Ung, 1878. július-december (16. évfolyam, 27-53. szám)

1878-07-07 / 27. szám

Tizenhatodik évfolyam. 1878. 27. szám.

Ungváron, vasárnap, július 7.

Az Un- megjeleli minden' vasárnap.

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi nézést illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadó-hivatal:

,Jäger Károly örökösei“ könyvnyomdája.

Társadalmi és vegyes tartalmú lap.

Az ungi közmivelődési társulat közlönye.

Előfizetési feltételek:

egy évre 6 forint, félévre 3 forint, negyed évre 1 forint 50 krajczár Egyes szám ára 12 kr.

Hirdetések

szintúgy mint előfizetések az Ung kiadó-hivatalába Ungvár, Jäger Károly örökösei könyvnyomdájába küldendők.

Nyilttér

soronként 20 krajcár.

A városi tisztnjitás előtt.

Még csak pár nap választ el bennünket attól, midőn városunk polgárainak alkalma nyílik, az egyik legszebb polgári jog gyakorolására. £ hó 12-én azaz péntekre van kitűzve azon városi képviseleti tagok választása kik a hat évvel ezelőtt megválasztottak helyébe fognak lépni.

Nem fontos, nem viiágrenditő esemény, még csak olyannak sem mondható mely az ország sorsára végzetes befolyást gyakorolhatna, sőt megvallva az igazat még városunk jövőjét tekintve is — meglehetősen jelentéktelennek tűnik fel, mert hiszen a szavazóknak, mint városi képviseleti tagoknak, csak negyed részéről van szó, s üssön ki a választás akár jól, akár rosszul, a másik három negyedrész roszat megjavítani, jót megrontani nem fogná.

És mégis azt kell mondanunk, hogy városunkra mindenesetre nagy borderével bir a megejtendő választás, eredménye, hogy a mondott napon megejtendő választás iránt semmi szin alatt közönhösnek maradnunk nem szabad; s éppen azért mert e választás kizárólag csak bennünket érdekel, reánk nézve lehet jelentősége, következménye, azon kell lennünk, hogy a választás eredménye olyan legyen, hogy a miatt pirulni kénytelenek ne legyünk.

E város minden lakosa tudja, hogy saját városának sorsát teszi le azon férfiak kezébe, a kiket képviseleti tagokúi megválaszt, tudja azt is hogy a várost érdeklő ügyeknek legfontosabb része a képviseleti tagok határozatától függ, s ha ezek jól határoznak, tisztükben buzgósággal és erélylyel járnak el, közigazgatásunk is jó lesz, s a város anyagi érdekei is fejleni fognak, mert ezek nem engedik meg sem azt, hogy a tisztviselők kötelességeik teljesítésében hanyagul járjanak el, sem pedig azt, hogy a városnak vagyonából elveszszen valami a mit kellő belátással meg lehetett volna menteni.

Ebben rejlik a választás fontossága ; mert próbája az, becsületes gondolkozásmódunkuak, igazságérzetünknek, önkormányzáshoz megkivántató képességünknek, értelmi fejletségüuknek, s mindazon polgári erényeknek, s hozzáteszszük egyszersmind — habár külön nem is soroljuk fel — mindazon polgári bűnöknek, melyek valamely községben vagy államban előfordulnak és előfordulhatnak.

„Az ő gyümölcseikről ismerhetitek meg őket“ sehol sem találóbb hasonlat, mint épen itt. Mert jó polgárok csak jókat választhatnak, a hol roszak a választottak, ott a választók is azok voltak. —

Agyarkodással magán érdekek előmozdítására irányzott célokkal persze nem lehet jó eredményt elérni; még ha jól is talál kiütni a választás árnyékként követi a választottat a választók gonoszságának átka. A becsületes ember megunja előbb-utóbb a sok megszólást, s mert végre is inkáb terhet visel, mint kedvezményt élvez, hátat fordít a közügynek, nem mintha a nyugalom után valami rendkívüli módon vágynék, hanem mert a sok apró tűszurás, jobbról, balról, alulról, felülről — mint olyan mely a tisztességes támadás módját egészen kiküszöböli végre is kedvetlenséget és unottságot szül.

