Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1878-02-10 / 6. szám

— (Figyelő) Abafy Lajos által szerkesztett irodalomtörténeti közlöny február havi füzete^ követ­kező tartalommal jelent meg: Költészet az Árpádok alatt, Fejérpataki Lászlótól. — Mikes Kelemen mü­veiről, Abafy Lajostól. — Szentiváni Mihály életiraj— záboz, Jakab Elektől. — Ki irta a mondatot? Békési Emiltől. — „Divina oomedia“ Dr. Angol Jánostól. — A magyar verstanhoz. Horváth Ádám levele Kovács Ferenchez. Abafy Lajostól. — Egy ismeretlen nő költő, Nagy Gyulától. — Utóhang Abafy Mikes Ke- lemennéhez, Thaly Kálmántól. Irodalomtörténeti reper­tórium, idősb Szinnyei Józseftől. Kisebb közlemények. A Figyelő havonként egyszer jelenik meg, július és augustus hó kivételével; előfizetési ár egész évre 8 frt. fél évre 4 frt. egyes füzet ára 1 Irt. kiadóhivatal Budapest IV. Váci utca 1. sz. — (Táborszky és Parse h) nemzeti zene­műkereskedésében Budapesten megjelent legújabb ze nemüvek : A sárga csikó Csephregy népszínművének tíz közkedveltsógü dala: 1. Túl a tiszán. 2. Életed­ben mindig. 3. Bujdos!k a kedves rózsám. 4. Nincsen annyi tengerosillag. 5. Csárdás kis kalapot. 6. Barna legény. 7. Ha bemegyek a templomba. 8. Tarka ken­dőd lobogása. 9. Ne menj el. 10. Túl a Tiszán. Szerzé Szentirmay Elemér. (Németh János.) 10. Budapesti Icis barna. Szerzé Szenirmay Elemér. (Németh János.) Enekhangra zongora kísérettel (vagy zongorára kü­lön) alkalmazta Erkel Elek. Ära 1 frt. — (Uj könyvek.) A Franklin-Társulat ki­adásában Budapesten, újabban megjelentek: Ifjúsági iratok tára. Az orsz. középtanodai tanáregylet meg­bízásából szerkeszti Dr. Kálmán Mór. III. füzet. Tar­talma : Görög regék. Cox György után nz eredeti angol második kiadás szerint, msgyarra fordította s bevezetéssel ellátta Komáromy Lajos, tr. Harmadik, füzet. Ára fűzve 90 kr. Közigazgatási dönt­vénytár. A kormány és kir. Curiai elvi jelentőségi határozatai és szabályrendeletei: Bárczy István, Grün- waid Bernáth, Dr. Klemen Mór, Kilényi Hugó, Dr. Kogler János, Leövey Sándor, Dr. Schnierer Gyula és Zlinszky Imre közreműködésével szerkeszti: Dr. Dárday Sándor. II. folyam. Ára fűzve 2 irt. Ezen gyűjtemény legnagyobb részben oly szabályrendeletek, sőt egyes concret esetek elintézése alkalmából felme­rülő oly ministeri határozmányokat tartalmaz, melyek természetszerűen a rendietek tarában nem közöltetnek. Az összes anyaggyüjiemény az egyes szakministeri- umok szerint rendezett tárgymutatóval van ellátva, mely könnyű áttekinthetésével e munkának gyakor­lati hasznosságot biztosit. Találmányok könyve Ismeretek a kézműipar és műipar mezejéről. 21—22. füzet (III. kötet 1. és 2. füzete.) .— Ara egy-egy lüzetnek 40 kr. Tartalma: A természeti erők és kihasználásuk. A természeti erők kölcsönhatása. A testek általános tulajdonságai. A szélmalom és a csa­varhajó. Az emeltyű és csiga. A mérleg; a faj súly ; az úszás. Az inga és központfutógép. Lég <■« legsü- rüségmérő. A léghajó. Amerikai varrógép-ipar. Ki hitte volna ezelőtt 25 evvel, mikor egy uj találmánynak még csak első kezdeményezései lettek ismeretesek Amerikában, hogy egy uj találmány le­gyen hivatva sok embernek, különösen a nőknek ke­zét pótolni, vagy legalább azoknak munkáját oly mához, annál nagyobb aggodalmak keltek keblében, hogy hát ő doctor lesz ugyan, da vájjon lesz-e kit gyógyítani 1? Bizony ez nagy kérdés, mire biztató fele­letet ebben a nagy egészségű és sok doctoru világban én sem mertem adni. Terveztünk annyit, hogy sok! így lesz, úgy lesz, biztattam