Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1878-05-12 / 19. szám

— A közoktatásügyi minister azon több­ször előfordult esetek folytán, mely szerint a népiskolai törvénynek a tankötelességre vonatkozó részét helytelenül magyarázzák, égy közelebb kibocsátott rendeletében kijelentette a következőket: A tankötelesség megbirálásá- nál mindenkor az iskolai s nem a polgári év jő számí­tásba. A tankötelesség első éve az, a melyben a gyer­mek hetedik évét elérte, utolsó pedig az, a melyben betölti a 15-ik életévet. Oly tanulok, kik, jóllehet a tan­év alatt a rendes iskolában betöltötték 12-ik életévüket, illetőleg az ismétlő iskolában a 15-ik életévet, ennek dacára nem léphetnek át ugyanazon tanév letelte előtt az ismétlő iskolába, itletőleg kötelezve vannak a még hátralevő összes téli hónapokban az ismétlő iskolát látogatni. — A magyar rendőri büntető törvény- könyv javaslatát tegnap kezdé tárgyalni a képviselőház igazságügyi bizottsága. A javaslat 153 szakasza két főrészre oszlik. A harmincegyedik szakaszig az első rész az általános határozatokat tartalmazza. Innen kezdve 11 fejezett alatt vannak elősorolva a különös határozatok, melyek szólnak: 1. Az állam elleni kihágásokról; 2. A köznyugalom és a közhatóság elleni kikágásokröl: 3. A vallás és annak szabadgyakorlata elleni kihágások­ról; 4. A pénz s ezzel hasoló értékpapirosok hamisítá­sára vonatkozó kihágásokról; 5. A családi állás elleni kihágásokról; 6. A közbiztonság elleni kihágásokról; 7. A közrend és közszemérem elleni kihágásokról: 8. Szerencsejáték által elkövetett kihágásról; 9. A köz­egészség és a térti épség elleni kihágásokról; 10. A tulajdon elleni kihágásról; 11. Az átmeneti intézke­désekről. Mire intenek bennünket a gyakori tüzesetek. (—) A gyakori tüzesetek, melyek által — különösen e tavaszon az ország minden részében annyi sok hely­ség és város lakói lettek szerencsétlenekké, s megyénk­ben legutóbb Pálóc községe nagyrészt a tűzvész áldo­zatául esett, mindinkább azon meggyőződésre vezet bennünket, hogy a szántás, vetés, aratás és takarításon kivül egyik legnagyobb és lelkiismeretesebb kötelessége a gazdálkodó embernek a betakarított vagyonnak la­kásának biztosítása. Ily példa áll előtünk legközelebb megyénk Pálóc helységében, hol 40 ház melléképületeivel együtt, a szó szoros értelmében porrá égett; s minthogy a leégett épületek s termények nagyrészt biztosítva nem voltak, tulajdonosaik — kik külömben a legjobb és legszor- galmatosabb gazdaemberek voltak a helységben — sírva búcsúztak el egész életükön át sok fáradsággal szerzett és megtakarított vagyonuktól. És most mi vár e szerencétlen emberekre ? Koldusbot! Hazánkban ezidejüleg vannak igen szolid és reá­lis biztositó intézetek, melyek igen csekély díj fizetése mellett vesznek fel biztosításokat, s nincs senki — a ki a biztosítás kiszámithatlan előnyeit a mai időszakban be nem ismerné. A műveltebb osztálybeliek között most talán már senki sincs, a ki vagyonát — tűz — sőt jégkár és egyébb elemi csapások ellen ne biztosítaná. Azonban a köznép körében még igen sokan vannak — a kik a biztosítástól nem mondjuk, hogy idegenkednének — hanem a kellő felvilágosítás hiányából — nem ösmerik annak horderejét. Szükséges tehát őket felvilágosítani, útbaigazítani. S mind erre első sorban a körjegyzők volnának hivatva, kik a falusi néppel naponta és közvetlenül érintkeznek, nékiek volna leginkább bő alkalmuk őket a biztosítás eszméjével megbarátkoztatni, azt velők