Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1878-03-17 / 11. szám

szerint befolyt belépti jegyekből 105 frt. Felülada- kozásból 8 frt. Sorsjegyekből 107 írt 50 kr. Kiadás volt meghívókért 9 frt. Sorsjegy és belépti jegyekért portóval 7 frt 2 kr. Terembér 20 frt. Teremvixolás 16 frt. Bútorokért 6 frt. Zene 45 frt. Táncrend 3 frt. Yilágitás 26 frt. Teremdiszités 5 frt 70 kr. Meghívókra bélyeg és széthordása 3 frt 72 kr. Fűtés, fa, szolgáknak 8 frt 50. Csákányosoknak 1 frt. Rend jelvények

1 írt. Női varrónőnek 2 frt 50 kr. Összesen 154 frt 44 kr. Marad tiszta jövedelem 66 frt 6 kr. Ezen ösz- szegből 56 frt a ref. egyház uj harangjának költségeire, — & fent maradt részt pedig a színpad újjáalakítására fordittatni — határoztatik. Egyúttal elösraerő köszönetét fejezi ki a közgyűlés: Poliíka Alajos 3 frt, Nagy Gyula

2 frt, Lukács János körjző 1 frt, Scsavnitzki György körjző 1 frt és llosvay Rezső 1 frt, uraknak felül- adakozásaikért. Kiadja Gáthy Géza egyleti jegyző.

(Greguss Ágost Grünwáld Bélához.) A „Felvidék“ cimü kitűnő mű szerzőjéhez, Greguss Ágost a következő szép s igaz sorokat intézte, melyeket a „Pesti Napló“-ból veszünk át:

A haza testét bontó kóranyagra,

De gyógyszerére is, reá mutatva,

A rövidlátót fölvilágosítod S a csüggedelmest bátor tettre hívod.

E pulya korszak idején

Kis könyved egy nagy esemény.

És honfi munkád sikere mi lesz?

Ne adj’ Isten, de félek hogy csak ez:

A magyar ember nem tud mit se rólad,

A hírlapíró megdicsér futólag,

Gyanakva néznek a kormánykörök,

S az ellenség szemed közé röhög.

Greguss Ágost.

(Hivatalos kimutatás) Magyarország áruforgalma a külfölddel (beleértve a Külföldbe Ausztriát is) nevezetesebb árucikkek szerint részletezve 1868-tól 1874-ig ezen adatokat szolgáltatja kezünkbe: Magyar- ország behozatala a külföldről átlag egy évben tesz 481 millió 380 ezer forintot. Ebből jut: Divatcikkekre és piperére 60 millió 429 ezer frt. (Ezt nem a koldusasszonyok viselik.) 2. Selyemárukra 34 millió 598 e. ft. (Ez sem koldustarisznyatakaróuak használtaik.) 3. Niirenbergi áruk, gyermekjátékokra 56 millió frt, (csupán a gyermekeinknek játszószeréül behozott bádog katonákra és lapuskákra többet kiadunk, mint az összes honvédségünkre.) 4. Draga prémekre, bunda és diszmü bőrökre 15 millió 849 ezer forint. Ez a négy tétel együtt 166 millió 876 ezer forint. Tehát csupán a semmi mulhatlan szükséget nem képező luxus-cikkekre kiadunk éveukint csaknem annyit mint az összes magyarországi fekvő birtokokra betáblázott hypotecaris magánadósság összege. Alig van összesen több betáblázott adóssága a magyar birtokos közönségnek, mint a mennyit évenkint és minden évben a luxus cikkekre kiad.

(Munkáés-beskidi vasul.) A vasútépítés terén egy igen fontos reform van készülőben, mely ha keresztülvitetnék, vasúti hálózatunk fejlődésére a legnagyobb befolyást gyakorolná. Ugyanis a fogaskerekű vasutrendszer alkalmazva van, és pedig nem valamely mulaisági vagy fónyüzési-, hanem egy kiváló politikai, nemzetgazdászati és katonai fontosságú elsőrendű vasútnál kérdésben. Az első ilynemű kísérlet a munkácstól Beskiden át Gácsországba iátry felé vezető vonalon céloztatik. Ezen vasút létrejövetele eddig — dacára kétségbevonhatlan jelentőségének — csupán a költségek nagysága miatt nem sikerült. A vállalkozó consortium most ez ügyben a Brenner vasút hírneves építőjének Thommen urnák véleményét kérte ki, s ez oda nyilatkozott, hogy a fogaskerekű rendszer kelylyel közzel ez első rendű vasúton is alkalmazható és az áthágási vonalrész nehéz ségeinek legyőzésére is alkalmas volna, s hogy a vonal ekénti jelentékeny megrövidítése által a költségek is lényegesen csökkennének. Az egész vasút egyenlő nyomtáva mellett csakis az áthágási vonalrészen válnék egy harmadik, az úgynevezett fogaskerék-sin lerakása s az e célra külön szerkesztett mozdony kapcsolása szükségessé. Az erre vonatkozó tervezet hallomás szerint a közmunka- és közlekedési magyar kir. ministeriumhoz már be is nyujtatott.

