Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám
1938-10-16 / 234. szám
1938 október 16 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 MERANO SZÁLLODA Budapest, IV , Bécsi-ucca 2. Fxclusiv belvárosi családi ház. Propagandaárak kizárólag belföldi utasok száméra. Kifogástalanul berendezett, hideg-meleg folyóvizes, központi fűtéses szobák : Egyágyas ...... 5.— Kétágyas 8.— Egyágyas háromszori étkezéssel 8.— Kétágyas háromszori étkezéssel 14.50 Egy heti tartózkodásnál a taxi költségét a pályaudvartól és viasza megtérítjük Szobát ajánlatos előre rendelni, néven ismer közönségünk — kezdi beszélgetésünket Szabó Zoltán, — Aar irónak pedig kötelessége, hogy ha mód adódik rá, tettekkel is megszolgálja azt az eszmét, amelyért tollával küzdőit. A falukutatás irodalmi megmozdulás vott, közvélemény — alakítás, formálás a magyar parasztság érdekében. Ez a munkő.nk lul megy azon: ez mór javaslattétel. Az tisztán diagnózis volt, — emez már gyakorlati gyógyítássá válhat. Hogyan fogalmazná meg uj feladatét ? — A nagyon sokrétű feladatot röviden két mondatban foshatom össze: 1. Térsedalomrajs, 2 A mai kereteken be'ül szociális irányú társadalmi változásokat inicálni. Milyen jelentőségei tulajdonit az egész akciónak ? — Magának a felismerésnek tulajdonítok reidki/ül nagy fontossőgot, hogy pontos társadalomismeret nélkül jövőtépitő politikát csinálni nem lehet. Éi itt a gyakorlati eredményeken kivül arról is szó van, hogy a kinevezett emberek speciális szakértőkké képződjenek, akiktől aztón komoly munkát lehet várni. A tanácsadók névsora reményt ad arra, hogy es a cél maradéktalanul megvalóiu 1. Hogyan gondolja el működését? — Mindenesetre leköltözöm a vármegyébe. A módszert és a munkamenetet a táj és társadalminak különös adottságai irjék majd elő. Elsősorban a társad*' lom szerkezetének megbízható megrajzoláséra törekszem majd, hogy ennek alapján elsősorban a kiiivó bajokon lehessen segíteni, másodszor pedig fal lehessen vázolni azt az utat és módot, ahogyan a társadalom ama rélegeit, amelyek nem m.jfe'előín v znek részt a termelésben, fe' lehessen emelni. A mrgyar kérdéseket nem lehat általános, nagy elvek szerint megoldani, Csak a politika és a szociológia gyakoriali utjain lehet haladni, egyszóval csak „reális" politikát és szocié'polilikft ' het csinálni. * A beszélgetést bsfejeztük. Hallgatunk. A csend, amely sürün és nsailag érezhetően betölti a könyvekkei zsúfolt lekto.] szobát, r-51íe" .1 a falakat és a teret emberek töltik be. A „Viharcirok" sokat szenvedeti, jobb napokra váró, dolgos népe, amely reményteljes bizalommal várja azokat, akik tissta szívvel és tinta agygyal munkálkodnak érte. (•BT) Munkásszemmel Irja: Murár Pál A gazdag és ssegény nemzetek világában vannak szenvedélyek és erények, vannak bűnök és szenvedések, harcok küzdelmek és vannak háborúk. Hallottunk háboiűkról, melyek az istensziretet buzgalmából indultak ki: a keresztes hadjáratok. Msjd mikor a bü nösség tudata borította el az embereket, ugy vélték, ho^y csak a tisztulás helyén át lehet eljutni Istenhez, akkor is volt háború, a reformáció 30 éves háborúja. Az életfejlődés folyamán a reformáción tul az emberiség a felvilágosodás diadaikapuján ét vonult be a tudás várába. As éssben, a tudásban való bizalom mcjuralta az embereket s a lét minden for májában, az ésszerűsítésre való törekvés nyilvánult me*. Maga as életstílus vált racionálissá. Ec lendületet hozott a ku'tura hsladá sóban a ezen lendülettel kapcsolatban a hiszonelv szokatlan módon honosult mag mind™ emberi cselekvésben, aminek a firmája letl a modem kapitalizmus a termelés és munka véyleteku való hajszója. Es idézte «lő a francia és a többi európai foridalmakat. És ezen korra esik a napoleoni háború. E ulán a híjna'i szürkület jelzi a népjogok korét. As ember letl a dolgok rendszerének a középpontja. Ennek a valóséinak a tükörképénél látjuk, hogy a mo dem ku'tura embere önmagéért do'cotik éppen ezen körülmény szabta meg az okos és tudatlan emberek közt a két végletel: hogy az egyik emb?r páholyba került, a másik meg önmegtagadóan a dolgjzó gépnek a szerepét tölti be. 11 azonban már két emberi világgal találkozunk : a poiitiv és negaliv világgal. E két világ fo galma alapján tudjuk m girleni a „mindinki harcát mindenki ellen", mely nemcsak a vad népeknél, hansm a modern életben is ter mészeUs ?n adódik. Át önmagukért élő emberek közt hiányzik a teljes összhang s ebben van nz individualizmus csődje. Az individualizmus ciődjének a magyarázatát legjobban illusztrálja az elmúl világháború