őt, ki tudott könnyen csüggednb mert könnyen élt, de engem a nyomorúság megtanított remélni, — sokszor ez volt egyedüli fen- tartőm. Három nappal a nagy nap t. i. az utolsó rigoro- rum előtt megbetegült az öreg kiszolgálónénk. Hirte* len lázt kapott s barátom rögtön gyógykezelés alá vette. Irt neki orvosságot, s hogy hogyan nem irta alá a vényt, az a pesti patikus megküldte a szert. Szegény öreg két nap alatt jobban volt, fölkelt s visszahozta szobánkba a megmaradt gyógyírt. Csak már két nappal később lett volna beteg, hogy mindjárt kaptam volna patienst! sóhajtott az én orvos barátom, — tudod pajtás ez jó jeli És én ba­bonás vagyok! Te orvos létedre babonás? Hisz akkor vén asz- szony szerencsétlenséget jelenti legalább az egyptomi uj nagy álmoskönyv szerint. Mindegy! de mégis lett volna mindjárt első nap patiensem! Ne busulj — pajtás lesz emigy is — itt a nagy tábla — arra a cimtáblára céloztam, mely már készen volt a szekrény mögött, hogy »X. orvos, szülész, se­bész etc. et. — földszint 5. ajtó — szegényeknek ingyen rendel“, — ha ezt kitesszük, csak úgy rohan­nak hozzád. Délután, jól emlékszem, hisz előttem tán még emlékezetesebb, laktársamat mint orvosnövendéket ki követtem hazulról, hogy majd mint Drt fogadjam 7 órakor. Nem mentem vele a szigorlatra. Nem szerettem 94 ilyen emberkínzásokat. leven magamnak is részem > nagyszerű mérvben megkönnyíteni éa gyorsítani; ki gondolta volna, hogy ez a találmány, a varrógép a nők társadalmi állásában valódi átalakulást legyen képes előidézni. A varrógép nemcsak eszközt nyújt a var­rónőnek, kinek a megélhetés külömben oly nagy gonddal jár, hogy magát kellőleg Ó3 tisztességesen táplálhassa és társadalmi állását illetőleg fentarthassa: de a családi életben is oly megtakarítást eredményez, mely ez ideig a kézimunkák lassúságánál fogva elér­heti en volt; főleg ha még a családanyának egy se­reg apró gyermekről is kel le gondoskodnia, a varrógép segélyével most néhány óra alatt többet kereshet, mint eddig több heti megfeszített kézimunkával. Mint minden uj találmánynak úgy a varrógép­nek is sokáig sok ellenségeskedés és méltatlan elő­ítéletek ellen kellet küzdenie, míg jelenlegi helyét a társadalmi életben kivívhatta. Az ki csüggedhetlen tevékenység és fáradhat- lanség által a varrógépet folytonos javításokkal oly világszükségleti cikkó tudta tenni: Singer J. M. ame­rikai polgár. Singer J. M. német szülőktől származik, kik kivándoroltak Amerikába. Singer J. M. adott léteit a varógép iparnak, mely most sok százezer embernek ad foglalkozást és kenyeret. Singer J. M. varrógép­gyári — cég: The Singer Manufacturing Co. New- York — még az amerikai nagyszerű fogalmak szerint is utolérhetlenül állanak. Hogy u t. olvasóknak fogalmuk legyen e nagy­szerű telep kiterjedéséről, néhány hiteles adatot köz­lünk itt. A Singer féle telep áll négy gyárból Ame­rikában, melyek 7500 munkáit foglalkoztatnak, s nagyszerű fametsző gyárakat, selyemfonódákat stb. foglal magában. Legnagyobb az Elisabethporti (States New-York, Nord-Amerika) gyártelep. Ennek az épü­lete oly roppant területet foglal el, mint 30 a napke­leti tartományok közül. Az e gyártelephez tartozó szabad téren van a kézmüvészet saját vasútja, mely egyenes vonalban mintegy nyolc kilométernyi hosszú­ságot tenne ki. A főépületnek van hat emelete, me­lyek közül kettő a föld alatt van. E gyárban készül­nek az emberi szellem és tetterő segítségére a leg­tökéletesebb gépek, b épen ez által lehetséges, hogy az amerikaiak a varrógépeket oly szigorú