Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1878-06-02 / 22. szám
meg a módozatokat, amelyek közt a siker leggyorsabban legyen elérhető. Sérelmet követnénk el Ungvár müveit közönsége ellenében, ha ez intézmény horderejét akarnánk előtte részletezni. Mindössze csak azon kedvező hatásra óhajtunk utalni, melyet például a budapesti athléta- versenyek gyakorolnak a közönségre, s azon eredményekre hívjuk fel a figyelmet, melyek ily természetű egyletek körében kimaradhatlanok. Ha körülnézünk Ungvár intelligens körein, egy (percig sem kétkedünk, hogy az egylet minden nagyobb akadály és jelentékenyebb befektetés nélkül csakhamar létrejöhet, ha egy buzgó férfiú, ki indítványunkat figyelmére méltatva, maga veszi kezébe az alakulás művéti azt komolyan megvalósítani segíti. Ösmerünk többeket itt, kik kellő tájékozottsággal rendelkeznek a tornaegyletek szervezete körül s bő elméleti s gyakorlati ismereteiket az alakulandó egylet első tőkéje fejében jól tudnák érvényesíteni. Rajtuk áll, hogy Ungvárt és a megyét egy társadalmi életünket nem utolsó sorban érdeklő intézménynyel ajándékozzák meg. A körülmények kedvezők az egylet életbe léptetésére, s a mi a sikernek leggyorsabb utat nyithat: közönségünk, — különösen fiatalságunk — ismert vállalkozó kedve, mely hasonló férfias egyletek alakítására köztudomásilag máris több ízben érvényesült, s most is megvan, a jelen esetben is egy buzgó intéző mozgékonyságától függ, hogy e vállalkozó kedvet élénkségben tartsa, s egy torna-egyletnek jövőt készítsen elő AMICUS. Iskolai értesítés. Az ungvári kir. kath. főgymnasiumban a magántanulók írásbeli vizsgálatai f. évi jixniTXS 14- én, a szóbeliek 15-én tartatnak meg. Az előleges bejelentés és a szabályszerű tan- és vizsgálati dij lefizetése az igazgatóságnál történik június 13-án és 14-én reggel 8 óráig. Oly magántanulók, kik eddig ilyenekül teljesen nem ismertettek, kötelesek illető községi elöljáróságaik és saját lelkészeik által kiállított hiteles bizonyítványokkal igazolni, hogy a gynasiumi oktatásban a lefolyt év alatt valóban a magánoktatás utján részesültek. Ungvár, 1878. május 30. Szieber Ede. főgymn. igazgató. Meghívás. Az ungi közművelődési társulat választmánya f. hó 6-án délután 4 órakor Ungvárott a megyeház nagy termében ülést tart, melyre a társulat t. c. választmányi tagjait meghívni van szerencsém Ungvárott junius 1. 1878. Zoltsák János, társulati vezérlitkár. Újdonságok. (A tűzoltó egylet) majálisa kedvező idő esetén felette sikerült lesz. Ezt lehet hinnünk az előzményekből a mennyiben igen sokan készülnek részt- venni e mulatságban. (Esküvő.) Novák Károly mármarosi ügyvéd ma reggeli 8 órakor tartotta esküvőjét Horváth Mariska kisasszonnyal, az esküvőn a család közeli rokonai voltak jelen. (A róm. kath. templom) toronyórája rósz karban lehet. Az őrá a harangon például negyedet üt, s a mutató még messze csaknem fél arasznyira áll a negyedet mutató számtól; gyakrabban majd nem fél órával előre vagy hátra tolatik a mutató. Ily figyelmetlenség s rendetlenség már gyakran fordult elő, s igy kívánatos volna, hogy annak valahára vége vettessék. (A 66. gyalogezred zenekara (Lőcséről a mai vo nattal érkezett városunkba, az itteni tisztikar szívessége folytán kieszközölt engedély alapján, s 10 napot fog itt tölteni. A már megállapított programm szerint a zenekar holnap játszaui fog a tűzoltó egyleti mulatságon ; kedden e zenekar kísérete mellett a színházban „Tiz leány egy férj sem“ operette kerül színre; szerdán a savauyuvizi, pénteken pedig a Stul- ler-féle vendéglőkben fog játszani az esti órákban; szombaton a korona vendéglő termében táncestéllyel összekötött hangverseny a tisztikar által rendezve; pünkösd vasárnapján a Széchenyi és hétfőjén végre a katonai lövöldében fog e zenekar előadást tartani. A jövő héten tehát kellemes műélvezet vár közönségünkre. (A magyar északkeleti vasút) betegse- gélyző egylete beküldött 1877. évi jelentéséből közöljük: Az egylet szervezése és berendezése a m. évben változást nem szenvedett A pálya mentében — a váltólázat kivéve — járvány nem uralkodott. Előfordult összesen 1985 kóreset, ezek