(A pozsonyi női házi ipar) tanitóképez- débe az egyesület elnöksége által kiadott értesítő szerint a középosztáfy leányait, mint bennlakó növendékeket veszik föl s ipartanitónőkké képezik. A tanfolyam három évig tart és pedig minden megszakítás nélkül. A képesítést nyert növendék államérvényes oklevelet kap és a házi ipart terjesztő egyesület, esetleg az állam, vagy egyes községek által fölállítandó női ipariskolák élére lép, mint tanítónő. A képezde fölött a felügyelést Jagócsi Péterffy Jószef kormánybiztos gyakorolja. A női felügyelő bizottság tagjai: báró Jeszenák Áloizia, született For gách grófhölgy, gróf Szapáry Istvánná, Ráday Borbála, CBillagkeresztes grófhölgy, gróf Pálffy Istvánná, Dessewffy grófhölgy, gróf Eszterházy Istvánná, Jeszenák báróhölgy, Rakovszky Istvánná, Majthényi báróhölgy, özvegy Botló-Szelecky Zsuzsánna urhölgy, Szlubek Paula urhölgy, Hackenberger Katalin urhölgy. A képezde igazgatónőjén és felügyelőjén kívül öt férfi és öt nő működik mint tanár. A gyakorlati tanítás tárgyai: háztartás a legszélesebb értelemben, minden női kézimunka a varrás terén, gépvarrás, a ruha- és fehérnemű-szabászat, géppel kötés és géppel hímzés, hurkolás és horgolás, fehér-himzés, rámamunka és egyéb rövidáruk készítése, művirág készítés, szalmafonás és a fonat feldolgozása, keztyü- varrás, egyszerű dobozkészités. Az elméleti tantárgyak: irás, olvasás és fogalmazás, természettan és természetrajz, vegytan és anyagisme, ssámtan, ipari könyvvitel, kereskedelmi levelezés, történelem és földrajz, szépészet, rajz, és pedig : mértani, szabadkézi, minták és rajz után. Csak oly leányokat vesznek föl, kik a 15 évet elérték és a 18 évet túl nem haladták. Minden leányért egyszázötven forint évi tartás- dijt kell fizetni félévi részletekben s ezért az élelmezésen kívül nyeri a tanítást, kapja a mosást, orvosi kezelést, ágyneműt, szóval mindent, mi egy bennlakó növendéket illet. Mindazon leányok, kiket jóhevők, megyék vagy városok adnak be, atyjuk vagy gyámjuk által lekötelezik magukat, mint tanitónék az egyesület céljainak három éven at ott, azon városban szolgálni — természetes, hogy fizetés mellett — melyben az egyesület őket elhelyezni jónak véli. Min den növendék tartozik magával hozni: egy köznapi és egy ünnepi ruhát, de nem mosó kelmét és maga ruházza magát; hat inget, hat pár harisnyát, hat zsebkendőt, hat törülközőt, négy hálóköntöst, két fehér szoknyát, egy téli szoknyát és téli hálóköntöst színes parhendből, két pár cipőt; egyéb, minden leánynak szükséges apróságot, mint fésűt, kézi tükröt. Minden leány kivétel nélkül aláveti magát az intézet rendszabályainak; Szünidők az intézeten kívül semmi szin alatt sem adatnak. Az év május hó 10-én kezdődik. Ez évben 23 leányt vesznek fel. A belépni kívánók kérvényeiket a női háziipar tanitónő-képezde igazgatóságához Pozsonyban (Duna-ulca 209.) ez év april hava 15-kéig tartoznak benyújtani. A kérvény mellé csatolandó: a keresztlevél; az orvosi bizonyítvány, megyei vagy városi főorvostól; az utólsó végzett iskolai bizonyítvány.

Irodalom.