pontosság­gal, és egyenlőséggel készítik, hogy azok teljesen el- ütnek az utánzásoktól (Németországban s más egye­bütt utánzott varrógépektől.) A The Singer Manufac­turing Co. cég fizetései évenként 2.200,000 dollárra majd 6 millió frtra rúgnak. Az ezernyi munkásokon kívül a Singer & Company egyedül csak az Egyesült Államokban 1800 utazó ügynököt foglalkoztat. A fióktelep nagy számával együtt, de nem számítva az alügynökségeket, az e oeg szolgálatában álló egyé­nek száma bátran tehető 40,000-re. Átlag évenkint 250,000 varrógép készíttetik; 1876 ban a The Sin­ger Manufacturing Co. cég 262,316 varrógépet adott belőle bőven. Végig nyújtóztam a pamlagon s olvas­gattam. No most kezdi — most pompásan ad elő — bírái meg vannak elégedve — hála Isten y,6 ra most vége lehet a kínzásnak. Valaki kocog ajtómon „szabad“ 1 Aláz, szolgája lép be lelkendezve egy pirosképü szobalány — megjegyzem a szépaszony szobalánya — kérem a doctor ur itthon van? Mi baj — szép kis búgom! Jajj) jajj I a nagyságos asszony elájult, nagyon rosszul van, alig bírtuk az ágyba tenni — vasalni akart maga, nos kiesett a vas a kezéből, majd hogy a ábára nem esett, nos úgy megijedt, hogy rögtön el is ájult — tessék csak feljönni. Soká nem akartam gondolkozni — egy perc alatt a harmadik emeleten voltam. Valóban a szép asszony ott feküdt szép sárga selyem pelyhes párnái között, angyali feje úgy nézett ki a csipke fodrok közül, mint egy darabka mosolygó kék ég a fehér felhők közepé­ből. Keze reszketett — ütere sebesen vert — oh én tolakodó — szivére tettem kezemet, mely jobban resz­ketett a nyárfa levélnél — s constatáltam, hogy cse­kélyebb láz. Rögtön leküldém a szobalányt az ablakon álló orvosságért, magam pedig széket vonva közelebb, oda ültem a szép asszony ágya mellé. Reám veté égő nagy szemeit és én még jobban el voltam bűvölve ez igéző helyzetben látra őt. ügyre, komoly bajtól nem kell tartanom? kérdé gyönge, de csengő bangón. Nem kedves nagysádl Holnap fel is kelhet vagy holnap után. Fel jött a lány s az első kanál gyógyszert én tartám eper ajkaihoz ......... Kegyed itt lakik a házban ugyebár? Mily sze­rencse 1 Igen nagysádl válaszoltam elfogultan. el. Hogy e gépek Európában is mily jelentőséget vívtak ki, kitűnik abból, hogy Magyarországon, Auszt ­riában és Németországon Neidlinger G. vezérügy­nöksége alatt a cégnek nem kevesebb mint 63 fiókja, Angolországban és Franciaországban 61, Hollandiá­ban 8, s Péterváron, Stockholmban, Brüsselben, Mad­ridban mindenütt egy-egy üzlete van, s alügynök- ségek által képviselve van majd minden nemesebb városban. Ausztriában a 60-as évek óta saját üzletei vannak a gyárnak Bécsben, Prágában és Lincben. 1876 óta Magyarország fővárosában, Budapesten is a váczi utcában (a vastuskónál). Az 1876-ik philadel- phiaijvilágkiállitáson a Singer-fóle családi, szabó-, ci­pész, és más kézműves-varrógépek a legnagyobb ki­tüntetést nyertek, mely csak egyáltalában adható volt, a legteljesebb szerkezetért a azon nagy használati képességért, melynél fogva azt oly sok célra használ­hatni. E nagy eredmények dacára is a The Singer Manufacturing Co. még mindig oda törekszik, hogy a varrógépeket tökélesitse e az iparágak részére is használhatóvá tegye. A családi gépeknél eszközölt jelentékeny javításon kívül az említett cégnek sike­rült egy igen célszerű tűzőgépet a cipészek, továbbá javított gépeket a szabók, nyereggyártók, zsákgyá­rosok, könyvkötők stb. számára létrehozni. Az eddig mondottakból a t. olvasó alkothat magának egy kis képet az