Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1878-06-16 / 24. szám
Tizenhatodik évfolyam. 1878. 24. §zám. Ungváron, vasárnap, junius 16. Az Ung megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi ré- szétiilleti. Levelek csak bármentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal: ,Jäger Károly örökösei“ könyvnyomdája. Társadalmi és vegyes tartalmú lap. Az ungvári Itözmivelödési társulat közlönye. Előfizetési feltételek: egy éne 6 forint, félévre 3 forint, negyed évre 1 forint 50 kiajczár. Kgyes szám ára 12 kr. Hirdetések szintúgy mint előfizetések az Ung kiadó-hivatalába Ungvár, Jäger Károly örökösei könyvnyomdájába küldendők. Ny i Ittér soronként 20 krajcár. Előfizetési felliivás társadalmi és vegyes tartalmú hetilapra. Az uj évnegyed közeledtével előfizetésük megújítására s lapunk terjesztésére kérjük föl eddigi olvasóinkat s mindazokat, kik megyénk érdekeit képviselő lapunk fennmaradását és virágzását szükségesnek tartják. Ez év folyamán megyei és városi életünkben sok érdekes mozzanat adta magát elő, s a közel jövőben a városi tisztujitás s az országgyűlési képviselő választások — fontos események lesznek, melyeket lapunk éber figyelemmel kisérend, s a közérdek és közjóiét tekintetében e mozgalmak folyamán elmondjuk nézetinket is. Előfizetési ár: léiéire .......................... . . . 3 frt — kr. negyedévre .......................1 „ 50 a Egyúttal felhívjuk mindazokat, kik a múlt évnegyedre előfizetési dijaikkal hátralékban vannak, azt mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Az előfizetési pénzek beküldése postai utalvány utján legkönnyebben eszközölhetők. Az előfizetési dijak az „UIMG“ kiadó hivatalához küldendők. A Kárpátegylet. Melegen üdvözöljük városunk falai között a „Kárpátegylet“ vidéki tagjait, kik eljöttek, hogy megyénk bérces vidékének egyik kies pontján, vendégszerető tagtársaik körében a hazai tudományosság fejlesztése érdekében gyűlést tartsanak magasztos eszméket hintve a cselekvés tarlójára melyből megtestesülve keljen ki az ige. Alig pár héttel ezelőtt alakult meg az egylet s az eddigi eredmény bizonyítja, hogy a kezdet* alapja nem szalmatüz, hanem értelmes elszánt lelkesedés volt. A már eddig elért eredmény biztosítékot nyújt arra nézve, bogy a kik az egylet megalakulása iránti mozgalmat megindították, vezették és támogatták : az ügynek továbbra is hívei maradnak. Mi bízunk a további sikerb n. Hazafias jóindulattal üdvözöljük tehát városunkban egybegyült vidéki tagokat, barátainkat, kik messze vidékről jöttek hozánk céljuk megvalósításához továbbra iserőt, kitartást kívánunk, s óhajtjuk hogy nemsokára élvezhessék fáradozásaik gyümölesét, törekvéseik dús eredményét! — Junius 15. Bizony mégis szép időt élünk, ki hitte volna ezelőtt, hogy egy egyszerű bádogos legény eszeveszett merénylete, egy egész országot felzavar, hogy a hatalmas királyt biztonságában felzavarja oly annyira, hogy szükségessé válik egy külön törvény alkotása, mely a kormánynak oly fegyvert adjon kezébe, hogy kénye kedve szerint egyes pártokat, melyek alkalmatlanná válnak neki, üldözhessen. Álmodta-e volna Hoedel valaha, hogy ily nagy port fog felverni? És érdemes-e egy féleszű bádogos legényért akkora zajt csapni. Ha bűnös akkor ítéljen a törvény teljes szigorával, ha eszeveszett, akkor tébolydába vele; mert kár, nagyon kár a tüzet fúni, mert ha lángra kapand, akkor ront, dönt, pusztít és emészt. Ne adja az ég, hogy a socialismusnak martyrja, vértanúja legyen, hogy azon tanokat melyeket egy ember, ki kevélységében