meg­kedvelteim, s oda hatni, hogy ők a biztosítás jótéte­ményeiben minél tágasbb értelemben igyekezzenek ré­szesülni. A csekély dijat, a mi igy a biztositó társulat­nak elfizetnek, a legjobb helyre helyezik el, s azon megnyugtató tudat fogja őket kisérni, hogy tűzveszély avagy más elemi csapás esetén sok éven át gyűjtött és nagy fáradsággal szerzett javaiért kárpótoltatni fog, s nem fogja egészben embertársainak részvétét igény­be venni. Figyelmeztetés. Az ungvári polgári lövészegyletnek f. évi május 12-ére hirdetett közgyűlése elbárithatlan akadályoknál fogva ezen határnapon megtartható nem lévén, van szerencsém a lövészegyletnek nem csak eddig beirat­kozott tagjait, de a nagyérdemű közönségnek azon részét is, mely a lövészegylet iránt érdeklődik, tiszte­lettel értesíteni, hogy a közgyűlés 1878. évi május hó 19-én délutáni 4 órakor a Széchényi kertben a lövész­egyletnek helyiségében fog megtartatni. Dr. Iváncsi László, id. elnök. ; Újdonságok. I (Az ungi nőegylet) május 5-én d. u. 4 óra- l kor tartotta választmányi ülését Gr. Hadik-Barkóozy Hona úrnő elnöklete alatt. Az ülésen jelentés tétetett • az árvaház eddigi sikeres eredményéről, mely örven­detes tudomásul vétetvén, Li pcs ey Józsefné úrnőnek — mint a ki az árvaház virágzóvátétele körül eddig is lankadhatlan buzgalommal párosult hasznos tevé­kenységet fejtett ki, — jegyzőkönyvileg köszönet sza­vaztatott. Helyeslő tudomásul vétetett P i e r é Henrik- né úrnő pénztárnok jelentése a pénztár állapotáról. Fekete Vincéné úrnő abbeli indítványa: mely szerint árvaház helyiségül egy alkalmas és különösen kert­tel ellátott épület vásároltatnék meg — elfogadtatott s erre nézve egy választmány lett kiküldve. A nyári idényen az egylet által rendezendő nyári mulatság (majális) eszméje el lett fogadva s a rendezés iránt egy bizottság lett felkérve. Végre a pozsonyi házi ipar tanodába küldendő egy növendék segélyezése iránt a választmány abban állapodott meg, hogy ha a megye leányai közűi ez iránt valaki jelentkezni fog, ki képes lett az említett ipartanoda e tekintetbeni kívánalmainak eleget tenni, a uőegylet készséggel se­gélyezni fogja anyagi erejéhez képest e növendéket. (Az ungvári önk. tűzoltó egylet) műkö­dő tagjai múlt vasárnap d. e. 11 órakor Pieré Hen­rik főparancsnok vezénylete mellett testületileg tisz­telegtek az egylet szeretett elnöke Nehrebeczkv Györgynél névnapja alkalmából. Az egylet nevében az ünnepeltet Farkas Fereucz alparancsnok üdvözölte kiemelvén az elnöknek a közpályán szerzett érdemeit, valamint azon lankadhatlan buzgalmát, mit a tűzoltó egylet megalakítása és virágzóvátétele körül kifejtett. Nehrebeczky György elnök meleg szavakban köszönte meg a tagok figyelmét, Ígérvén — hogy legszentebb teendője lesz a jövőben is minden lehetőt elkövetni, hogykaz egylet nemcsak hogy fennálljon, hanem idő­vel mint a legvirágzőbb egyletek egyike szerepeljen. Ezután a főparancsnok egyenként bemutatta a tűzoltó egylet tagjait az elnök közszeretetben álló nejének, mire az ünnepély véget ért. (A kassai kereskedelmi- és iparkamara) f. évi ápril 14-én tartott közös ülése jegyzőkönyvéből kiemeljük a következő pontokat: Olvastatott a kir. belügyministerium március 31-én 12102. sz. a. kelt rendelete, melylyel a kir. miuisterium kijelenti, hogy az anyag-, fűszer- és vegyes kereskedők nem kötele­sek utcára nyiló üzlettel bírni. — Tudomásul vétet­vén, a kamara közlönyében közzététetni halároztatik. — Olvastatott a kir. belügyminisztérium ápril 4-én 