közül felgyógyult és kórházba szálittatott 1899, meghalt 20. A nevezett vonalon összesen 19 pályaorvos és 1 főorvos (a központban) nyernek alkalmazást. A jelentést a m. északkeleti vasút főorvosa Dr. Reisman Gyula — ki ezen vonal egészségügyi vezetésével van megbizva — adta ki. — (Az utcák seprése) alkalmával kívánatos volna, hogy azok seprés előtt vízzel moglocsoltatná- nak, mivel a seprők rengeteg porfelleget idéznek elő, mely a lakásokba — főképen pedig a nyitva lévő kereskedésekbe behatolván, a bútorok és árukban kárt okoznak. Ajánljuk a közönség nagyobb figyelmébe való részesítését. (A párisi világtárlaton) sajátságos és érdekes lesz a spanyol osztályban „a világ legszebb nőinek versenyfénykép kiállítása.1' Lesznek 61 első és kisebb rendű jutalmak s azonkívül dicsérő oklevelek. A nő szépsége annak szembe és oldalt nézésű fényképe után fog biráltatni. A bíróság fog állni minden nemzetből választandó egy férfi és egy nőből. A „szépkirálynőjének“ kinyilatkoztatott nő, ha történetesen Párisban van s nem ellenzi, egy hat andalusiai mén által húzott pompás nyílt hintón fog a város főutcáin meghordoztatni. — Fel szép nők a versenyre. (Uj egyesület) A szobránci gyógyfürdőt igazgató választmány alapszabályai a m. kir. belügyminis- terium által, a bemutatási záradékkal elláttattak. (Udvariatlan újdondász.) Egy amerikai lap újdondásza kiméletlenül támadja meg a jelen női divatot. Közöljük támadását, de csak azért, hogy kiszolgáltassuk őt a magyar hölgyközönség méltó haragjának, Az illető újdondász ur igy zengedez: »Néhány év előtt még nem volt mód reá, hogy két nő egymás melleit haladhatott volna a trottoiron. És most? a csodák csodája, 7, mond hét kigyónyulánk nőt láthatsz egymás mellett haladui. És ezt a legújabb divatnak köszönhetik a nők. Furcsa egy divat is ez! Felül kötve, alul kötve, átkötve, körülkötve, mint abroncsokkal a hordó. Hátul!? Az meg egész pompatárlat. Csokrok, csipkék, kapcsok, egyszóval minden pompa öszpontosul ott. Ostoba emberek még azt hihetnék, hogy ez a test előrésze és a íej csupán — tévedésből néz másfeléi« (Zsidó ország helyreálli tása) Isióczy Győző »Jövőnk« cimű lapja élén a következő jelentés olvasható: „Tisztelt elvbarátainkat ezennel értesítjük, hogy e lapok szerkesztője, mint országgyűlési képviselő, a képviselőházban, a pünkösdi szünnapok után, egy indítványt fog beterjeszteni azon, a zsidó nép nagy része által is hőn táplált eszmét illetőleg, hogy a keleti kérdés megoldásával kapcsolatban, Zsidóország, akár a magas Porta fenhatósága alatt álló autonom tartományként, akár pedig önálló zsidó államként, az e célból kellőleg megnagyobbított Palaestinában visz- szaállittassék.“ (A magyar zene), úgy a mint azt cigányaink képviselik, valódi diadalokat ül Párisban. A „Figaro“ Franciaország ezen egyik legelterjedtebb lapja, fáradAz „UNG“ tárcája. Voltaire ünnepe. Minden nemzetnek meg van a maga nagy embere. Fölállítják aranyszobrát. Félrevetik a többi ércet, melyből a bálvány alkotva volt. Elfeledik hibáit. Ekként örökítik meg dicsőségét. Megvárják, inig vétkeinek tanúi meghalnak, s csak müveinek ragyogása marad fenn.“ Nem valósult meg rajta saját mondása. A „hibák tanúi“ a kaján, mert vérig és méltán sebzett ellenek letűntek a feledés homályába — nevükről a nagy embert dicsőítő utókor semmit sem tud már; de él még átörökített gyűlölet, s nincsenek elfedve Francois Marie Arouet Voltaire hibái. Aranyszobrai rákenik a sarat, melyet az ő alkatrészének hirdetnek, pedig magok fetrengenek benne. S a republikánus Franciaország nem adhat nemzeti ünnepet annak, a ki „előhírnöke“ volt „az 1789. elveknek“, a kit most száz éve caesari triumhussal ünnepelt a royalista Franciaország. A kormány nem meri deeretálni á párisi községi tanács által holnapra óhajtott nemzeti ünnepet s nem engedi meg semmi nyilvános tüntetést annak dicsőítésére, ki százada összes szellemei közt legtöbbet tett hazája dicsőségéért. Alig van bűn, melyet rá nem kentek, fogyatkozás, melyet benne ki nem kutattak, rágalom, [melyet nem illeték volna. Hasztalan. Az ő fénye sokkal ragyogóbb, sehogy át nem törné azt a sötétséget, a