megsértetett, hirdet, valaki vérével pecsételje, mert mint a költő mondja: „Blut ist ein eigentümlicher Saft“ sa vért semmi le nem moshatja, csak vér, fiat justitia, pereat mundus; igazság, az örök igazság itt is fogna mutatkozni, hogyha bár a világ elveszne is, ha a morális rend megsem- misittetnék is alatta. Minek tehát Hoedel halálát egy eszmével összekapcsolni, inkább ha nem is eszeveszett, tegyék azzá. De nézzük kissé a socialismus miben létét? Tévednek azok, kik a socialismust valami újnak tartják, mely a változott viszonyok közt jött létre. Igaz ugyan s kétségtelen, hogy e viszonyok, melyek oly jelentékenyen eltűnnek, ha a közép és újkort összehasonlítjuk, lényeges befolyással bírtak arra, hogy újra felkarolják ; mindannak dacára Mózes, a biblia szerzője, socialista volt, s a vagyon felosztását — egyenlő részekre való felosztását praktice keresztül is vitte; s azon törvénye, hogy minden 40 év után a szabadság hirdettessék, mely időben mindenki birtokát, eladott birtokát vissza vegye nem-e a tiszta socialismus alapelve? De Mózes ezt mintegy óvszerül hozta fel, nehogy a rabszolgaság, az emberkereskedés, mely az akkori idő szerint kiirthatatlan vala, túlsúlyra kapjon. — Tehát a socialismus most, midőn az egyéni szabadság bistositva, midőn a szellemi küzdtér mindenkinek nyitva áll, nincs helyén, s mi akkor mentségül szolgálhatott, nem lehet most az. Tudjuk, hogy ellenvetésül azt fogják felhozni, hogy korunk a pénz korszaka, hogy hiába bir valaki a legszebb képzettséggel, a versenyzést nem állhatja ki, ha pénze, e kor rugója hiányzik. Igaz ez; de a vagyon felosztása, melyet a socialisták proponálnak, csak percnyire segítene a bajon; mert ha jelenleg néhány genie fölvergődhetne is, a többi vagyont elprédálná, s ismét ott volnánk a hol vagyunk; de sőt rosszabb helyen, mert a fáradság s munka nélkül szerzett vagyon munkát kerülő, pazarló embereket szülne, mig ellenben a vagyonosb osztálynál gyűlöletet, kiirthat- lan gyűlöletet táplálna. Tegyük fel azt, hogy a vagyon felosztása keresztül vitetnék is, most honnan vennők a munkás osztályt? X. miért dolgozna Y-nak, ki kényelmesen hever, a neki esett közvagyont elpazarolva. Miért dolgozna, tán azért, hogy Y-nak nagyobb kenyelme legyen ? Mert az első vagyon felosztás a másodikat, harmadikat s igy tovább szükségessé tenné. Avagy Owen szerint a magán vagyon elessék s egy közös családot alakítsunk ? Biz oda jutnánk hova Owen, a socialisták egyik apostola jutott, az állam összetartható volt addig, mig az ő vagyonából költhettek, de ennek fogytával, az egész összedőlt; föltéve bár, de megnem engedve, hogy az egész családot összetartani lehetne, volna-e akkor jogos egyenlőség ? Ha Owen elvét elfogadnék, hogy az ember egy maga születésénél fogva sem jó, sem rósz, hogy minden a külső körülményeitől függ, s e szerint mint a jutalom, mint a büntetés az emberre nézve jogtalanság; mondjuk ka e nézetét elfogadnék is, az egyenlőség, vagyis jog helyesen kifejtve nem volna, mert kivel a körülmények mostohán bántak, a társadalomnak később e hibát jóvá kell tenni. Az oly embernek, kit a sors kevesebb tehetséggel ruházott fel, mért keljen a fenti Owen-féle elv szerint nehezebb munkát végezni, mint annak, ki szép tehetséggel van megáldva. — Ismét egy jogtalanság. A Szt-Simonisták elve sem jobb, ők a közös vágyóból a munka szerint akarnak díjazni; de ez nem volna más, mint egy egyesülés, melyben a tulajdonosok egyszersmind munkások lennének, de a vagyon egyenlőségét ez kizárná, pedig a socialistáknak ez a