Azon kérdésre, kit válaszszunk ? tényleg úgy áll a dolog, hogy jogunknál fogva azt választhatjuk, a kit akarunk; de másik oldalát tekintve a kérdésnek azt látjuk, hogy kötelességünk azt választani, a kit az eleje tűzött feladatok megoldására legalkalmasabbnak ismerünk. Kötelességünk bizalmunkkal azokat tisztelnünk meg, kik értelem és jellem által leginkább kiválnak. Értelem adja meg nekünk a kezességet az iránt, hogy az illető képes lesz a felmerülendő kérdésekhez hoz- zászólani, — a jelien meg az iránt, hogy a hozzászólás olyan lesz, a milyet önzéstelen becsületes gondolkozásmódu embertől várhatunk.

Arra, hogy azért válaszszunk valakit képviseleti taggá, mert valamely cliquenek tagja, valamely matadornak jó barátja, gondolnunk sem szabad. A város ügyei nem tehetők egyesek prédájává. A kikben van jellem, a kik ilető képeséggel birnak, azok hisszük hogy nem fogják megengedni, hogy a várost anyagi jóléte és közigazgatási érdeke magán célokból kizsákmányoltassék.

Hogy városunk, azon városhoz kevéssé illő állapotban, melyben most van, nem maradhat, az kétség tárgya nem lehet. Nekünk oly képviselőtestületre van szükségünk, kiket a legalkalmasabbaknak ismerünk tehetségük és jellemük miatt. Ha azt el nem érjük az uj tisztikar választásnál, alig fogjuk akkor elkerülhetni a hagyományos baklövéseket, s sok áldásthozó javaslat fog megbukni a képviselő testületi üléseken.

Szavazzunk tehát becsületes meggyőződésünk szerint azon reményben, hogy városunk közigazgatási és anyagi jólétéhez ezzel tettük le a biztos talpkövet.

— Az 1875—18l8-ki országgyűlés junius 30-án lett ő Felsége által ünnepélyesen berekesztve. Az országgyűlési képviselők és főrendek fényes diszmagyar- ban jelentek meg a budai várpalotában ; déli 12 órakor megjelent ő Felsége a jelenvoltak lelkesült éljenzései közt, és felolvasta a trónbeszédet.

— A megyei központi választmány, az országgyűlési képviselő választások határidejének kitűzése és egyéb e tárgyú ügyek elintézése céljából f. hó 11-ón délelőtt szokott helyiségében ülést tart.

— Igazságügy ministerré ő Felsége által Pauler Tivadar neveztetett ki, e kinevezést, valamint Perczel Béla állásától saját kérelmére történt felmentését a hivatalos lap keddi száma hozta. Ez alkalommal Perczel Béla valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. —

*

— ÜDgmegye az 1878—1881-ik országgyűlésre

s, öló királyi levél kihirdetése céljából folyó évi julius 10-ik napján délelőtt 10 órákkor rendkívüli közgyűlést tart.

— Az országgyűlési képviselők összes választóinak ideiglenesen összeállított névjegyzéke az 1876. évi XVIII. t. ez. 2-ik §-a rendeletéhez képest a központi választmány székhelyén a megyeház alispáni kis termében, a községek választóinak ideiglenes névjegyzéke pedig a körjegyzőségek székhelyén közszemlére ki van téve — ennek nyomán 1. Á névjegyzéket f. é. julius hó 5-től julius hó 25-ig bezárólag reggelű 8 órától déli 12 óráig mindenki megtekintheti és délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja. 2. Az 1871. évi XXXIlI-ik

t. ez. 44. §-a értelmében a névjegyzék ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat, ezenkívül mindenkinek jogában áll azon választő kerületben, melyhez tartozó valamely községbe felvétetett, bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen felszólalni. Ezen felszólalások julius hó 5-től 15-ig bezárólag írásban adandók be. 3. A felszólalásokat mindenki megtekintheti, s azokra julius hó 16-től 25-ig bezárólag mindenki, ki felszólalni jogosítva van, Írásbeli észrevételeket nyújthat be, — az észrevétel minden beadványhoz külön adandó be, 4. A felszólamlások és azokra tett észrevételek a központi választmányhoz intézendők és a szükséges okiratokkal felszerelve azon város vagy község elöljáróságánál, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt, kis községben pedig az illető körjegyzőnél uynjtandök be. Kelt Ungvári, 1878. évi junius hó 15. napján tartott központi választmányi ülésben.

Kusnyiry Gyula, Böszörményi József, közp. választmányi jegyző. közp. választmányi elnök.

