Ung, 1878. július-december (16. évfolyam, 27-53. szám)

1878-07-07 / 27. szám

gyógyfürdő intézetben. Egész épületeket boutatott szét és ujjakat állíttatott fel, uj berendezés és uj bútor­zattal. Ki e nyáron még nem volt ott, nem is kép­zelheti, mily előnyös és meglepően szép uj változta­tásokra talál ha megtekinti. Jelenleg e gyógyfürdő igazgató választmánynyal bir, mely választmány feladata felügyelni mindenre, mi a gyógyfürdő intézetben a betegeknek káros és mi szemben a mulató közönség­gel szükségesnek mutatkozik — elhárítani az elsőt és segíteni a másikon. A gyógyfürdő igazgató-választmánya következő tagokból áll- elnök: gróf Török Napoleon, Pribék Al­bert építészi tag; Ibrányi Lajos, dr. Ivántsy László, Dézsy Ferencz, Gulácsy Egyed, Köröskényi Elek vá­lasztmányi tagok; dr. Demjanovich Iván egészségügyi tag v. jegyző. A fürdő állandó fürdőorvossal is el van látva, ki a betegnek orvosi tanácscsal szolgál mindenkor. A fürdőorvos dr. S p u 11 e r József pesti gyakorló orvos. A fürdő alapszabályokkal van ellátva, melyek a nagyméltóságu belügyministerium által már megerősit- tettek és f. hó 18-án a gyógyfürdőben gr. Török Napoleon ur ő méltósága elnöklete alatt az igazgató­választmány előtt felolvastattak. Iveket lehetne összeirni ezen nagyhatású gyógy­fürdőről, de itt csak röviden és leirhatlan örömmel említem a t. ez. közönségnek, hogy már ezen kis sze­gény vármegye is képes felmutatni oly intézményt a fürdőt illetőleg, melynek alapján büszkén fogjuk mond­hatni rövid idő múlva, hogy e fürdőnk egy niveaun fog állani hazánk többi hírneves fürdőintézeteivel. Melegen ajánlom a közönségnek és tisztelt ügy­társaimnak figyelmébe ezen újjá szervezett gyógyfür­dőnket, annál is inkább, miután ügytársaim legjobban ösmerik e viz hatását és igy nem lesznek kényszerít­ve betegeiket költséges külföldi drága fördó'kbe kül­deni. Dr. Demjanovich Iván. SZÍNHÁZ. A hét műsora egy érdekes operettével lett meg­nyitva. Szombaton junius 29-én adatott elő „Kapitány kisasszony“, vig operette 3 fölvonásban, zenéjét szer- zé Genée R. A szöveg Írója Portugalliába vezeti a nézőt. A királyné Lamberto tengernagynak titkos fe­lesége. Lambertót az udvarnál egy álarcos bál alkal­mával fölkeresi régi szeretője Funchette, egy színésznő ki Párizsból jött utána, Lamberto, hogy el ne árulja magát királyi neje előtt, Fanchettet tengerész-apródi egyenruhába bujtatja, mely alakjában a ^királynéra veszedelmessé kezd lenni, s kit apródból csakhamar kapitánynyá nevez, s rendjellel tünteti ki. A kis ka­pitányba szerelmes dón Januario is, egy gazdag bra­zíliai, kihez Fanchelte, látva hogy Lambertoja már nem szabad, végül, miután jól megtréfálta, hozzá is Äz „ÜNG“ tárcája. A kik „elv“-böl nősülnek. —• Csevegés. — IV. Akinek „előkelő“ neje van. Albert gazdag szülők gyermeke. De mit használ az, ha a pénzhez nem járul a „születés“ dicsfény. így kiáltott fel gyakran e boldogtalan ifjú, ki sohasem bo- csájthatta meg atyjának, hogy úri delnők piciny lábait mérte, és számukra cipőt készített mindaddig, mig a szerencse egy terno alakjában kopogtatott be. Fél va­gyonát adta volna egy neve elé Írandó csábos „gróf“ vagy b.-ért. Sok kesergés után megnyugodott sorsán. Azzal remélte orvosolni bajait, ha előkelő nőt választ, és ő is kimondta azon szerencsétlen mondatot: „Elvem“ előkelő nőt venni el! Egyszer megismerkedett egy elszegényedett gröf- néval, kinek egy leánya volt. Ciarisse bírt mindazon drága tulajdonságokkal, melyeket csak unalomban töltött élet nyújthat. Albert tudta, hogy a mindinkább közeledő nyo­mor hajlandóvá teszi a contesse-t a mesailiencera. Megkérte kezét. Igen természetes, hogy a nagyúri mama elájult e hallatlan tolakodás miatt, de midőn még a zsemlye­sütő sem akart már hitelezni, beleegyezett a lealázásba, miután ősei arcképétől egyenként bocsánatott kért. Ciarisse Albert neje lett. Boldog ember! Ő az tehát, kinek „előkelő“ neje van. Szegény boldogult