amerikai-varrógép-iparról, s még csak egy körülményt kell figyelembe ajánla­nunk, mely a varrógép-eladást Magyarországon né­mileg bizalmatlan s gyanutkeltő színben tünteti föl, s egy fokra helyezte a részvétlevclek s más, szédelgé seri alapuló üzletek eladásaival, melyekbe leginkább a középosztályt szándékozták befűzni. (Ép az a kö­rülmény, melynek meg kellene kőnnyitenie a közép- osztályhoz tartozóknak a varrógép vásárlását, t. i. a részletfizetésre való eladás, szolgáltatott legtöbb al­kalmat a visszaélésekre.) Az oka ennek sok gépgyá­ros szédelgő eljárása volt, kik rósz áruikon (több­nyire utánzatok vagy újon fényezett régi gépek) igy akartak túladni. Száz meg száz ürügy volt, melyek­kel az ilyen rósz varrógépeket azoknak, kik csuk mentői olcsóbban akartak vásárolni, a nyakukba tol­ták. ígértek 10 évi jótállást s több effélét, és ha a vevők, meggyőződve a gép rosszaságáról, fizetni nem akarva, vagy pedig nem lévén keresetük, fizetni nem tudtak, kurtán bántak velük, a szegény vevő bepö- röltetett, s elvesztő a gépét, valamint a már fizetett részleteket, ha ugyan nem még többet is. A gépet, ha végletekre került a sor, az árverésen rendesen az előbbi eladó vette meg csekély árért, akkor egy kicsit kicsiszolta, aztán megint a nyakába tolta vala­kinek, persze mint uj gépet. E* az eljárás, melyet a szédelgő kereskedők nagyon kedveltek, eléggé megmagyarázza, hogyan voltak képesek ezek az urak, a középosztály u. n. „jóltevői“, sokkal olcsóbb áron adni gépeiket, mint maguk a gyári raktárak. Azelőtt sokan elfeledkeztek meggyőződni a gép jóságáról, csak azt nézték hogy olcsó, és aztán megvették. De a jó eredeti amerikai varrógépeknek, s kü­lönösen a Singer Co. féléknek mind nagyobb mérv­ben való elterjedése a legfényesebb bizonyítéka an­nak, bogy a közönség most már egészen más szem­pontból ítéli meg a dolgot. Mai napság már, mikor a pénz nem özönlik úgy többé, mint az u. n. „gaz­dasági föllendülés“ idejében, kiadott pénzéért min­Talán még csak most készül az orvosi pályára, mert címét nem láttam. Nagyságod az első betegem! feleltem kitérőleg Holnap a tábla már kint lesz. No annak örülök, szólt udvariasságból. Bizony ne örüljön, hogy beteg, mire egy bűvös mosoly villant meg ajkai körül. S erre a mosolyra és kézszoritásra úgy reméltem, hogy én kigyógyitom a szép asszonyt.... „ Este nagy öröm ért. Laktársara diplomát kapott, s mint kész ember áilott előttem. Kedve határt nem ismert. ÉnI én nem tudtam vigadni első patiensem for­gott eszemben. Másnap én órákra elvesztem barátom szemei elől ő pedig leste ablakánál a szép asszony ablakát. De persze azt nem láthatta mert ő feküdt. Négy nap múlva karonfogva látott vele lefelé jönni a lépcsőn — először vezettem őt ki a Margit­szigetre egy kis jó levegőre. A fiatal orvos úgy bámult reám, meg a szép aszonyra, hogy meg sem bin mozdulni. Állt, mint egy nagy kérdő jel. Este, hogy haza tértem, ezer kérdéssel ostromolt. Bevallottam töredelmesen, hogy szerencséje meg van állapítva, mert azon órában midőn a bírák tudor­nak nyilvániták — megjött, kereste az első patiens, de azért még is én valék szerencsés kigyógyitni őt. Eleinte dühöngött, később a sok gond, hogy hol veszi most ő a drága betegeket, elfeledtették vele a tréfát, s nemsokára bepakolt, hogy a vidékre térjen — orvosi praxisát megkezdendő. Én pedig még most is annyi gonddal, figyelemmel vagyok a szép aszony iránt — gyógyítom, nem ugyan öt magát, de a — pereit. Földmry Jgtvdn, """‘V .... .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents