet az örök megdicsőülés . . . Ezt Bem tudom bírálat alá venni, megnevezni mért szép, mily szabályt követ ? — csak tudom, csak látom s csodálom, hogy szép . . . Hószin arcbőr . . . Nem ! A hószin csak elomló alapszín, melyen rózsacseppek olvadnak s áradoznak az arcközépre, hogy ott élénküljenek . . . Nem! Kékes erek hálózata húzódik a rózsás szöveten keresztül, mely a halántékon központosul . . . Ragyogó simaság . . . szépség ... De nem lehet azt igazán leírni . . . Le tudnék előtte borulni s imádattal nézni fel reá, s nézni, nézni, — ellesni mosolyát, egyetlen tekintetét . . . S szeretni — végtelenül, őrjöngve, sziv- szakadásig hűn, odaadón . . . Szeretni . . . Nekem ez a szó nem eléggé érthető! . . Bele szeretném oltani még az imádást, a káromlást, a szeretetet, a gyűlöletet, a féltékenységet, a bosszút, s minden szenvedélyt — s mindazt egy szóban kimondva: — szerelmemnok kifejezést adhatnék . . Mert az én szerelmem: a szenvedély szerelme! De hol van ő, a kit én igy tudnék szerotni ? Ló- tezik-e? Hol? . . . Talán csak forró agyam lázas szüleménye ? Egy soha sem létezett ideal? Ha tudnám .... Járok-kelek az emberek között; vigadok velük szoinorkodom velük ... De őt soha sehol se láttom . . . Oly vágyakodva tekintgetek szét a nők között . . . Szépek lehetnek mindannyian, — még sincs közöttük egy is — a ki hozzá csak parányi mérvben hasonlítana . . . Olykor rátalálok egyre, a kiben egy vonását vélem fölfedezni leikom ideáljának . . . Nem! csalódom : nem ő; megközelítőleg sem . . . S bánkódom s epekedem hosszú éjjeken át . . . Ah! hogyan tudnám én őt szeretni! S milyen boldog lennék én őt szeietve . . . Megijedek! Ha viszont nem szeretne? Mit bánom én? En szeretem, s közelében lennék mindig; igen 1 lépten-nyomon, miként árnyéka kisérném . . . Mire való volna az ő viszontszerelnie ? . . . Az megölne . . . Mert van olyan gyönyör a mi megöl: ez az . . . nem kellene az ő viszontszerelme se . . Boldogság hiszen őt szerethetni csupán . . .“ Nyájas olvasónő ! Gyönyörű szép tavaszi est volt. A városliget sürü bokrain keresztülszűrte sugarait a halovány hold. Merengve andalogtam a fasorok között. — Megyei bizottsági tagokká dac. 30-án megejtett pótválasztások alkalmával rnegválas/.tattak : Ungváron a hidontúli vál." kerületben : Kovács István, a savanyuvizi kerületben : Orosz Mihály, Torday Ede és Kaidéi F ülöp, Jenkén: Pribék Pál, végre Baranyán : Koregtko Lucián. — Az országgyűlés mindkét háza múlt hétfőn i'övid ülést tartott, melyen a megyék közigazgatási, írva és gyámhatósági kiadásairól, az 1879. évre meg- jjánlott ujonczjutalókróf, a vasuttörvény módosításáról : a Németországgal kötött vám- és kereskedelmi szerző- j lésről szóló szentesített törvények hirdettettek ki.
