Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1878-01-06 / 1. szám

hozók és bírák, kétségbe kellene esni a haza fölemel* kedhetéséről, ha csak valami felsőbb hatalom vissza nem rántja a tátongó örvénybe rohanástól.* (Folyt, következik.) Újdonságok. * Tisztelettel kérjük mindazokat, kik lapun­kat ez évre megtartani szándékozzák, hogy elő­fizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a laP küldésében fennakadás álljon be. Hasonlóképen kérjük azokat, kik előfizetési dija­ikkal múlt évről hátrálékban vannak, hogy azt mielőbb kiegyenlíteni szíveskedjenek. * A király ö felsége újévi ajándékul ritka ki­tüntetésben részesité Andrássy Gyula grót külügymi- nistert. Földiszité őt az aranygyupjas rend jelvényei­vel, s ez oly kitüntetés, minőben az uralkodó házak tagjain kivül közhalandó vajmi ritkán szokott része­sülni s a fejedelmi legnagyobb kegyet jelenti. A ma­gyar főurak közül csak Eszterházy Miklós herceg és Pálffy Antal Károly herceg részesült e kitüntetésben 1862-ben, továbbá Cziráky János gróf 1867-ben és Festetich Tasziló gróf 1869-ben. 1873 óta nem is kap­ta e magas rendjelt senki Miksa bajor kir. herceg- és Rudolf főhercegen kivül. Helyén valóuak találjuk az arany- gyapjasrend keletkezéséről és tulajdonságról egyetmást elmondani. Ezen lovagrendet jó Fülöp, burgondi her­ceg alapította 1429. év január 10-én portugáliai Iza­bellával kötött házassága emlékére. A rend célja nem volt mas, mint a lovagság és a kstb. vallás iránti tisz­teletet fentartani. Az „arany gyapjú“ név állítólag on­nan ered, hogy Fülöpnek szándéka volt Szibériába egy keresztes hadjáratot indítani és a választott rendjel által lovagjainak eszébe juttatni az argonauták hadjá­ratát. E rend különös előjoga abban állott, hogy a lo­vagoknak nem kellett semmi más ítélet előtt megha­jolni, mint a melyet e rend lovagjaiból álló és a nagy­mester által vezetett gyűlés hozott. Az aranygyapju rendjel aranybárány vagy a kosbőrből áll, melyen arany- zománcos tűzkő van e felirattal: „pretium iabarum nen vile“. E jelt a lovag ünnepi alkalmakkor egy lán­con viseli, mely szikrázó tűzkövekből van összetűzve, piros szalagon viseiik a reudjelt. Nálunk a rendjelhez tartozó ruházat ez: fehér tafotával bélelt, piros bársony talár, erre biborszinü, íehératlaszszal bélelt köpeny vet­tetik, melynek széles hímzése lehetőleg gyakran látni engedi a szikrázó tüzkőiáncot. A köpeny külső szélén a fehér atlacon e szavak diszlenek : „Je 1’ ay empris“ a fejdisz biborszin, aranyhímzésű bársonysüveg leiüggő köpenykével, balfelül lelógó simma csokorral; a lábbeli pirosszinü cipő és harisnya. A rend ünnepnapja a szt. Audrás napja, vagy az azt követő vasárnap. * l’ásztélyi János püspök 50 írtai a „Petőfy- társaság“ alapitó tagjai közé lépett. * Korcsolya-egyletünk a bekövetkezett hidegre virágzásnak indult. A teljes kényelemmel ellátott s célszerűen berendezett fluderi faraktár melletti kor­csolyázó helyen naponta számosán élvezik a termé­szet teli keilemeit. Újév napján igen díszes közönség mulatott a jégpályán. * Nagy-Kaposon „társaskör" alakult e napok­ban, s alapszabályai már felterjesztettek a belügymi­nisztériumhoz megerősítés végeit. Az alakuló gyűlésen a tisztikar tagjai lettek: elnök: dr. Mijó Kálmán; fel­ügyelő: Porhajos Ferenc; pénztárnok: Szőllősy Gyu­la; jegyző: JászayMihály; választmányi tagok: Kádas Ernő, Tabódy Jenő, Köröskényi Ferdinánd, Herczegh Károly és Kássa Endre. A társaskör alakításának esz­méjével Kapóson rég foglalkoztak, s most, miután a kör megalakult, reméljük, hogy ez az ottani társas életre igen jótékonyan fog