fő elve, mert főtételük az, hogy minden vagyon tolvajlás, melyet a szegényebbeken elkövetnek. Bár minő módon feszegetjük a dolgot, ész- szerüséget, álhatatos, tartós rendezettebb viszonyokat nem tudunk a socialismusból kitalálni. Ha ehhez még azt teszszük, hogy az osztályok beosztását is megsemmisíteni akarják; a pénz s születési aristokratiát kiirtani törekszenek, akkor káros voltát tökéletesen felfoghatjuk. Hogy minő nézetben vagyunk mi az aristokratia, a kastok — ha úgy nevezhetjük —■ felett, ezt már e lapok hasábjain fejtegetni volt alkalmunk s ismételnünk nem kell. Ámbár tudjuk, hogy a socialismus, felvett elveinél fogva, pártolókra, hívőkre akad, mert minden ember szeretne, munka nélkül gazdag lenni ; mégis, mig külnyomás rájok nem gyakorol- tatik, a társadalomnak nem kell tőlle tartani, mert keletkezésében összedől, mivel egész lényében észellenesség, rablási vágy van. Legyen a munkás szorgalmas, művelje magát, képezze ki tehetségeit, oly körülmények közé fog jutni, hogy ő maga is elfogja magától taszítani, a socialismus hirdetőit, kiknek kezében ő úgy is csak a báb, tán aljas boszuvágy eszköze. Csak attól óvjuk magunkat, hogy üldözéseknek tegyük őket ki; mert a felingerült kedély a legnagyobb esztelenségre, — még a socialismusra is képes hatni — mig higgadtan fontolva magától eltaszitja. Észszel kell az esztelenség ellen küzdeni, az erőszak nem használna, sőt több Hoedeleket szülne, kik nem csak koronázott fejekre, hanem a társadalom morális rendjére is merényleteket követnének el.-- Ungmegye bizottsága jun. 12-én rendkívüli ülést tartott. Mely alkalommal az árvapénzek pénzintézeti elhelyezése iránti kérdésben — a beliigy- minister utasításai alapján határozatba ment, miként e pénzek az ungvári nép-bankba lesznek elhelyezendők; — Ungvár városa tisztujitásának vezetésével a megye alispánjának akadályoztatása esetére Bánó ezy Fe- rencz főjegyző bizatott meg. — B. Vécsey Lajos közig. biz. tag helyére — ki ez állásáról lemondott — Lipcsey József választatott meg. — Kaminszky Mihály a főispán által megyei tiszteletbeli aljegyzővé neveztetett ki. Az ülés tárgyai voltak: törvények kihirdetése, közmunka-ügyek s más magán kérvények elintézése. — — Az országgyűlés munkaprogram m- j á t — a következőkben ismerteti egy kőnyomatu lap: A kiegyezési javaslatokon és a költségvetésen kívül a katonai beszállásolási, az erdő és rendőri büntető törvény- javaslat vannak előterjesztve. A kiegyezési törvény- javaslatok és a költ-égvetés legkésőbb e hó 26-áig le lesznek tárgyalva, utánuk azonban legfölebb csak a rendőri büntető és az erdőtörvényjavaslatok tárgyalását fogja a kormány a jelenországgyüléstől kívánni. A beszállásolási törvényjavaslat, melyet az osztrák képviselőház már meg is szavazott, azért fog a jövő országgyűlésre halasztatni, mivel egy másik belügymi- nisteri törvényjavaslattal függ össze, melynek tárgya lása kelleténél több időt venne igénybe. — Utszemletartást fog — egy kőnyomatu lap hire szerint — a kormány a közös hadügyministerium kívánsága folytán legközelebb elrendelni. E czélból értesittetni fognak Komárom, Nyitra, Bars, Turócz, Hont, Esztergom, Zólyom, Pest, Gömör, Borsod, Szepes, Jász- kun-Szolnok, Heves, Zemplén, Abauj, Sáros, Hajdú, Szabolcs, Ung és Nógrádmegyék közönségei, hogy a Dunától északra elágazó hadászatilag fontos utakat még e hó első felében utásztisztek fogják megvizsgálni s egyúttal utasittatni az iránt, hogy a katonai közegeknek mindenben segítségükre legyenek s netáni utasításaikat készséggel teljesítsék.