12,364. sz. a, kelt intézvénye a kereskedelmi könyvek megvizsgálása tárgyában, mely rendeletben a kir. mi- nisterium világosan kijelenti, hogy: a kereskedők üz­leti könyveik üzleti titkokat tartalmazván, megvizs­gálásukra a közigazgatási hatóságok jogosítva nincsenek. — Ezen rendelet szabályszerűen közzététetni batároz- tatott. — A titkár behatóan indokolja az iparos ta- nonc és legénymunkák kiállításának szükségességét és hasznos voltát és kéri a kamarát, miszerint az ily munkakiállitások megtartásának szükségességét hang­súlyozván, még ez év folyama alatt Kassán ily kiállí­tást rendezzen. — A kamara elfogadja az indítványt és megbizza iparos osztályát, miszerint az ez idén rendezendő kiállítás költségei iránt tüzetes és indokolt javaslatokat tegyen. Az elnökség indítványára elhatá­rozza a kamara, miszerint a kir. ministeriumhoz fel- terjesztést intézend az iránt, hogy az egyes felvidéki városok ut-, hid- és kövezetvámtarifa-tervezeteit hely­benhagyás előtt mindannyiszor, a kamarának szakértői véleményének közlése céljából, beküldeni méltóztassék. — A titkár tüzetes jelentést tesz azon előmunkálatok­ról, melyek az elnökség részéről a felvidéki borterme­lés előmozdítása érdekében tétettek «is nagy szorga­lommal készített és nagybecsű adatokkal felszerelt em­lékiratot helyez kilátásba, mely még ez év folyamában a kir. kormányhoz leendő felterjesztés véget be fog mutattatni. (A vasúti menetrendben) május 15-től Ung- váron is némi változás fog életbe lépni. A mondott naptól kezdve a vonat indul naponta 11 óra 45 perc­kor, érkezik Csapra 1 órakor. Ezenfelül az ungvári és a s.-a.-ujhelyi országos vásárok alkalmával indul reggel 5 óra 13 p. és este 7 óra 2 perckor. A me­netrend szobályozásának hírére az ungvári közönség azon régibb óhaját remélte teljesülni, mely szerint Ungvár és Csappal — valamint az onnan kiinduló I vonatokkal legalább a reggeli órákban fog állandó ősz- i szeköttetés létesittetni, mely a közönségre kiszámithat­lan előnyöket nyújtott volna, ez azonban a már nyíl- ’ vánosságra hozott újabb menetrend szerint nem igy i történt. Pedig az Ungvár-csapi vonal megnyílta alkal- 1 mával egy ideig fenn volt tartva ezen előnyös me- i netrend. < (Hymen.) Malonyay Gyula varanói k. aljárás- ibiró eljegyezte Gergelyi Margit kisasszonyt Ung- váron. (Az ungvári polgári lövészegylet) helyi­sége a Széchényi kertben lesz. A terv — mely sze­rint e helyiség az egylet céljainak megfelelőleg áta­lakíttatnék, már készen van. Ez a közönségre nézve annál örvendetesebb lehet, a mennyiben az évek so­rán át elhanyagolt Széchényi kert ismét a közönség használatára lett átengedve, s a lövészegylet minden lehetőt el fog követni, hogy a kert átalakítása és be­rendezése a műveltebb közönség igényeinek is meg­feleljen. De mindez attól van feltételezve, hogy minél többen lépjenek be az egyletbe tagokul, kik csekély évi dij fizetése mellett úgy a maguk, valamint család­jaik számára kellemes mulató és kiránduló helyet léte­síthessenek s helyreállítsák a Széchenyi kert egykori fényét, melyhez megyénk történelméből elfeledhetlmül hozzá fűződött néhány emlék is a 48-as és 60-as évek politikai mozgalmaiból. Az ungi 36-ik honvédzászlóalj lobogója is e kertben lett ünnepélyesen felszentelve. (A következő sorokat) vettük közlés végett. Lengyel szomszédaink és barátainkkal a múlt évben Mező-Laborczon történt első találkozás és ismerkedés­re kellemesen vissza emlékezve, ismételt összejövetelt óhajtván. — Homonnán a kies