hatni. * Zord, kemény telünk van, hó fedi minde­nütt a lapályt; megyénkben azonban a közlekedés a hő által megakadályozva sehol sincs; pénteken dél­előtt a hideg 17 R. fok volt; felvidékünkön a pusz­tító vadak a nagy hideg s eleség hiány miatt a falvak alá húzódnak le, s nem ritka eset, hogy éjjel az ud­varokba is bemennek a vadak. * A fluderi fűrészgépnél hétfőn egy munkás egy álló gépezet alsó részeit kente, miközben a gép működésbe hozatván, a munkást magával sodorta, s karját és oldalbordáit összezúzta. Reménytelen álla­potban vitetett a kórházba. * Az utcák járdáin a hó s esőviz csonttá fa­gyott 8 a mellett a fagyás egyenletlen lévén, a járó­kelők minden percben ki vannak téve az elesésnek, mely hogy minő szerencsétlenséget vonhat maga után, igazolja azon eset, hogy pénteken alkonyaikor egy a munkás osztályhoz tartozó asszony a nagy hid utcán oly szerencsétlenül esett el, hogy balkezét a csuklóban kitörte; az éppen arra haladó Lővy ezred orvos a szegény asszonyt a társas-kör udvarába vi­tette s kezét bekötözte; figyelmeztetjük a rendőr ka­pitány urat e körülményre s ha csak emberbaráti szempontból is — igen kívánatos — hogy a háztu­lajdonosoknak s boltbérlőknek szigorúan és sürgősen hagyja meg, hogy épületük és helyiségük mentében lévő járdát minden, reggel 8 óráig felvagdalják, hamu, homok vagy fürészporral hintsék be, s a kiadott uta­sítást meg nem tartókat szigorúan bírságolja meg, mert a járdák mostani állapotukban valóban az élet- biztonságot veszélyeztetik. Kérjük a kapitány urat újabban, hogy e tekintetben sürgősen intézkedjék. * Tartalékos hadnagyokká kinevezett egy éves önkénytesek névsorát közli a „Wiener Zeitung.“ A ki­nevezések tizenegy (három hasábos) oldalt foglalnak el. Azokat, kik az őszszel a tiszti vizsgát sikeresen letették, majdnem mind kinevezték. A tüzérezredek- hez is körülbelül 120 önkénytest neveztek ki tisztté s már a műszaki, utász, egészségügyi és szekerészeti csapatoknál is szép számmal vannak az önkénytesek- bői lett tartaléktisztek. A kinevezettek között van Schürger Ferenc ungvári főgymnásiumi tanár is. * Névalbum a szultánnak. Budapesten egy körben, mozgalom indult meg, s előkészületek tétet­nek arra, hogy azon alkalommal, midőn az orosz cár és porta közt a béke meg lesz kötve, azon esetre, ha az utóbbi a portára nézve előnyösen üt ki, a szultán­hoz Magyarországról egy felirat intéztessék, mely gra­tulálva a békekötéshez, egy millió törökbarát ma­gyarok által legyen aláírva. A terv élénk pártolásra talált 8 most már komolyan hozzálátnak a valósítá­sához. Úgy tervelik, hogy az album ezer lapból álljon, minden lapon ezer aláírás, — ötszáz az egyik, ötszáz a másik oldalon. A táblák vert ezüstből lennének zo- mánezozott arany diszitésekkel és kapcsokkal. A költ­séget, mely a számítások szerint 6—7 ezer forintra rúg, maguk az aláírók adnák össze, mindenik egy krt fizetvén le aláíráskor. Ezt bizony könnyen megteheti a legutóbbi szegény ember is. S mivel ekkép begyü­lendő összeg 10,000 írtra menne, a fölösleget valamely jótékony czélra, — leghelyesebben a török sebesültek javára — fordítanák. — Nagy feltűnést kelt jelenleg Bécsben Win­ter Miksa a kärtoerbofi karácsonyi bazár tulajdono­sának esete, ki 50,000 forintnyi adósság hátrahagyása után váratlanul megszökött. Winter csak nem rég alapította üzletét a Kärtner-hofban, összeköttetésben állt az első cégekkel, valamint a külvárosi iparosok­kal s általában meg nem érdemlett bizalomnak ör­vendett. Az üzlet virágzott is és a karácsonyi ünnepek alatt 14,000 forintot szedett be Win.er. Hasonló ba­zárokat állított