Ung, 1878. július-december (16. évfolyam, 27-53. szám)

1878-12-08 / 50. szám

A székesfehérvári országos ipar- termény- és állat-kiáilitás.

Székesfehérváron a jövő év tavaszán országos kiállítás rendeztetik, melyre nézve a rendező bizottság által következő felhívás közzétételére kérettünk fel:

Az 0 cs. kir. Fensége József főherceg magas védnöksége alatt 1879-ik év tavaszán Székesfehérvárott tartandó országos kiállítás — tekintve az iránta eddig mutatkozó általános érdeklődést — a hozzá csatolt várakozásokat messze túlhaladni igyekszik. Miért is már ma biztosnak vehető, hogy teljesen meg fog felelni céljának:

„mindannak hű képét adni, mit szeretett hazánk s társországai a közmivelődés terén, természeti kincsekben ipar és műtermékek tekintetében általában előállítani képesek, valamint feltüntetni azon fejlődést, fokozatos előhaladást és növekvő versenyképességet.“

De hogy e tekintetben valóban jelentékenyet és tökéleteset érhessünk el, félúton megállnunk nem szabad. Az országszerte nyilvánuló érdeklődés nem tesz elbizottakká, sőt abból merítünk ösztönt: mentői na- gyobbszerü eredmény érdekében továbbra is lankadatlan erélylyel közreműködni. Minél több oldalú és tökéle- tesb leend a kiállítás, annál nagyobb és jelentősebb az eredmény; s ez eredmény elérésében segédkezet nyújtani minden honpolgárnak egyenlően szép feladat.

A cél, melyet kitűztünk, kettős.

Egyrészt: feltünteti haladásunkat a közmivelődés terén, továbbá gazdaságunk és ipartermelésünk fokozatos haladását és emelkedő versenyképességét; másrészt közrehatni a hazai forgalom, kereskedés s fogyasztás élénkítésére, tehát az egyesek, mint az ösz- szesség jólétének emelésére.

Nem egyedül közvetlen anyagi érdekeinkről van tehát sző, hanem egyúttal hazafias érzületünkről is, melynek azáltal adjuk leginkább bizonyítékát, ha minden egyes, e hazában egy más téren működve, kicsinyt vagy nagyot felmutatva, az 1879-ik évi székesfehérvári országos kiállításban részt veend. S erre annálinkább vélünk számíthatni, mivel — tekintve a cél nemes voltát és hasznosságát — a kiállítással járó költségek csak igen csekély mérvűek.

A térdij — a mint a mellékelt szabályzatból kitűnik — lehetően mérsékelt. Alólirt bizottság gondoskodni fog, hogy a kiállítási tárgyak a vasúti igazgatóságok által szállítási árkedvezményben részeltessenek, sőt kívánatra kész a kiállításra küldött tárgyak biztosítását is, valamint — ha ez iránt különösen megkerestetnék — azok lehető legkedvezőbb eladását eszközölni. Végül késznek nyilatkozik a tisztelt kiállítók érdekében a célnak legmegfelelőbb jutányos cimtáblák kiállítási szekrények vagy asztalok beszerzéséről is gondoskodni. E mellett arra is bátrak vagyunk felhívni a t. kiállítók figyelmét, különösen pedig azokét, kik Pá- risban is állítottak ki tárgyakat, hogy azoknak egyenesen Székesfehérvárra leendő küldése által tetemes szállítási költségek kiméltetnének meg; alólirt bizottság gondoskodand, hogy a beérkező tárgyak a kiállítás megnyíltáig jó és biztos őrizet alatt legyenek.

Noha a bejelentési határidő 1879-ik évi március hó 1-jéig terjed s a kiállítás csak 1879. május 10-én nyittatik meg, mégis azon kérdést intézzük a tisztelt kiadókhoz, hogy bejelentéseiket ne halogassák, mivel számuk előreláthatólag igen nagy lesz s igy minél koraibb bejelentés által juthatunk csak azon helyzetbe, hogy a tórbeosztásnál minden tárgynak a legmegfelelőbb és legelőnyösebb helyet jelölhetjük ki.

