Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1878-02-03 / 5. szám
táplálkozó állat feszerejévé, és közvetlen az állat melege és munkájává válik; utóbbihoz értve még azon munkarészt is, mely az állat belbáztartására — egyes szervek működésére, vérkeringés, akaratlan izomműködés, s. a. t. által, — mint belmunka lesz igénybe véve. A hótermelés műhelye a testben mindenütt a hol anyagforgalom van, feltalálható az a test minden szervében, minden szövetében; E szervek és szövetek élénkebb munkálkodása, élénkebb anyagforgalommal és hőtermeléssel, — az anyagcsere lassúsága kissebb hőtermeléssel jár és mindkettőnek a test minden időbeni állapotának és szükségletének megfelelőnek kell lenni. — Az ember vegyes táplálókkal élő, mindent megemésztő állat; eledeleit az állat, növény és ásványországból meríti. Éghajlat, országának földtani fekvése, viránya viszonyai, nemzeti foglalkozásköre és szokásai azonban, kiválóan húsevővé a sarkköri országokban és szorosan vegyes táplálékra utalják a mérsékelt égöv alatt. — Nemzeteknél nagyban ily általános külbefolyások alatt, egyes egyéneknél a test egyéni viszonyai szerint változók a szervezet szükségletei és e viszonyokhoz képest más-más módoni kielégítést óhajtanak. Mig a meleg éghajlatban egy léghőmérsékbec | mely teste hőmérsókétöl keveset különbözik, az állati melegvesztesség lehetőleg csekély, — mig ott egy jóságos buja természet önszerüleg mindent meg ád, a mi az emberélet fenntartására szükséges s ez okból megerőltetett munka szükséglete nem forog fen, a hideg ég alatt élő ember nagy hővesztességei mellett tetemes hőképzésre van utalva, — az élet fenntartás nehézségeivel küzdve, megerőltetett testi-lelki munka által lévén kénytelen életszükségleteit megszerezni,— teste a nagy anyag széthasználása és felbontása következtében, tetemes mennyiségű szervképzők felvételére kénytelen. így érthető, hogy mig ottan kevés növónyeledellel, egy kis rizszsel, egy pálma gyümölcscsel fedezheti élelmi szükségleteit egy-egy hindu az észak lakója saját testsúlyának egy tizedét és többet emészt fel, az eskimo például 12—15 font zsíros húst vesz fel naponta. Szükebb határok között hasonló befolyással van nálunk a tél hidege s a nyár heve a tápszer felvétel mennyisége és minőségére nézve. Aránytalanul több húsos étel zsiradék és szeszes ital fogyasztatik el télen mint nyáron a mikor a zöldség és gyümölcs is főtápszerré lesznek. Adott körülmények közt az egyén táplálkozása és tápanyag szükségletei nagyon változnak a táplálkozás célja, az egyén kora, testalkata, foglalkozása, neme stb. szerint, a minta szervezet munkálkodása egyik vagy másik irányban túlnyomó, a mint anyagcseréje élénkebb vagy lassúbb. A gyermek, kinek élénkebb anyagforgalma mellett nagyobb az anyag bomlása, testnövóse és fejlődése szakában nagyobb a szervképzÖkrei szükséglete, több és jobb tápszereket igényel, mint a megnőtt ember; a nehéz testi munkát folytató több hőt termel, több anyagot bont szét, mint a henyélő, vagy az ülő életmódú, mely utóbbi kisebb tápszermennyiségek felvétele mellett is hajlandóbb a háj képzésre és meghi- zásra; a kovács, a cséplő