(A „Földmivelési Érdekeink“) cimü gazdasági netilap — melynek szerkesztését f. é. január hó 1-én Wagner László a túr. műegyetemen a mező- gazgasagtan nyilv. rendes tanára vallalta el, hatodik évfolyama, gazdag tartalma, díszes kiállítása és számos érdekes ábrája folytan, szakirodalmunkban méltán első helyen érdemel említést. Ezen lap 9 ík száma f. hó 13-án IV« nagy ivén, következő nagyórdek.ü tartalommal jelent meg: Az Ízlés mint nemzetgazdasági tényező. Dúlta Maróéitól. Léterti küzdelmünk« Diószeghy Nándortól. A marhavészről. Krausz Károly- tól. Gazdasági közlekedési eszközök. Wagner Emiltől. Két nagy ábrán latható a Decauvtlle-féíe gazdasági vasutrendszer gyakorlati alkalmazása, es pedig egy francia pezsgö-gyár pince helyiségében, továbbá az egyptomi alkiraly cukornád-ültvenyeiben. Egy gazda levelei. Egy gazdától. Adatok báró Nyáry Gyulának az „önmegégés elméletét illető szemelvények“ czimü czikkéhez. Petrich Alajostól. Eszrevé telek Gobóczy Károlynak „a nyulak ellen, hogy védjük a fákat“ cimü cikkéhez. Czakó Sámueltől. Megjegyzések Obláth Béni-nek a „Piazava-kelé“ cimü költeményére. Sztaritl Sándortól. Korizmies László beszéde a képviselőház február I2-ik ülésében a vámtarifa tárgyában. Egyesületi közlemények: az országos magyar gazdasági egyesület febr. 24-én tartott közgyűlése ; a nemzeti lovarda, lóvéidé és viróterem- egylet közgyűlése; a békésmegyei gazd. egylet által f. évben végrehajtandó nagyobb szabású műveletek; a karcagi közbirtokosság febr. 21-iki gyűlése. Irodalom. Személyi hirek: kinevezések, előléptetések, kitüntetések és halálozások. A természettudományi társulat pályázati hirdetése. Hivatalos közlemények: a közgazdasági minister körrendeleté a törvényhatóságok közigazgatási bizottságaihoz stb. Közlemények az ipar kereskedelem és forgalom köréből: magyar borkivitel, orosz gabna-export. Nyilvános felolvasások; Jelentések a marhavész állásáról. Különfélék. s Üzlet- hetiszemle. Hirdetési rovat. A „Földmivelési Érdekei ink“ előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt. negyed évre 1 frt 50 kr. Az előfizetések Légrády testvérekhez (Budapesten, nádor-utca 6. sz. küldendők be. Ajánljuk ezen kitűnő gazdasági szaklapot t. olvasóink pártfogásába.

(A WágnerLászló) állal szerkesztett,, Falusi Gazda“ 5 ik száma egy tömött ivea következő gazdag és tanulságos tartalommal jelent meg: Mind< birtokos birtokát és dűlő utai szegélyét fával ültesi körül. Grubiczy Gézától, Nem kell a kaszálással késni. Kodolányi Antaltól. A „de Grace“ nevű legkorábbi törpe borsó. 1 kitünően sikerült, ezen borsó- fajtát természetes nagyságban ábrázoló képpel. Az üstalaku cseresznye- s megyfák nyesése. Skrabák Jánostól. 1 ábrával. Egy öreg gazda jegyzeteiből. Zlinszky Istvántól. Mártiushavi teendők emlékeztetője. Hasznos tudnivalók. Hirdetési rovat. Ezen népszerű gazdasági lapot, melynek előfizetési ára egész évre csak 2 frt, melegen ajánljuk első sorban kisebb gazdáink, néptanítóink, és egyéb érdeklődök figyelmébe.

(Az „A po 11 ou) zenemüfolyóiratlegújabb száma következő tartalommal jelent meg: 1) Prélude, Feigler Gézától. 2) Két „dal a Vereshaju“ cimü népszínműből, zongorára átírta Kapi Gyula. 3) Lányka tűnődése, lengyelke Fanzier L. J.-től 4) Induló Dem- janovics Endrétől. f>) Gyermekkörben: I. Reggeli ima. II. Holt pillangó, Wachtel Auréltól. A zongorázók és énekesek számára igen ajánlható folyóirat, előfizetési ára egész évre 6 frt. félévre 3 frt, a jelen szám ára 50 kr. mely a kiadóhivatalhoz (Budapest vár ország- házutcza 94. sz. a.) legczélszerübben postautalvánnyal küldendő be. — Még folyton előfizethetni az egész évfolyamra. — Kívánatra a lap utánvétellel is küldetik.