Végül azon eljárás, melyet a bíráló bizottság ösz- szeállitásánál követni szándékozunk — a bírálók — a bírálók az ország különböző kereskedelmi és iparkamarái által küldetvén ki — kétségkívül a legjobb biztosítékot nyujtandja az iránt, hogy a díjazások a legszigorúbb tárgyilagossággal fognak eszközöltetni.

Jelen sorok kiegészítéséül még csak azt említjük fel, hogy a magas kormány úgy mint Székesfehérvár város és Fejérmegye törvényhatósága a kiállítást minden irányban támogatják és előmozdítják, hogy az ország összes mezőgazdasági és iparegylete' a legélénkebb rokonszenvvel kisérik működésünket s végre, hegy a fejérmegyei gazd. egyesület kezdeményezése folytán az első vándorgyűlésre a gazda- és erdész-közönséget meghivandja.

Mindezeknél fogva, tekintettel városunk kedvező fekvésére a főváros és nevezetesb városok közelében, a kiállítás élénk látogatottságára s ezzel kapcsolatban nagyszámú idegenekre annál biztosabban számíthatni, mivel számos honfi az ország legkülönbözőbb vidékeiről bennünket már eleve biztosított megjelenéséről s alólirott bizottságnak egyik főfeladatát már ma szeretett vendégeinek méltó elszállásolhatása képezi.

Az itt előadottak alapján a reánk várakozó nem könnyű íeiadat megoldásánál t. cim jóakaró támogatására is vélünk számíthatni s legyen szabad azon reményünknek kifejezést adnunk, hogy a hatáskörébe tartozó s azt feltüntető egy vagy más tárgygyal kiállításunkban t. cim alatt részt veend, s mire ezennel tisztelettel fölkérni is bátorkodunk.

Kiállítható minden hazánkban előállított termel- vény és gyártmány, akár célirányos volta, vagy olcsósága, jóminősége vagy finomsága, gyakorlati alkalmazhatósága vagy egyszerű kivitele, vagy bármi egyéb különös sajátsága által tűnjék az ki; kiállítható továbbá külföldi gyártmány is, ez azonban kiállítási jutalmakra igényt nem tarthat.

De egyúttal azon kérelmet is kockáztatjuk, hogy a közel álló köröket a kiállításban való részvételre buzdítani szíveskedjék s megemlitjük, hogy a kisebb kiállítókra nézve a kiállítás jelentékenyen meg- könnyittetik azáltal, ha valamely vidék kiállítói a kiállítani szándékolt tárgyakat u, n. gyűjteményes kiállítás alakjában jelentik be, mely aláírás, egyesekre nézve jelentékeny költségkíméléssel járna.

Legyen szabad a címnek szives támogatása- és közreműködéséért már előre is köszönetét nyilvánítanunk s arra kérnünk; hogy velünk .mennél előbb tudatni szíveskedjék, hány bejelentési ivet bocsássunk saját és ismerősei számára rendelkezésére. Tekintettel az előadottakra a bejelentéseknek mielőbbi megtételét kérve, maradunk ennek biztos reményében

Székesfehérvárott, 1878-ik óv november havában hazafiul üdvözlettel

Manhoid Antal, Gr. Zichy Jenő,

kiállítási titkár. kiállítási elnök.

fi i v o n a. t

a székesfehérvári 1879-iki országos kiállítás általános szabályaiból.

1. A székesfehérvári 1879-iki országos ipar-, termény- és állatkiállitás József főherceg 0 cs. kir. Fenségének fővédnöksége s Fejérmegye és Székesfehérvár köztörvényhatóságának páitfogása alatt áll.

2. A kiállítás ^szellemi részére, nevezetesen az I intéző és vezénylő közegek közti érintkezésére vonat- ikozó leve'ezések: „Az országos kiállítási végrehajtóbizottság elnökségéhez Székesfehérvárott“ intézendők.

