Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-10-20 / 237. szám

FILLÉR Békéscsaba, 1938 október 20. csütörtök 66. évfolyam 237. szám FELHÍVÁS BÉKÉS VÁRMEGYE HAZAFIAS TÁRSADALMÁHOZ! Ismeretes, hogy a felsssabedu'ó I Felvidéket a csehek teljesen kifosztották és az ezeréves hazához visszakerülő véreink a legnagyobb nyomorba jutottak. Gyermekek, asszonyok, aggok kerültek a ege hek lelkctlenséee következtében a legsajnólatosabb nyomorba. A magyar társadalom szive orseágsserte megmordu't éa a Fő méltóságú asszony legrrageeabb irányítása és Imrédy Béiáné mi niezterelnök feleségének vezetése alett működő „Magyar a magyar ért" mozgalomba belekapcsolódva igazén szép példáját szolgálja a hazafias szeretetnek és a magyar áldosatkéssségnek A miniszterelnök felesége és Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter felkérték Békés vármegye főispánját, vitéz dr. Ricsóy'lJhlarik Bélát, hogy a vármegye közönségét kapcsolja bele ebbe a gyönyörű munkába. A főispán felkérte Almássy Denirse grófnőt, vállalja el a mozgalommal kapcsolatos munkabizottság ée munkaközösség elnökségét. A grófnő a kérésnek készeéggel tesz elegei. A főispán ezulán az alóbbi felhivéssal fordult a vérmegye társadalmához: „Abbsn a szilárd meggyőződésben, hogy Békés vármegye hazafias közönsége bizonyára ezekben • történelmi jelentőségű napokban magyar szívvel és leikos örömmel hoz meg minden tőle feihetö áldozatot visszakerülő falvidéki testvéreink nyomorának enyhítésére, kérem a tös vény hatóság hazafias társadalmát, hogy a „Magyar a magyarért* mozgalomhoz csatlakozzon magyar szivvel és egéss lelkesedéssel. Tehetségükhőa képest hozzanak meg minden áldozatott Tegyék ezt abban a tudatban, hogy minden adomány öszinta áldozat a magyar haza oltárán. Bukarest is mogatja a közfis engyei-magyar törekvéseket Beck lengyel külügyminiszter Károly román királlyal, Lubienszky Mihály meghatalmazott miniszter Imrédy Béla miniszterelnökkel, a római lengyel nagykövet Ciano gróf külügyminiszterrel tárgyalt tegnap a magyar követelésekről ÉGI KENYÉR A bü&fcke spanyol grandok fővárosának lakói két hosszú esztendő óta rémületben élnek. Barlanglakó őseik módjára pinceodukban alszanak, lakásuk ajtaját homokzsákokkal torlaszolják el és remegő szivvel várják az estét, ha a katonai hatóságok repülőtámadást jelentenek. Néhány nappal ezelőtt változós történt a madridiak siralmas életében. A nemzeti repülők zaja nem bombát dobott le a már úgyis romokban beverő városra, hanem fehér kenyeret, barna cipót. Ennivalót. A spanyol i „égi kenyérnek" keresztelte és annak hivje. £» valóban „hivja", mert mér nemcsak a felnettek, de a spanyol gyermekek kösül is a vérzivataros na" pókban sokan éhenhaltak a civilizáció orditó dicsőségére. A Felvidék magyarjai — ma mór mindenki tudja — a gyötrelem, a szenvedés napjait élik. Nincs uíyan az elszakított területen kimondott háború, mégis a fosztogatásoknak se szeri, se szárra. Elhajtották a hazavágyó magyarok állatait, kirabolták éléskamerájukat és magyar gyermekeinek egyik faluból a másikba kell kóborolniok, hátha akad egy eldugott kenyér, amely as éhség ellen pillanatokra bár megvédi a megyer hajtások ifjú életét. A Főméltóságu Asszony nemes szive akciót indított az idehaza békében élő magyarok között, hogy küldjünk a Felvidékre ennivalót. Égi kenyeret. Nemes és felemelő gondolat. Most sietőleg erre van szükség — nem pedig zászlókra és kokárdákra. Pénzre, melyből kenyeret lehet jutni, pénzre, melyből az üldözött magyarok gyermekeinek lábbelit, melegruhót lehet venni. Legalább a magyar fájdalom és reménység idején legyünk okosak, praktikusak és a próbatétel napjaiban hagyjuk a külszinies tüntetést, mely egyetlen könnycseppet sem töröl le. Franco repülői fehér cipót dobtak le az éhező, szenvedő testvéreknek. Ez a „légi támadás" a legnagyobb sikert érte el a két éves testvérháború alatt. Seézezrek szivét találta. Franco jelenti a világnak, hogy nem a bomba, hanem a kenyér győzőit. (0

) TELEFONSZAMUNK: 176. (A B. K. tudósítója jelenti.) Bukaresti jelentés szerint Beck lengyel külügyminiszter tegnap délután egyenesen Károly király jachtjára ment és megkezdte fontos megbeszéléseit. Varsó rendkívüli jelentésben számol be Beck külügyminiszter tárgyalásairól. Hangoztatják, hogy a külügyminiszter romániai utja rendkívüli jelentőséggel bir Közép • európa politikai fejlődésének szempontjából. A külügyminiszter kifejezésre juttatta, hogy a ruszin földön komoly méreteket öltött a felI kelés. A helyzet olyan iszó, hogy könnyen lángralobbanlhalja Európát, ha Prága tovább taktikázik. Kifejezetten hangsúlyozta Beck, hogy Csehorszőgbanmég mindig nincsen rendezve a magyar, szlovák ée a ruszin kérdés. Kijelentettea külügyminiszter, hogy a lengyel—magyar közös határ által két történelmi nép kerülne egymással közvetlen szomszédságba, amely már rég időklől fog• Kérem a törvényhatéság területén müfeödő hazafias irányn n5i szervezetek elnökeit és összes tagjai', hogy ebbe a munkába nöl szivük egész melegét és önzetlen áldozatkészségét a j4k bele. Az isteni gondviselés megfelelő termést adott, ennek következtében a vármegye anyagi helyzete általában javult és igy meg vagyok győződve arról, hogy nincs a vármegyében olyen ember, aki adományával ne akarná tzl • szeretetet bizonyítani,'amellyel sokat szenvedett felvidéki véreink felszabadulását várja. Természetes, hogy megkezdődő munkabisottság és munkaközösség munkáját ugy én, mint a vármegye hatóságai a legmesxszebbmenöen igyekszünk támogat> ni és áldásos munkájukat elősegíteni." R.csóy Uhlarik Béla dr. főispán végül bejelenti, hogy a „Magyar a magyarért" mozgalom gyűjtésére megtörtént minden előkéssület. Erre a célra a 66 os s*ámu csekkiepon kell eszközölni a befizetéseket. A vármegye területén gyűjtött összeg megfelelő helyre való juttatásáról gondoskodás történik. '> va a legerélyesebben vetett gátat a boltevizmusnak. Magának Prágának is érdeke, hogy a nemzetiségek önrendelkezési jog alapján döntsenek sorsukról. Varsói jelenlés szerint Beck külügyminiszter tárgyalásai a legteljesebb sikerrel végződtek. Beck lengyel külügyminiszter Bukarestbe való elutazása elő't a Stefani Iroda varsói tudósítója előtt a következő nyilatkozatot tették : A lengyel kormány érdeklődése a Ruszinföld iránt Lengyelország földrajzi helyzetével és történelmi