— A városi képviseleti tagok választására vonatkozólag a községek rendezéséről szóló törvény ide vonatkozó §§-ait röviden a következőkben foglaljuk össze : Képviseleti taggá választható mind az, a ki országgyűlési képviselő — választása jogosítva van, ha egyszersmind Írni és olvasni tud. A választás a szavazók nevének följegyzése mellett, szavazatlapok által történik, ha a szavazatlap több nevet tartalmaz mint a hány bizottsági tagot a választó kerület választani jogosítva van, az utólirött nevek nem vétetnek számba. A választók, a választói megnyitásokon az elnök mellé 4 bizalmi férfiút jelölnek ki magok közül, ha e joggal élűi nem akarnak, a bizalmi férfiakat az elnök nevezi ki A választás kezdődik reggeli 8 órakor s végződik esti. 6 órakor. A szavazatok összeállítása nyilvánosan történik, s a választás eredményét a választási elnök a helyszínén azonnal kihirdeti. A választási eljárásra vonatkozó panaszok vagy a megválasztott képviselő választhatósága ellen tett észrevételek, a választástól számítva 10. nap alatt az igazoló választmányhoz nyújthatók be, melynek elnöke az alispán.

— A jövő országgyűlést ő felsége a király október 17-éré hívta egybe. Az erre vonatkozó kir. leirat már megérkezett Uugmegye hatóságához. Az általános o. gy. képviselő választások határideje pedig a belügy- minister által augusztus 5. és 14-ke közötti időre tűzetett ki.

Nehány szó a szobránci fürdőről.

Alig van ország, mely annyi és oly hatásos gyógyforrásokkal volna a természet által megáldva, mint Magyarország; és alig van ország, melyben a gyógyfürdő intézetek oly mostohán lennének részben kezelve, részben a betegek által látogatva, mint nálunk. Ennek oka abban rejlik, hogy hazánkban éppen a leghatásosabb gyógyfürdőben is semmi rend, semmi tisztaság, semmi orvosi felügyelet nem volt és a betegek kényük-kedvük szerint itták a forrásvizet, és fürödtek vagy igen meleg, vagy a legforróbb vízben orvosi útmutatás és rendelet nélkül; — ettek, ittak a mi nekik tetszett; már pedig gyógyfürdő étrend nélkül mondhatni lassan ölő méreg. Még a legnevezetesebb gyógyfürdőben is leginkább az utóbbi időben kezdték meg azon üdvös és elkerülhetetlen intézményt életbe léptetői, hogy a beteg csak orvosilag megrendelt meny- nyiségü gyógyvizet ihat és orvosilag rendelt étrendet tart, az illető ásványvíznek megfelelőig. így lettek ke- vésbbé hírneves fürdőink világhirüekké, — és amúgy vesztették el a legnevezetesebbek és leghatásosabbak is minden hírnevüket. De mennyire örvendetes minden egyes hazafira nézve ha hallja és olvassa lapjainkban) hogy egyik-másik nagy hatású gyógyfürdő a „gyógyfürdő“ czimet méltán viseli, miután fel van szerelve mindazon kellékekkel, melyek a szenvedőknek felépülésére a mulatóknak szórakozására megkivántatnak. Örül minden honpolgár hazája előmenetelén, s hogy ne örülne azon, ha tudja, hogy családjának beteg tagját nem kénytelen gyógyítás végett messze földre küldeni és pénzét itthon hazájában, sőt megyéjében ugyanazon eredménynyel költhet! el, és ha látja, hogy ezen fürdő éppen azon hatású, mint a külföldi, akkor önmagának első sorban, és hazájának is hasznot hajt, miután pénzét itthon hagyta. Mennyire jobban és szívesebben örvend egy megyebeli, ha látja, hogy megyéje egyben vagy másban közeledik a nagyobbhoz, a hírnevesebbhez, hogy iparkodik versenyezni a nálánál előbbre állónál. Valóban örvendhetünk mi is, midőn halljuk, hogy megyénkben mennyire iparkodnak egyesek a többséggel karöltve, hogy a természet megfizet- hetlen adományát a szenvedő emberiség részére úgy rendezzék be, hogy az a célnak minden tekintetben megfeleljen. Értem itt a nagy hatású hideg kénköves szobránci gyógyfürdőt. — Emlitve volt már e lapok hasábjain röviden, hogy ezen fördőben a tulajdonos gróf Török Napoleon ő méltósága megyénk főispánja nagy áldozatot tett múlt őszszel a tulajdonát képező