8. A kiállítás Székesfehérvár területén a polgári lövölde és méntelep helyiségében s ezek szomszédsá- i gában lévő szabad téren rendeztetik. A kiállításra j rendelkezés alatt álló 4284 □ méter fedél alatti tér — lés pedig a méntelep helyiségében 3812 □ méter, a lövöldéi helyiségekben 471 [“1 méter; — továbbá 40748 □ szabadtér — és pedig a méntelep udvaraiban 196ll, a méntelep udvarain kívül 17526. a polgári lövöldében ! 3611 Q méter. Szükség esetén a szabadtereken ideiglenesen épületek emeltetnek.

4. A kiállítás 1879-ik év május hó 10-én nyittatik meg és tart bezárólag június hó 1 ő-ig. — Az állatkiállitás június hó 1-én nyittatik meg és tart a kiállítás bezártáig.

5. Kiállíthatok Magyarhon és kapcsolt részeinek ern- méltó mű- és terménycikkei, szépművészeti és réj gészeti tárgyai, tanszerei és iskolai munkálatai, állatai, gép- és gazdasági eszközei; kizárva csak a robbanó és tűzveszélyes tárgyak vannak. Kifogadtatnak külföldi gyártmányok is, de ezek kiállítási dijra igénynyel nem bírnak.

6. A bejelentések 1878-ik évi julius hó elejétől egész 1879-ik évi március hó 1-jéig fogadtatnak el; az ezen határidőn túl bejelentett tárgyak elfogadása iránt — a mennyiben a tér engedi --a végrehajtó bizottság esetről esetre határoz.

7. A kellő időben bejelentett tárgyak 1879-ik évi április hó 20-ig küldendők be.

8. A kiállítás tiszta jövedelme országos, megyei és városi jótökonycélokra fog fordittatni.

9. A kiállítóknak a szokásos bejelentési iv megküldetik. A haza összes vasúti vonalain nyerendő szállítási árkedvezmény a kiállítókkal annak idején közöl- tetni fog.

10. A térdij fele a tárgyak bejelentésekor, a másik fele a tárgyak beküldésekor fizetendő; és pedig a kiállításra rendelt termekben és szobákban :

1. a) szabadon álló tér □ méterenként 4 frt. b) fal mellett egy folyó méterért H/a méter magasságig 2 frt. c) ugyanaz 1 Va méternél magasabb, a 2 frton kívül még 1 frt.

2. Folyosókon 1 folyó méter: a) 1 Vs méter magasságig 1 frt. b) annál magasabb még 50 kr.

8. Ideiglenes épületeken Q méter 2 frt.

Szabatéren Q méter 1 frt.

Asztalokat a bizottság dij nélkül ád, a kiállító csak az elfoglalt térséget fizeti. Kívánatra a bejelentő terhére álványok is készíttetnek.

11 A kiállítóknak jogukban áll, cégjük vagy nevük után azon bárminemű segédmunkások neveit felírni, kik a kiállított tárgyak készítésénél kitűntek.

12. A kiállítás 17 csoportra osztatik, a következő osztályozással.

I. Erdőtermények és félkészitmények - nehezebb fa-ipar.

II. Bányatermények és félkészitmények — nehezebb érc-ipar. Nemkülönben üveg-, gyurma-, agyag- és kő-ipar.

III. Mezőgazdasági termények és félkészitmé nyék, kert-ipar.

IV. Malom-ipar és élelmi cikkek.

V. Szesz-ipar, borok és egyéb szeszes italok.

VI. Fonó-, szövő ipar, ruházati tárgyak.

VII. Háztartási és butor-ipar.

VIII. Vas-ipar.

IX. Nemes-érc, nemes kő- és fém-ipar.

X. Bőr-, csont- és kaucsuktárgyak.

XI. Műipar és zenészeti, tárgyak.

XIJ. Közmivelődési tárgyak, tanszerek, tudományi és szépművészeti tárgyak.