(Orpheus) zenemű folyóirat mártius havi száma következő tartalommal jelent meg: 1. Kisrómai M. Béla: Sárga csikó, népdal csárdás. 2. Fauzler J. L. Török-arabs népdal. 3. Klepsch. K. Borúra derű, négyes. Barabás J. Lina gyorspolka. 5. Sxtankovich Károly: Convent rezgő-polka. 6. Erney I. Három szóllamás elő és utójátékok harmonium vagy orgonára. Tolnai G-1. A cimbalmos: Cserebogár (átirat). Szerkesztik Goll János és Kisrómai M. Béla; előfizethetni a kiadó-hivatalban (Budapest II. kerület, főutca 20. sz.) negyed évrel frt 30 kr. félévre 2 frt 50 krral. — Ajánljuk e folyóiratot a zenekedvelők figyelmébe.

(Táborszky és Pars eh) zeneműkiadásánál megjelent: „Udoman singt“ keringő, zongorára szerzé ifj. Fahrbach Fülöp ára 80 kr.

(Petőfy Sándor) összes költeményeinek har- madik képes diszkiadását füze;es vállalatban indította meg Mehner Vilmos tevékeny könyvkiadó, mely a« Athenaeum hason cimü kiadványával kiállítás tekintetében ugyanazonos, s a kiadó ezen vállalata, mely által tehetővé van téve, — hogy legnagyobb költőnk összes költeményeinek diszkiadását szerényebb körülmények között lévők is lassanként megszerezhessék — valóban elismerést érdemel. A bekül- d itt első négy füzetről megjegyezzük, hogy a mű kiállítása igen cúuos fehér velin papirra nyomatott, a szövegben Jankó, Székely, Lotz és Barabás hazat művészeink rajzaival ellátott kiadás, mely valóban megérdemli a közönség pártolását. Az egész mű 30 füzetből ál land, egy füzet ára 40 kr. melyből minden két hétben egy füzet fog megjelenni; az előfizetők tetszésszerint az első 10 füzethez „Batthyányi utolsó menete“ 3 frt 50 kr. a 25. füzethez „A népdal“ 4 frt árért jutalomképct kapnak; az utóbbi jutalomképről a „Fővárosi Lapok“ f. évi 8. számában következőleg nyilatkozik a Melmer Vilmos könyv- és mükiadó által rendelt festményről: „A népdal.“ Ez a cime és tárgya Jankó János ismert művészünk legújabb festeményének. A faluvógi füzes alatt kedves jelenet tárult elénk. Izmos, barna, szép juhászlegény, vén fűz tövében ülve, fújja tilinkójan a legújabb nótát, nyilván az édes maga csinálmányát, mely ott merült föl lelkeben, midőn „gyepes hanton furulyáit s legelészett nyája.“ Ellhalatszott a kender- áztatóig s a vászonnépet egész az öreg fűzfáig csalta oda az uj dal. A tér közepe táján egy kedves mosolygó arcú asszony telepedett le ; karjaiban egy kis szőke szopós kapálózik nagy boldogan, ölében a kifeszült kötényben meg a nagyobbik kis leánya terpeszkedik szeretetreméltó gyermeki lomhasággal s fülelve az uj hangokra. Az anya mögött egy fiúcska nyújtogatja ki kedvesen figyelmező arcát. A csoport mögött, a sürü árnyékban, félig a vén fához, félig kompós botjára támaszkodva, egy ős* parasztember, a számadó juhász hallgatja, elmerengve a messze múlton. Balról két fiatal parasztnő, egy barnapiros menyecske » egy hamiskás szőke állnak s titokban már ki is eszelik hozzá a verset. A lány biztosan, a ki — úgy látszik — nem nagyon bánná, ha az a juhászlegény csupán csak neki fújná' a dalt. A fiatal nők lábánál egy süheder fiú hever, kezében szintén tilinkóval, a ki a fiatal pásztorlegényben láthatólag nagy művészt bámult meg. Fogadni lehet rá, hogy sípolásától egész éjjel nem fog alhatni otthon a ház népe. Hátul, a kanyargó patak vizében, csinos falucska tükröződik, távolabb virít a vetés, s kalandozik szerte a nyár. A nap éppen leáldozott, meleg, arany csillámok vegyülnek az ég szelid kékjébe s az előtérben lévő alakok körül átlátszó árnyék szövi csodás világát. Valóban azt lehet mondani, hogy a népdalt színekben és vonalokban énekelte itt a művész. Szükségtelen mondanunk, hogy ez alakok minden ízben magyarok, a mi azt is jelenti, hogy igazán és költőileg vannak ábrázolva. Jankó e festeményét Mehner Vilmos derék kiadó rendelte, hogy külföldre küldje, hol az újabb időben nagy tökélyre vergődött színes kőnyomat által fogják sokszorosítani. Előfizethetni a kiadóhivatalban (Mehner Vilmos, Budapest IV. kalap-utca 4. sz.) valamint helyben Roth Y, könyvkereskedőnél.