több eledelt kíván, mint a szabó vagy a pásztor ember, a férfi többet mint a nő; a kisebb és soványabb testalkatú aránylag többet, a nagyobb és kövérebb testalkatúnál sat. Mig a csecsemő például élete első hónapjaiban körülbelül 1300 grammnyi tejet vesz fel naponta, tehát testsúlyának mintegy y5—y7 részét, a felserdült ember összes tápfelvétele 24 óra alatt testsúlyának mintegy Vao-ad részét teszi csak. Az eddig előadottakkal lehető rövidséggel a táplálkozás elméletét érthetővé tenni igyekeztem, és azon kedves reményben, miszerint ebbeli törekvésem némiképen sikerült, áttérek előadásom tulaj donképeni tárgyára, az emberi nem táplálkozására, s az álta- !nnk használt tápszerek becsére és értékére. (Folyt, következik.) Statistical adatot a beregszászi Hr. ügyészség mit éyi működéséről. Hiteles forrásból vettük az alábbi közleményeket a beregszászi kir. ügyészség múlt évi működéséről. A beregszászi kir. ügyészség 1877. évi ügyforgalma szerint: 1876. év végén elintézetlen maradt 678 1877. évben érkezett 8814 összes beadvány volt 9492 Ebből 1877. évben elintéztetett 8411 Az év végén elintézetlen maradt 1181 Az elintézetlenek közt van befe- jezetként beküldött bünvizs- gálat 702 Véginditvány tétetettél877. évben 464 Ezek közt volt vádinditvány 194 Megtartott végtárgyalás volt 221 Szemlénél működött ügyész 6-szor Járásbíróság ügyben tett indítványt 36-szor Fegyelmi eljárást indítványozott 5-ször Fegyelmi vádinditványt tett 5-ször Fegyelmi végtárgyalás tartatott 4-szer Eabtartási költség volt Í877. évben: 1. A központi börtönnél 13037 írt 97 kr. 2. A n.-szőllősi fiókbörtönnél 1272 „ 24 „ Az „Ung“ tárcája. Egy bükkreve gyűjtemény Nagy-Bereznán. II. A revek most jelzett természeti tulajdonságai melleit, ha azok gondos figyelemre méltatnak nagy szerepet viselhet a reve társadalmi szempontokból is, mert a revek fejlődése és érett állapota közti szigorú különbség azok hasznát is megállapítja s nemcsak az eddig ismert ipar célokat, de azok művészeti és egészségi jelentőségét is előtérbe helyezi. Az érett reve, ez eddig iparcélokra annyiban szolgál, hogy belőle fűzés és préselés (sajtolás) segélyével pipa-tapló házi sipkák s a hajó építésekhez foltok készítettnek, ezeken kívül pedig megégetve kisebb sebek heggesztésére alkalmaztatik. — Orlovszky ur találmánya szerint azonban a reve, mely fejlődése évében szedetik, kellően preparálva s korhadás mentessé téve, némely iparcikkeken kívül, mint például szelencék cukortartók stb. művészeti cikkek és csecsebecsék előállítására alkalmas s e szerint termek vagy csarnokok díszítésére, avagy diszállványok tarkitására legcélszerűbben használható, tehát az üveg, gyps, vagy porcellán helyét e tekintetekben pótolhatja. Sokkal meglepőbb mind a mellett a bükkrevek haszna egészségi szempontból, mert a csuz és kösz- vény bántalmakat csupán kigőzölgésük által teljesen eloszlatják. Erre nézve Orlovszky ur oda nyilatkozik, hogy 10 év előtt 41 évi terhes hivatalkodása folytán „ischiást“ (csuzmászt) kapott, s minden gyógyítás dacára ebbeli baja orvoshatlannak bizonyult, mint általában legtöbb csuzos bántalmak; mig végre öt év előtt a