XIII. Gazdasági eszközök, iparos szerszámok és kézi gépek.

XIV. Gépek, gőz-, viz- és lóerőre

XV. Halászati, hajózási és vizépitészeti tárgyakXVI. Állattenyésztés, állat-kiáilitás.

XVII. .Régészeti tárgyak és műemlék-kiállítás.

13. Minden kiállítónak joga van külön képviselőt tartani Egyébbiránt a kiállítás minden mozzanatáról a „Székesfejérvár“ cimü lap mint a kiállítás hivatalos közlönye gyors hiteles tudósítást adand.

14. Az orsz. magy. iparegyesület javaslatkép bírálati szabályokat dolgozott ki, a bírálati rendszer és a kiosztandó érmek ille őleg okmányok tárgyában.

15. A kiállítok és ezek munkásai, valamint a rendezésnél közreműködő tagok állanó szabad-jegyet nyernek. — A látogató közönség részére érvényes 50 kros bementi-jegyek adatnak. Beigazolt munkások és 14 éven alóli gyermekek, ipartanoncok és szolgálatban levő katonák (őrmestertől lefelé) feláru jegyeket nyernek. Ünnepélyes alkalmakkor a belépti-dij 1 frt.

16. A kiállítók, ha kötelességeiknek e eget tettek, tartoznak tárgyaik eltávolításáról a bezárási naptól számítandó 20 nap alatt intézkedni; ezen időn túl el nem vitt tárgyak a kiállító terhére beraktároztatn^k.

17. A kiállított tárgyak tűz elleni biztosítását — a kiállító terhére — a végrehajtó bizottság eszközli.

Az 1879-ik évi székesfehérvári országos kiállítás végrehajtó bizottságának 1878-ik évi április hó 3-án tartott üléséből.

Qp. Zichy Jenő,

kiállítási elnök.

Havranek József,

kiállítási h. elnök.

Manhold Antal,

kiállítási titkár.

Gondoskodjunk a madarakról is.

Itt a tél és vele azon idő, midőn a kertész és a gazda megelégedve legelteti szemeit betakarított magkészletein, szorgalmának és fáradozásának eme gyümölcsén, jutalmán.

De e mellett sokan megfelejtkeznek arról, hogy a kedvező eredmény előállításánál bizonyos mérvben a mi szövetségeseink, a madarak is tevékenyek voltak, a melyek terményeink apró, de számtalan és éppen azért annyival nehezebben legyőzhető ellenségeit folyvást pusztítják és énekükkel bennünket annyiszor felvidítanak.

Mit képes a madarak oltalmára egyes ember tenni ? Es vannak törvényeink is máj- oltalmazásukra, fogják talán némelyok mondani!

Igaz, hogy az újabb időben a madarak hasznosságát és szükségességét be kezdik már ismerni az emberek és a legtöbb országban hozattak törvények is oltalmazására a hasznos madaraknak; ám de ezen törvények alig vitetnek valahol kellő szigorral keresztül, és annyi hiányt szenvednek, még ha a leglelkiismeretesebben keresztülvitetnek is; csakis a madarak fogdosá- sát és azok fészkeinek, költéseinek elpusztítását akadályozzák meg, de meg nem akadályozzák azt, hogy télen át és tavaszszal e szegény párák ezrével ne pusztuljanak el a szükséges táphiányában, ne essenek áldozatul a ragadozó állatoknak. Valamint nem képesek a törvények arra sem kényszeríteni az embereket, hogy az erdőségek annyira megfogyatkozása folytán megfogyott költési helyektől mesterséges költő helyek által gondoskodjanak és igyekezve jóvátenni a múltban elkövetett hibát, eme kedves szövetségeseink szaporodását ily módon mozdítsák elő.

Ebből láthatni, hogy mennyi teendő vár még e téren a gazdák és kertészekre, mily áldásos működést lehet itt minden egyesnek közülünk kifejteni, úgy e szegény védtelen állótokon, mint saját érdekünkben is.

Teendőink sorozata következő:

Gondoskodjunk télen át és kora tavaszszal -tápiá