Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-10-18 / 235. szám

ÁRA FILLÉR Békéscsaba, 1938 október 18. kedd 66. évfolyam 235. szám Felvidékért! Amikcr a mag\ar kormány az elszakított Felvidék gyors visszacsatolása érdekében európeszerte szívós diplomácia harcot foiytat és a csehek provokálására öl korosztályt fegyverbe siólitotlunk az ország jogos érdekeinek védelmére, az ország első asszonyai, Magyarorszég kormányzójának fenkölt lelkű hitvese és a felelős miniszterelnök felesége, felhívást intézlek a magyar társadalomhoz. Ádozalot kérnek. A csaknem mindenükből kifosztott ínséges felvidéki magyarok megsegítésére országos ekclól szerveznek, hogy a felszabcdulók már a szabedeág első óráiban érezzék a magyar sí ív, a magyar lélek együttérzését, gyámolitásál és kenyeret nyújtó jobbkezél. A beteljesülés reménye egybeforrasztotta az ország népét. Az együvé tartozás érzése most olyan elemi erővel tör ki, amellyel csodákat vihetünk vé«be. A magyar becíület és a magyer testvériség azt követeli a magyar néptől, hogy minden áldozatot hozzon meg a Felvidék nyomorának enyhítésére. Riadót fujt a segíteni akarás és ez a riadó a maga egyszerű, keresetlen szavaival eijut as ország legeldugottabb részeibe is, megmozgatja a kastélyok és kunyhók lakóit, minden magyar szivét s a riadó nyomóban megindul a nagy nemzeti adakozás: bankók és apró kis természetbeni adományok, arany és ezüst, gabona, tojás és árucikk vándorol a Felvidékre, hogy azok, akik husz keserves esztendőn keresztül is rendületlenül megőrizzék magyarságukat, a magyar honvéd bevonulásakor nem csak az erőt, vagy a fényi, hanem az ország szívének megdobbanását is érezzék. Ők mindenüket feláldozták a magyar ügyért, a szebb, boldogabb magyar jövő eszméjéért. Rajtuk segíteni nemzeti és testvéri érzésbői fakadó szent kötelességünk. Imponáló egységben fog megnyilvánulni a nagy adakozás, as ártatlanul szenvedők és nélkülözők felsegélyezése. A magyar erő megmozdutásávat egyidejűleg induljon meg a magyar sziv, a magyar szívért. Teljesítsük a két nagyasszony felhívására egyik legmagasztosabb kötelességünket, áldozzunk mielőbb a Felvidékéri, áldozzon minden magyar a magyarért I Imrédy miniszterelnök bátor nyilatkozata Magyarország külpolitikai helyzetéről A berlin-romai tengely mellé megszereztük Lengyelország barátságét is — Magyarország határozottan kitart álláspontja mellett — Nem fiirünk sem halasztást, sem taktikázást Az ország közvéleménye helyesli a kormány katonai intézkedéseit (A B. K. tudósítója jelenti) A Magyer Távirati Iroda munkatársa kérdési intézett Imrédy Béla miniszterelnökhöz a cseh kérdéssel kapcsolatosan. A miniszterelnök egyebek körött a kövelkfző nyilatkozatot tette : — A komáromi tárgyalások megszakítása után élénk diplomáciai lépéseket kezdtünk meg és természetesen első lépésünk az volt, hogy a müncheni határozatban részes és velünk baráti vi szonyban levő két hatalmat: Né metoiBzágot éa Olaszországot Iá jékoztassuk. Diplomáciai tevékery ségünket tovább folytatjuk és min den törekvéiünk oda irányul, hogy a magyarlakta területek haladéktalanul viszszakeruljenek hozzánk és az otl élő minden nemzetiségeknek adják meg az önrendelkezési jogot. Minden halasztó szándékkal és tak tikázással a leghatározottabban szembehelyezkedünk, rrert a bizonytalanságot fenntartani tovább nem lehet. A magyar nemzet éa kormánya feltétlenül el van szánva mindenre as igazság érdekében. A miniszterelnök ezután ismé telten kitért Németország és Olaszországhoz való viszonyunkra. és kijelentette, hogy a két nagyhatalommal való barátságunk a közős érdek és a mélyen gyökerező érzelmek komponenseiből tevődik össze. éa ezek az érzések az idők folyamán esek megerősödtek. Erkölcsi tényezők szólnak amellett, hogy minél jobban hozzáilleszkedjünk a két hatalom politikájához. Hengiu'yosla a miniszterelnök, hogy Magyarország egy harmadik őssinfe barátot kapott és ez a nBgyhstelcm Lengyelország, amely az u'óbbi időben számos tanújelét edía a magyar néppel való együttérzésének. A miniszterelnök szcal fejezte be nyilatkozatát, hogy a kormány nem tür el olyan törekvést, amely a magyar egységet megakarja bontani. A magyer körök a legnagyobb megelégedéssel fogedlák Imrédy Béia miniszterelnök ryi atkozatát. Az egész közvélemény megnyugvással fogadta a kormány bá'or fellépéséi. Róma az uj tárgyalások mielőbbi megkezdését Niván ja Római jelentés szerint az olasz külügyminiszter lapja ezt irja, hogy a felelős rómei körökben teljesen indokoilnek tartják a magyar katonai intézkedéseket, kifejezik, hogy a részleges mozgósítási ez telte szükségessé, hogy a csehek még mindig nem szüntették meg a mozgósítást és a cseh rádió nyíltan megfenyegette Magyarországol. Megemlíti a lap, hogy a tárgyalások nemeokára ismét megkezdődhetnek Budapest és Prága között. Hangsulyozzákaz olasz felelős korok, bogy ÍTlagyarországnak feltétlenül vissza kell adni a túlnyomóan magyarlakta területeket és a vegyes lakosságú területeken népszavazást kell tartani. Rámutat még arra a lap, hogy a külföldi sajtó egyrésze gyerekes játékot üz a cseh kérdéssel kapcsolatosan, amikor ugy igyekeznek beállítani a dolgokat, hogy a cseh kérdés változást hozott a német—olasz viszonyban, holott a berlin—római tengely változatlanul szikla-szilárd. Végül leszögezik, hogy Prágának is érdeke a megegyerés és hogy szekitson a múlttal s kerdjen uj életet. Csehország megkapja Berlin és Róma garanciáját, ha poiitike.i vonalvezetéséi megvaltozialja, ebben az ese'ben számíthat támogatásukra. Azzal fejetődik be as olasz külügyminiszter lapjának a cilke, hogy az olarz körök kívánják as uj tárgyalások mielőbbi megkezdését. Gépfegyverrel lövöldöztek Kassán Kassán az esti órákban katonasággal zsúfolt hatalmas teherautók száguldottak keresztül-kasul a városon és egész sor egyes lövéseket, majd kézigépfegyverből sorozatos lövéseket adtak le, hogy megfélemlítsék a lakosságot. Kassából érkező hirek szerint a csehek terrorja egyre elviselhetetlenné válik. A lakosságnak este> kilenc őrskor nem szabad as uc-