föl Pozsonyban és Linczben s e két város kereskedőitől szintén vásárolt árukat. Már a múlt hó 24-én kellett volna hitelezőit kielégíteni, de ezeket türelemre bírta 30 ig, a midőn — mint mondá — ki fog fizetni mindent. Szándéka lévén Páriában is a közkiáliitás alatt ily bazárt íölállitani, 24-én lát­ható örömmel jelentette üzlet vezetőjének, hogy Pá­rizsból jő híreket kapotc, miért is oda kell utaznia. Előbb azonban Linczbe ment, hogy megvizsgálja a pénztárt. A hitelezők nyugodtan bevárták az utólsó vasárnapot, de mivel Winter még akkor sem érkezett meg, gyanút merítve, a rendőrség közbenjárását vet­ték igénybe. Egy bizottság meg is jelent az üzletben, a pénztárt fölnyittatta, melyben ne a talált egyebet, mint négy rongyos forintot. A 20,000 forint, melyet Winter még 23-án könyvvivöje jelenlétében a pénz tárba tett, eltűnt. A nyomozásból kitűnt, hogy Winter eleitől fogva csalási széndékkai üzérkedett, hogy már a műit héten aranyra váltotta be pénzét és hamis útlevelet szerzett magának. A múlt ho 25-én délelőtt fél 11 órakor hagyta el Linczet és Straszburgon át Párisba utazott. Hova ment innét nem tudni. A rend­őrség megtette a kellő lépéseket, melyek elfogatására cóiozvák. Winter Miksa ungvári születésű 24 éves. Magas, sovány testalkatú, fekete göndör hajjal, rövid fekete szakállal, sovány, balavány areoal. Beszól ma­gyarul, németül, franciául és angolul. Winter nagy lábon élt Bécsben, elsőrangú szállodában lakott és szerette a vigtársaságot. Maitresse Gorée Ludmilla kihallgattatván, azt vallja, hogy Winter tizennégy nap előtt Ígérte, hogy Londonból ajándékokat küld számára. A szökést Winter mindenféle furfangokkal igen ügyesen készíttette elő. Legjobban a külvárosi iparok károsodnak általa. * A párisi közkiállitásra Ung megye kiállítói által felküldendő tárgyak szállítási, csomagolási és egyéb költségeinek segélésére értesülésünk szerint cse­kély bemeneti díjjal felolvasás fog tartatni legközelebb a megyeház termében, mely alkalommal a kiállításra felküldendő némely értékesebb tárgyak is közszemlére lesznek kitéve. Irodalom. A névtelen vár, Jókai Mór e rendkivüíi ér­dekes regényének Vili. és IX. füzete jelent meg karácsonyra egy vaskos kötetban két csinos képpel. A következő X. füzetben a „Névtelen vár“ (mely eddig is már 720 lap) be lesz fejezve, s azután a „Történelmi Regónytár“ XI. és kővetkező füzeteiben „A sárga könyv“ orosz forradalmi regény (1825 bői) következik. Jókairól szólván meg vagyunk róla győ­ződve, hogy e második regény egyes füzeteit is épp oly feszült érdekeltséggel fogja várni a közönség, mint a „Névtelen vár“ folytatásait. — Uj zenemüvek. Rózsavölgyi és társánál megjelentek „Ot magyar népdal,“ énekhangra alkal­mazta és zongorára irta ifj. Sz. Nagy Károly. Ára 60 kr. — „Ot magyar dal,“ énekhanggal zongora- kisórettel szerzé Erney József. Ára 60 kr. Ridley Kohnetől egy magyar rapsodia zongorára és hegedű­re, ára 80 kr. Rapsodia magyar népdalok felett zongorára szerzé Zimay László ára 1 frt 20 kr. Mit Gruss und Kurs polka-Mazur Pohl Robert és Katzau Lajostól ára 50 kr. — Ifj Falirbach Fülöp e termékeny zene­szerzőtől „Ha a fecske útra kél“ . . . című keringő jelent meg zongorára Táborszky és Parsch zenemű­kiadónál ; ára 80 kr. — Magyarország és a nagyvilág 1877. évi 52-ik száma következő tartalommal jelent meg: Dau­det Alfonz (képpel.) Szirákon. Költ. (Pósa Lajos) Pohjarapiltti. Történeti elbeszélés (Koskinen György.) Tárcalevél: Alszögi történet. (Porzó.) Három költe­mény. Tennyson. Költ. Csukássy József.) Dr. Grosz Lajos (képpel.) Előadás a mikádónál (képpel.) Kon- ssntinápolyi