cipész! Jobb, hogy nyugszik már a csendes temetőben. Mily megalázás volna rá, de fiára is, ha valaki jazt mondaná előkelő nejének : „Talán régebben ismeri férje atyját; ő varrta a mama cipőit“. — megy. A mellékalakok sorából nagy derültséget oko­zott Doroz Domingos, a rövidlátó fő ceremónia mes­ter, ki minden tárgyba beleütközik, s bocsánatot kér tőle, a királynéban nejét véli s megfordítva. A brazi- iai nem kevésbbé furcsa legény, ki mikor belefárad a nevetésbe, bámulásba, ásitásba, Mungó rabszolgájának megparancsolja, ő folytassa a nevetést, bámulást, ásí­tást. A darab zenéje kecses és eredeti. Az előadás összevágó volt s játszóink a csinos jelmezekben igen jól néztek ki. A »Kapitány kisasszony“ Bényeiné játékának kelleme s szép éneke lekötötte a nézők fi­gyelmét, kik ma igen szép számmal jelentek meg. R o t h Etel (a királynő) e darabban sikert aratott, jól nézett ki s csinosan énekelt. K ö v e s s y (Don Domin­gos), Gálosy (Lamberto), Bokor (Don Januario) csínnal játszottak, s alakításaikat a közönség teljesen élvezte. * Vasárnap junius 30. „Kapitány kisasszony“ — másodszor került színre. * Kedd julius 2. „Ördög része“ énekes vígjáték, irta Seriebe. A darab picans udvari vígjáték, érdekes és vonzó részletekkel. Bényeiné, kinek e darab jutalomjátékául adatott elő, az este színészi képessé­gének egész gazdagságát árasztá ki hatásos szereplése s csinos éneke a közönségnek fölötte tetszett. A többi szerepek jó kezekben voltak letéve, Dezső (a spa­nyol király) Somogyiné (a királyné; Somogyi (Don Raphael) Takács (Gil Vasgas) és Csilag Fáni Casil- da) szerepeiket nagyon sikeresen személyesitetlék. A jutalmazott iránt szép számú művelt közönség rótta le megelégedésével az elismerés adóját. * Szerdán julius 3, „Nagyon szép asszony" vígjá­ték Labiche és Dum tól és csütörtökön julius 4-re Bokor jutalmául „A boissy-t boszorkány“ kedvelt operette tűzetett ki, azonban a darabok előadása kel­lemetlen idő miatt későbbre halasztatott. Meg vagyunk győződve, hogy Bokor kedvelt színészünk újabban kitű­zendő jutalomjátékára a közönség őt megérdemlett pártfogásban részesitendi. * Vasárnap, jul. 7-én közkívánatra a „Veres hajú“ népszínmű ismételtetik. Hétfőn jul. 8-án Bokor József jntalmául a kellemetlen idő miatt csütörtökről elma­radt szép zenéjü „Boissy-i boszorkány" cimü operette adatik, melyben Bényeyné alkalmi dalokat énekel. Választási mozgalmak. Néhány hét, s az uj választások megfognak ej- tetni, s a választó polgároknak alkalmuk nyílik a leg­fontosabb politikai jog gyakorlására. Részünkről élénk figyelemmel kisérendjük megyéukbea a választási moz­galmakat, s közölni fogjuk e rovat alatt mindazt a mi bármely párt részén előadja magát, hogy igy e rovat a mozgalmak hű tükrét adja. < * Megyénkben a választási mozgalom egyáltalán nem indult meg, eddigi képviselőink e napokban ér­keztek haza; a közeli napokban értekezletek vannak kitűzve több helyen, s igy a mozgalmak a jövő héten acut jelleget fognak ölteni. * Kende Péter az ungvári, Tomcsányi László a szobránci, Bernáth Dezső a kaposi és Mocsáry Geyza a bereznai választó kerületekben valószínűleg felfognak lépni. * Kende Péter beszámoló beszédét a jövő vasár­nap—julius 14-én fogja a Stuller-kertben megtartani. * Bernáth Dezső felkért bennünket annak közlé­sére, miként a kaposi vál. kerület polgárai előtt Nagy- Kaposon julius 14-én azaz a jövő vasárnap beszámoló beszédet óhajt tartani, mire a t. választókat tisztelettel meghívja. ­Újdonságok. (Azungparti sétány) felépítése érdekében Lehoczky Béla polgármester e napokban a fővárosban időzött, hogy ott e célra kedvező kölcsönt eszközöljön ; az első hazai takarékpénztárnál kellő biztosíték nyúj­tása mellett meg is szavaztatott 12.000 forint köl­csön, — mely 7% kamat és 10 évi részlettörlesztésre fog kiszolgáltatni azonnal, mihelyt a kellő biztosíték ki fog jelöltetni. (A polgári lövölde) napról-napra nagyobb látogatásnak örvend, a helyiség igen csinos s kellemes mulatóhelyül szolgálna nem csak a lövészet barátai­nak hanem a nagyközönségnek is, kik különösen Va­sár és ünnepnapokon nagy számban látogatják e ker­tet. Az egylet legújabban gyalog sétányok és kocsi- zóutak készítését vette tervbe s ennek valósulása csak idő kérdése. Múlt szombaton sokan vettek részt a lö­vészetben, s e napon igen szép lövések tétettek Bel- házylváncsyés Podluzsányi (ki szeget ta­lált) urak által. 