és annak a szomorú kimenetele. Az individualizmus bizonytalanságaiból ered ma min den tragikus helyzet és mindenfajta vá'ság: ez a tiszta képe ma a dolgoknak. Ennélfogva önmagától adódnak az emberiség életében a nagy társadalmi problémák. A társadalmi prob'émák pedig rosszul adódnak, mert igen negy ellentétek vannak bannük. A mi napjainkban mint társadalmi problémaként született meg a háborúra való ok és hangulat: nemzeti szocializmus neveső alatt. Egész siociáüs kö/elei nényekkel, mint a népek önrendelkezési jogéva.. Eet a háborút ugylátszik előre megakadályozta as érdemeinek a rossz kilátása. Mígakadályozta ason józan belátás, hogy semmiféle háború nem segíthet a civilizáció válságán . .. Egy háborúhoz igen köxel voltunk, sötét leple már beborította volt lelkünket és valónkat. E irópa népa magborzadva, megrémülve állott egy szakadék szélén, ahol vad szenvedélyek és ösztönök oroszlán fogaikkal vigyorogtak. É jy fordulat mé^is megszabadította a világot a világ őrületétől : a veszélytől. Écért a háborúért a felelősséget nem merte vállalni a viléi ma legvitézebb katonasága sem. Ilt váük az igaz béke érteima forgalommá. A békét mindenképpen 8 mindenkor áldás követheti. Az á'dás biztonsága és biztonság áldása a béke: ebben van az élet nugyrabeciü't haszna : a rend. * A múltban, a nyugat enyhe fuvalma megtanította az emberiséget, a modern élet szenvedéseinek a fölismerésére. Jílenleg pldig a hóboru'ól való elrettentetésre hivta fa! a népak figyelmét. Mostmár a világ emberiségének erő eljes szellemétől függ. vajion a jövőre néíve képes-e önmagában megfenni ast a fogadalmat: „hogy soha több* háborúi 1 .. Még egyszer Vidovszky Béla ma záruló tárlatáról Már töSb alkalommal beszámoltunk Vidooszky Béla, a kiváló békéscsabai festőművész képkié!* litásáról. A ma záródó nag/ sikerű tárlat remek anyagáról Hermann Lipótnak a kiváló képsőművész szakemberek tollából közöljük a következő sorokat : Vidovszky Béla néhány évtizedes munkássá iával a magvar művészi közéletben külön és megérdemelt pozíciót vívott ki magának. Ha osztályozni akarnók a művészi sMlusát — egészséges és őszinte naturalizmusnak navezhetjük. Sohasem kereste a magának kitűzött probléma könnyű oldalát, ugy ábrázo'ta az életnek artisztikut megnyilvánulásait, ahogy azokat őszintén, igaz módon látta. Nincsenek a képeiban bizonytalanságok. homályosságok, ingadozások. Értelmesen és világosan látó szem, helyesen mérlegelő elme, egy férfiasan tartózkodó, szinte szemérmes kedély — sőt, ami manapság oly ritkán tükröződik a művész munkájában — határozott jellem látszik a dolgain. Éppan azért, mert mindenki számára oly érthető és világos amit mond — nehéz úgynevezett esztétikai jalszavakkal alátámasztani a produkciót — de talán nem is szükséges. íme, például a Csendélet című képa, mely fahér abroszon régi ezüttárgyakat ábrázol (a hátÁrvái Jenő Eék Csillag Áruháza Békéscsabai Szent István-tér 8. lát a sötétben is . . . Nem igy az ember — szemének jó világításra van szüksége. Tökéletes világításhoz viszont olcsón jut, mióta itt az áramtakarékos uj TUNGSRA Engelmannál elektrotechnikai és műszaki vóllatat. Bizalom bevásárlási helye. Békéscsaba Andrássy-ut 19. Kapható: Hirsch Jánosnál Békéscsaba, Andrássy-ut 6. Rosenbaumnál Békéscsaba, Szent István-tér 2. (Andrássy-uti oldal) térban egy öresi kastélv csarnoka) szinte „megfoghatóan" mondla el ezeknek a tárgyaknak seinét, formáját, változatosságát, viszonylatát a* előtérhez, háttérhez. A Téli este egy olvasó lányt ábrázol sötétzö'd karosszékben ülve, arcán a lámpafény szinezőbb hatásával ellentétben a külső esteledésnek erős kékjével. Az intim elmerülétt, a szeretetet a jelenség széoségeivel ssemben reprodukálja Szolnoki tabán egy, a magyar vidéket oly igazán visszaadó festmény. A kistabáni házak, a szegénységnek ezek a „festői" megjelenései igen sok szolnoki — már a magyar művészettörténelemben helyet követelő tipikus festménynek elmaradhatatlan atribulumai. Da sorba veh^tnőnk a sok és gazdag témát, a Carrarai hegyek vidékét, a raguzai részleteket n sötét ciprusokkal, kígyózó testű olajfatörzseikkel, a sötétkék tengereit. Egyöntetűen nyilatkozik meg minden legapróbb munkájában éppen ugy, mint a nagyobb lélekzetü dolgokban as a művészi műgond, a téma és részleteinek szeretete, a jó művészt jellemző áhítat és becsületesség. Mikor ilyen alkatelemekből van összeállítva egy művészi egyéniség, nem kell csodálkozni rajta, hogy e nagy erények a festészeti alkotósokban visszatükröződve azoknak eléggé meg nem becsülhető értéket adnak.