képek: A „hét torony“, A porhir-oszlop (rajzokkal.) IX. Pius pápa hálószobája (képpel). Ol­vasó asztal. — Különfélék. Sakkfeladvány. Szórejt­vény. Szerkeszti Ágai Adolf. Előfizethetni a kiadó hivatalban (Athenaeum) az egész évre, 10 frt évnegyed­re 2 frt 50 kr. Az újév alkalmával ajánljuk e kitü- nőleg szerkesztett lapot a közönség becses figyelmébe; Dr. Ágai Adolf szerkesztői tolla s a kiadó (Athenae­um) áldozatkészsége e lapot eddig is országszerte igen kedveltté tévék. — Figyelő Abafy Lajos által szerkesztett iro­dalom-történeti közlöny f. évi 1-sö füzete következő tartalommal jelent meg: Mikes Kelemen müveiről, Abafy Lajostól. — A XIV. század egyházi lyrája, Bodnar Zsigmondtól. Szent Hilárius, Haraszti Gyulá­tól. Fábián Gábor Abafy Lajostól. — Báró Amadé Lász ó egy költeményéről, Imre Lajostól. Alvinczy Péter ahrostiehonja, Thallóczy Lajostól. Bacsányi életrajzához, Bayer Ferenctől. Kazinci Ferenc leve­lei Cserey Farkashoz, Horváth Dömétől. Kovács Pál Beöthy Zsolttól. A magyar verstanhoz I. Kovács Fe­renc levele Horváth Ádámhoz, Abafy Lajostól. Köl­csey Ferenc levelezése Ormos Lászlóval, Abafy La­jostól. Irodalomtörténeti repertórium, id. Szinnyey Jó­zseftől. Kisebb költemények. A „Figyelő“ havonként egyszer jelenik meg, julius és augusztus kivételével. Előfizetési ára: egész évre 8 frt, félévre 4 frt. Egyes füzet ára 1 frt. Előfizethetni a szerkesztőség és ki­kiadóhivatalnál, Budapest IV. váci utca 1 szám. A „Figyelődnek mint irodalomtörténeti közlönynek szük­ségességét elismerték az irodalom barátai és a sajtó. Feladatának egyrészt az értekezésekkel járulni a ma­gyar irodalom ismertetéséhez, másrészt pedig eddig még ismeretlen adatok közlésével a jövendő kutatást elősegíteni és megkönnyíteni, eddig megjelent füzetei­ben teljesen megfelelt, miért is melegen ajánljuk az irodalom barátainak fieyelmébe. — Wagner László a kir. műegyetemen a me­zőgazdaság- ós erdészettan nyilvános rendes tanára 1878. január hó 1-tó'l elvállalta a „földmivelósi ér­dekeink“ és a „falusi gazda“ szerkesztését. Ajánljuk ezen két jeles képes gazdasági szakközlönyt a ma­gyar gazdaközönBég pártfogásába. A „földmiveléai ér­dekeink“ cimü hetilap előfizetési ára egész évre 6 frt, a „falusi gazdá“-é 3 frt. Az előfizetési pénzek Légrády testvérekhez (Budapesten, V. nádorutca 6. sz.) a lap szellemi részét illető közlemények pedig Wágner László cime alatt (Budapesten, V. Erzsóbet- tér 10 sz.) küldendők. — Az „Orpheus“ zenemű-folyóirat IV-ik év­folyamának első kettős száma, a következő tartalom­mal beküldetett: 1. Falzer L. Török népdal. 2 Schleif K. és Goll G. Gallilaei induló, négy kézre. 3. Goltsch F. Dal szöveg nélkül. 4. Faulwetter. A cs. kir. kar­nagy : Jeanne, Jannette, francia négyes. 5. Kisró- mai. M. B., Szép kimutatás, polka frangais. N. Dr. Emmer Kornél orsz. képviselő urnák ajánlva. 6. Matzeuauer F. Otto : Jégvirág, polka mazurka. 7. Kapp Sándor; Praeludium, harmoniumra. — Mind az eddigi 3 évfolyam munkássága, mind az újabb bővített tar­talom kezeskedik e zeneműfolyóirat megbizhatóságá- ról. Változatos, bő tartalma, és olcsósága miatt a leg­melegebben ajánljuk a t. zenélő közönség figyelmébe, annyival is inkább, mert tehetséges és elismert szakférfiakról hoz érdekes darabokat. Előfizetési ára: egész évre 4 frt 50 kr. fél évre 2 frt 50 kr. negyed évre 1 frt 30 kr. Szerkesztő és kiadó-hivatal Buda­pest II. kér. főutca 20 sz. a, Felelős szerkesztő: Mihalkovicli József. Nyilttér. Egy jó karban levő hat octávás zongora szabadkézből eladó Kovács Jánosné tulajdonos­nál Ungváron,

Next

/
Thumbnails
Contents