fekvésű „Szirtalja" (Podszkalka) mulató helyen folyó évi junius hó 10-én — pünkösd hétfőjén egy nagy nyári ünnepély rendez- tetik, mely alkalomra az I. magyar gácsországi vasút Przemysl és Leg-Mihályiból külön vonatokat fog indítani. — Ezen ünnepélyre kedves lengyel szom­szédainkat s barátainkat hírlapok utján meghívtuk, felkérjük tehát a tek. szerkesztőséget, szíveskedjék jelen sorainkat meghívó gyanánt becses lapjában köz­zé tenni, megjegyezvén miként a részletek a külön szétküldendő hirdetmények és ünnepélyi sorrendből lesznek kivehetők. — Kiváló tisztelettel vagyunk Ho- mounáu 1878. május 5. A rendező bizottság nevében, Ujíai ussy MiLáiy, Dercsényi Kálmán, Lukováts Géza. (Májusi nyájaskodás.) Szeretője volt a le­génynek. szép is, jó is, hűséges is. Illet is, hogy kap­jon egy olyan lombos, karcsú majális fát, a minőt egyetlen ablak alatt ne lásson a májusi hajnal. A szerelmes legény baltát fogott s harmadik szom­szédjának kertalján szemet vetett egy csinos növésű csemete fára, mely az ádáz fejszecsapások alatt csak­hamar a földet csókolta zöldleveles koronájával. A le­gény aztán odaplántálta a kőrösparti pálmát a hölgyé­nek ablakába, maga pedig, mint a Bihar írja, serényen őrködött, hogy valaki el ne emelje onnan. Hajnal tá­jon a fában megkárositott szomszéd látta tőből kivág­va a legszebb csemetéjét. Sejtette a célt, melynek az ifjú fűz áldozatul esett. Keményíaragásu, tetemes füty­kössel rekognoscirozni kezdte az utcát s csakugyan rátalált a gyökerétől elszakított bus fácskára. Az is világos lett előtte, hogy ki van érdekelve a ház lakó- nőjének szép szeme által. A tettes nem kellett messze keresni, rátalált a közeli sikátor sarkán. A történet további fejleménye gyors tempókban folyt le. Szemrehányás, szidalom, fenyegetés, — s végül a dip­lomatics jegyzék váltások után — az actió. A dolog elég szomorú scénában végződött, a mennyibeu a ma­jális fa előállítóját targoncán vitték haza az esemény színhelyéről, noha az összekoccanás okát képező fa tulajdonosa sem ment el szárazon. (A phonograph föl találó ja,) Mr. Edison, egyike a legtevékenyebb és leggeniálisabb embereknek. Ifjú kora dacára (jelenleg 31 éves) máris 157 talál­mányára kapott szabadalmat Amerikában, 77 más ta­lálmányra pedig most folyamodott a szabadalom meg­adása végett. Legtöbb találmánya a távirászat terén történt, Edisonnak szándéka New-Yorkban novellák, ze­nemüvek, költemények és drámák számára kiadó üz­letet nyitni, melyek phonographiai utón lesznek elő­állítva. Hasonlókép akar könyveket és nyomtatványo­kat sokszorosítani és elárusítani. Edison nem rég igen érdekes kísérlettel foglalkozott, mely ez irányú törek­véseinek teljesen megfelelt. Számítása szerint pld. egy egész hangverseny programmja — mindenben hasonló az eredetihez — íéldollárba fog kerülni. A novellák és drámák számára előbb egy jó szavallót kell keresni, ki a phonographia előtt azokat fölolvasná. A kiadó üzletben „válogatott phonograph művek:í lesznek kap­hatók, symphoniak, dalok, tánczene, költemények, no­vellák s igy egész társaságok szórakoztatásáról gazda­gon gondoskodik a phonograph. Maga e csoda mű Edison állítása szerint körülbelül 100 dollárba fog kerülni. (Öngyilkosság) Gáthy Albert, Beregszász városának számos éven át kapitánya, mint a N. H.- iak írják, a fürdőben fölmetszette ereit s a nagy vér- vesztésben meghalt. Öngyilkosságának okát nem is gyanítják. Özvegye és nagyszámú családja gyászolja az ílhunytat.

Next

/
Thumbnails
Contents