melyet köréje terjeszteni iparkodnak s iparkodnak félév óta ma is a világosság ellenei. Hibáit nem bocsátják meg, mert erényei fájtak nekiek. Ez magyarázza meg azt a konok, vak, dühös gyűlöletet, mely most Voltaire ellen fordult, s a mely törvényt akar ülni a száz éves sir fölött. Mert isszonyu volt a pusztítás, melyet Voltaire a szellemi börtönrendszerben miveit; senki, a 18-ik század nagy gondozóinak egyike sem rombolt annyit és oly liatósan mindenütt, a hova vakhit, elnyomás, önkény, dogma körfalakat emelt, — s a mai Francia- országnak nincs fia, a kire nagyobb hálával és öndicsőséggel tekinthetne, mint e nagy harcosra, kinek éles, sújtó fegyver volt kezében a költészetnek, történetírásnak, bölcseletnek, természetudománynak minden ága. Nem jöhet kérdésbe ma, minő indok vezette őt akárminek megtevésére, megírására, hiúság, dicsőség szomja, önzés — akármi; voltak Franciaországnak magasabb röptű költői, nagyobb történetírói, mélyebb bölcselői, tudósai: de közvetlenebb, nagyobb hatást, mint ő, nem gyakorolt korára senki; érdemeit nem homá- lyosithatják el hiába, mely korának, az akkori társadalomnak hibái voltak. A ferneyi kastély környékének szegény lakosai atyjoknak jóltevőjüknek, istápolójuknak tekintetét a gazdag Voltairet, ki szerette a fényt, mert élvezetet, a vagyont. mert szabadságot, függetlenséget szerzett neki. A népjogok és szabadság hirdetője köztisztelettel érdemelt honfitársaitól, kiknek ébredező mozgalmait láng- szavaival szította. S ellenei önzés, haszonlesést, birtokvágyat rónak föl bűnéül. De kik az ő ellenei? A megcsontosodott dogma hivei. Ezek ellen volt irányozva minden csapás, s csapás volt minden egyes müve. De nem a biblia, nem a vallás volt az ő kérlelhetlen üldözésének tárgya, hanem a bibliával és a vallás őrve alatt űzött gyalázatos visz- szaélés szólította őt síkra. S ha az orleansi „Pucelle“ kigúnyolása nem emelt is dicsőséget, ki mondhatná igazán vallástalannak azt az embert, kinek megyőző- dése szerint „ha isten nem volna, föl kellene azt fedezni ?“ Nem feladatunk vizsgálni és méltatni Voltaire irodadalmi működését vagy magánéletét; fogyatkozásai lehetnek amannak, mint voltak kétségtelenül nagy hibái elmennek. Csak arra kívánjuk utalni, hogy egész működése egy valóban nagy politikusra vall, ki felhasznált minden eszközt és minden alkalmat ama rendszer megdöntésére, mely csakugyan ő tőle számíthatja bukását. Ez képezi titkát annak a rendkívüli példátlan hatásnak, melyet előidézni (tudott; ide célzott minden egyes közrebocsátott müve. Ostorozó gunyja, éles polémiája kiválóan az, a mi őt, politikai célok elérésére képesítette, s biztosított működésének oly fényes eredményt. Kirá- rolynak barátja, papok ellensége, népnek jóltevője, ez a hármas tulajdonság tűnik szükségkép szembe, ha Voltaire életére csak futólagos pillantást is — (}e elfogulat lant — vetünk. Artatlanos védése, gonosz üldözése, szegények gyámolitása jellemzi tetteit nyomról-nyomra. Fejedelmeknek hízelgő udvaroneza nem volt, bár szeretett fényükben sütkérezni — de szabadon, mint szerette, ugyancsak a szabadság kedvéért a gazdagságot. Böjtölni — mondá, önmagára is jellemzően — papi erény; segedelmet nyújtani; polgári erény. De a gyűlölet és rágalom nem hallgatott el, s a klerikalismus hallatlan dühhel szegült ellene annak, hogy éppen az orleansi szűz évfordulóján százados nehi- zeti ünnepet üljön az ország a Pucelle meggyalázója emlékének. A köztársaság kormánya tekintettel volt arra, hogy egy nemzeti ünnep elrendelése vagy utcai tüntetések megengedése visszatetszést, ellehszenvet kelthet a nép egy részében. Az ünnep egyszerű „oratorius ünnepély“ volt s a Gaité színházán, tartatott meg. Spuller képviselő megnyitó beszéde után Emile Deschanel tartott felolvasást; Thédore Banvílle Voltairere irt ódát az első s Victor Hugo tartót zárbeszódet. Egyszerű ünnep, s méltó Voltairehez, kinek érdemeihez épp oly kevéssé tehetne hozzá valamit a legcélszerűbb büntetést is, mint nem vonhat el belőlük semmit az idétlen gyalázkodás A világ ismeri Voltairet, s nem legkisebb dicsőségéül számítja Franciaországnak azt, hogy ő az ő fia volt.