bükkreve gyűjtéséhez fogván, a friss revek kigőzölgése oly balzsamszerüleg hatott idegeire, hogy ma teljes ép egészéges férfiú s 71 éve mellett tagjai oly üde rugékouvsággal dicsekesznek, bogy a .fiatal öreg" cimet méltán megérdemli s ezuz fájdalmaktól nem Kell többé félnie. Ebhez, ha figyelembe jön, hogy a gyógyszerek utoljára is a térmészet ajándékaiból kerülnek ki s hogy a bükkreve ép úgy lehet gyógyszere a csuz bántal- maknak, mint a Chinin a hideglelésnek, — elvitathat- lan mikép Orlovszky ur buvárlata igen nagy hasznára szolgálhat az orvosi tudománynak. „Revenedv" „reve- fürdő", „reveszesz“ sat. mind oly gyógyszerek lehetnének, melyek a csuzt alaposan gyógyíthatnák. Az eddig előadottak által némileg körvonalozta- tott ugyan a revek természettudományi jelentősége is, mind a mellett megjegyzésre méltó, hogy a revek fejlődésük alkalmával a hozzájuk érő tárgyakat, úgymint fa hulladékot rügyeket, bükk-magot, fakérget, faleveleket, kavicsot, növényfélét amalgamizálják, ugyan ezen tárgyak hü lenyomatát, mielőtt a feloszolható tárgyak megemésztetnének, visszaadják úgy hogy a fejlődésben levő bükkreve képes a ráhelyzett címert, vagy hasonlót lenyomatban tisztán visszaadni. Továbbá természetrujzi tekintetben érdekes az is, hogy mig a vasgálic minden férget, melyek a revek ellenségéül mutatkoztak, csirájában elöl, addig van egy ellensége, mely felette ritka ugyan, de annál veszélyesebb; egy légy nagyságú cserebogárszerü fakórovar, mely a közönségesnél nagyobb lyukat fur s a vasgá- lic-oldatnak teljesen ellent áll, csirájában tehát meg nem ölhető, hanem legfőlebb is idő előtt kiszorítható. E rovar nevére Orlovszky ur sem tudott rájönni s igy annak természetrajzi név megállapítását szakértőbbek buvár- latára volt kénytelen bizni, annyit mindazáltal nyert buvárlalaiből, hogy e féreg rakadéka, mely a legfinomabb lőporhoz hasonlít, lakkal vegyítve a legjobb fekete festék, melyet a revek feldolgozásánál alkalmazni is szokott. Ezek után még csak az jegyzendő meg, hogy mindaz a mi itt a revekről részletesen mondatott kizárólag a bükkrevek tulajdonságai s hogy e bükkrevekhez hasonló reveket más fák nem is hoznak. így például 3. Az ungvári fiókbörtönnél 1370 frt 6 kr. 4. A munkácsi fogháznál 355 ,, 82 „ 5. A m.-kaszonyi fogháznál 236 ,. 72 „ 6. Az ilosvai fogháznál 188 „ 4 „ 7. A n.-kaposi fogháznál 334 „ 59 •„ 8. A szobránci fogháznál 171 „ 90 „ 9. A n.-bereznai fogháznál 45 „ 76 ., 10. Az a.-vereckei fogháznál 108 „ 92 ,. Összes kiadás 17121 írt 93 kr. Ebből kiadatott: 1. Szerelvényekre 103 frt 40 kr. 2. Ruházatra 2204 „ 32 „ 3. Tisztaság fentartására 403 „ 90 „ 4. Tűzi fára 943 „ 88 „ 5. Világításra 443 „ 57 „ 6. Élelmezésre 12003 „ 76 „ 7. Betegápolásra 241 „ 49 „ 8. Temetkezésre 48 „ 44 „ 9. Rabszállitásra 3o9 „ 19 „ 10. Vegyes kiadás 420 „ 7 „ Összesen 17121 Irt Kimutatás az ungmegyei nőügyiét által rendezett táncestély akannaliűl. Nyeremény-tárgyakat a következő hölgyek és urak küldöttek be: Gróf Török Hermin, 1 munkakosár, 1 szilvoriu- mos üveg 6 kis pohárral. Báró Redvicz Sándorné, 1 üvegtányér, két virágváza. Farkas Ferenc, 1 cukorszelence, 1 virágváza. Jettmárné: török gyermekjáték, 1 körte alakú és 1 alma alakú szappan, 1 szivartartö- csákó, 1 gyufatartó, 1 kis táska. Klein Ignác, 1 kis gyufatartó, egy kis táska, 1 ezüstre való pénztartó. Szikszay Imre, 1 török kép, egy arckép. Veraguth Róbert, 1 parfimös gyümölcsös-kosár. Demko Ágoston, 1 női munka- necessaire. Szathmáry Piroska, egy kis tintatartó, 1 óratartó, 1 toltörlő. Ehrenreich Vilma, 1 gombostütartó. Koregtko Amália, 1 lámpatáca. Piréné- Csicsery Lila, 1 virágváza, „Életképek“ címzett könyv. Hackel Bertalanná, 1 cukortartó. Gulácsy Egyedné, 2 gyertyatartó. Perl Fülöpné, 2 virágváza, 1 fából metszett tintatartó. Böszörményi Józseíné, 2 virágváza, 1 cukortartó üvegből. Tarnóczy Mariska, 1 üveg cukor- portartó, egy vajtartó. Ehrenreich Terézia, egy gombostütartó, egy könyvjegyzék. Brujmann Károlyné, 1 pohár szervéta gyűrűvel. Bánócy Ferencné, l gyufatartó, 1 porcellán figura, 1 porcellán kis kutya, 1 kis pohár, hamutartó porceüánból. Nebenzahl Róza. Göthe mellszobra. Péchy-Bacskay Ilona, 6 db. kis fagyialtos tányér, üveg levéi-lenyomó, porcelián mustár-csésze. Szieber Edéné, 1 üvegvirágváza, 1 sziivoriumos metszett palack, 1 üveg levéi-lenyomó. Lasztókay Béláné, egy pénztárca gyöngyházból, egy üveg pohár. Pollak Etelka, egy levéltartó. Talapkovics Emilné, 1 virága revek netovábbja is a bükkrevek közt fordul elő, mely egy vékony szegélyű bársony leveles reve, egymásra magasló apróbb revecskékkel leginkább a 200— 300 éves bükkfák gyökerein nőve; színe megyszin alapon márványszerü sárgás csikókkal s kékbe játszó hullámzással, mely oly színeket játszik, mint a lepkék között a csilár CSchiller-Valter). A revek ezen netovábbja mellett legjobban díszítik az egész gyűjteményt még a virág-revek melyek sima, vékony levélalakban a legtöbb reves bükkfák ágain százával nőnek s a zöld kivételével minden színben anyagot szolgáltatnak, úgy hogy a bükkrevek ezen válfaja nélkül a gyűjtemény pompás és szingazdag quodlibetje meglepő virágcsokrai stb. elő sem állíttathatnának. Ezen leveles reveknek a férgek elleni óvszerük is egyszerűbb a többinél, ugyanis ólomméreggel vegyitett byosciani főzetbe mártva ha kiszárittatnak, feldoigozhatók. A gyűjteményt magát különben látni, és szakértőig vizsgálni kellene, mert az csaknem lehetetlen, hogy egy ily fajta műről leírás utján tökéletes ismeretet lehessen nyújtani. És ez könnyen eszközölhető is, minthogy tulajdonosa az egész gyűjteményt a nemzeti múzeumnak szánván, egy szakértő a múzeumnak érdekében látogatást tehetne Nagy-Bereznán s nehány példányt magával vihetne. Különben az ungmegyei világkiállítási bizottság ezen gyűjteményből nehány példányt a párisi világkiállításra készül vinni, hol mindenesetre megválik, mily jelentőséggel bir Orlovszky ur buvárlata e téren. ügy hiszem a természettudományi társulat e gyűjtemény iránt szintén érdeklődni fog s a most előadottak figyelmére méltatja, melyekkel, ha a tudománynak egy parányi anyagot szolgáltattam is a tökélesbü- lésre, célt értem, ha pedig e cél elérésére nem a valódi utat választám igénytelen törekvésemet reményiem senki sem ócsárolandja. Szamovulszky L, (Vége.)