18?%' V/l-9’ ­(Gusztrinyi Sándor) a ruhaszabászat taní­tója kiről már említést tettünk, folyó hó 10—14-ik közötti időben fog Ungvárra jönni hogy itt a szabá­szatait elsajátítani és megtanulni óhajtóknak oktatást adjon, A feltételek igen szerények s ismarve a jó hí­rű tanítót, ki az ország több városában kitűnő ered­ménnyel tanította a női ruha szabászatot, bátran mer­jük ajánlani a hölgyek figyelmébe. (Érdemesrend lovagja.) E. F. rimaszom­bati ügyvéd szenvedélyes ellensége a cserebogaraknak így csak pénze jutott azon szerencsés körülménybe,1 hogy előkelő nö miatt vesz búcsút a takarék-péntártói, hogy megszerezze a fényes lakást, címeres kocsikat, utazás költségeit és még a méltóságos mama adóssá­gainak kifizetését is. Ez csak kölcsön. Majd visszafizetik, ha meghal egy amerikai nagybácsi, ki mindig haldoklik, ha a hi­telezők számlákról kezdenek beszélni. Albert mindent örömmel tesz. Midőn nejét szép, értékes ékszerrel lepi meg cse­rébe egy kegyet kér. — Mit nem tennék ez örömért kedves Albert! — Engedje meg tehát, hogy holnap anyámat mutathassam be. — Holnap? Ah! hm .... hm .... nem, holnap nem lehet Reggel C. grófné matinéejára megyek ; az­tán egypár látogatás, kikocsizás a ligetbe, este színház . . . nem, valóban lehetetlenség, kedves Albert, — egy szabad órám sincs, nagyon elvagyok foglalva. Ilyen választ nyer minden nap. Végre ő is kezdi belátni, hogy magas születésű neje nem fogadhat el egy cipésznét, kinek férje a mél­tóságos mama szállítója volt a jobb időkben. Nem, ezt kívánnia sem lehet. Ő is ritkábban látogatja meg édes anyját, kinél egykor szívesen nyugodott meg. Nincs ideje. Örökké tart a mulatság. Most esté­lyek, kirándulások, bálok, színház; mindenüvé kisérnie kell nejét Ő viszi szépen utána bemenőjét, csokrát, legyezőjét, mig neje 20 éves életunt gröfocska karján lebeg előtte. Ily életet követel a társaság, mely neje iránti tiszteletből megüriti a gazdag parvenut, most már elveszti minden büverejét, mert ismeri. Untatja a sivárság, az emberek léhasága. Hívja nejét, menje­nek együtt birtokára; éljenek ott nyugodtan, csendes magányban. így még vagyona romjait is megment­hetné. A szép Ciarisse nevet. Hova gondol?! Csak nem temetkeznek el ily fiatalon, olyan névvel, mint az övé.. • — Majd ha megöregszünk, kedves Albert. És a „kedves Albert“ úgy várja a megöregedést! Eljön a megváltás pillanata előbb is. Mikor Al­bert pénze elfogy. Ekkor a hű nő betegségről kezd panaszkodni. Egészsége helyreállításával férjének tartozik, hogy egészségesen lehessen szegénységében is társnője. Tengeri fürdőbe ntazik. Ne aggódjék Albert a költ­ségről. Van egy kis megtakarított pénze. Azután elmegy — örökre. így is elég szemre­hányást tett magának a mesallience-ért. Még a nyo­morba is kövesse őt. Hát nem elég önmegalázás volt az, hogy elköltötte azt a pénzt, mit egy «suszter“ nyert valami szerencsés sorsjegygyei ? És Albert? Tört szívvel, vesztett reményekkel tér vissza a hü anyához, visszakönyörögni szivében az önkényt elhagyott, elveszettnek hitt helyet. Ott akar nyugodni békében. Az egyszerű nő, az a jó anya, ha ismerné az angol költő szavait, bizonyosan igy felelne neki „Stay with me when all the Woods are stil; Love can shiéld you yet from everi ill“. * * * Mily rémült arczczal tekint ön az órára, mely tizet üt, Távozni készül. Isten önnel, uram, válasszon a négy partié közül, vagy találja meg az ötödiket! NOGÁLL JANKA. (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents