Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-10-02 / 222. szám

1938 október 1 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 BÉKÉSCSABA Munkásszemmel írja: Murár Pál Az előrehaladt kulturvilágban nyugtalan napokon át figyelték az emberek ez újságokat és kíván­csian érdeklődlek a rádió híradó­sairól, amely majdnem minden órában uj fejleményeket, uj válto­zatokai és uj részleteket közölt azon eseményekről, melyek most Európa izgalmas drámájának tör­ténelmi színjátékát képezik. Ezen időben egyszerű emberek akarat­lanul is nagy horderejű kérdések­ről vitatkoznak. A világgazdaság leigázta a föl­del. A fény, a gyönyör, amil egy egész emberi civilizáció teremteti, lenyűgözte, e foglalttá tette a né­peket. az embereket. A világtörté­nelem bizonyítja, hogy még a kol­lektív erkölcsi vallás mellett is harcoltak egymással a földi ja­vakért a nemzetek. Nagy impe­riumoknak babonás szerelmük tá­madt a kultutfölény iránt s azon dicsőség iránt, amely őket a töb­biek fölé magasra emeli. Hódítani s meghódítani egy félvilégot. Ezen­képpen kellelt jönni 1914 ben is az európai világháborúnak — ami a modern államoknak alapos té­vedése volt. Igy következeti be a háború rossz kimeneteléből az euióp&i nemzetek uj összeférhe­tetlenségi ügye. A dicsőség elkáp­ráztató fényében, győző és legyő­zött államokról kellett beszélni ak­kor, amikor valóban a háború el­döntetlenül végződött. Azután jött az erősebb jogán származó ítélet és igazság. Ennek a cifra valósá­géról meggyőződtünk : Magyaror­£ iág a csehekkel nem viselt há­borút, mégis kaptak a magyar földből örökséget, just, csak azért, mert a győző államok blokkjához tartoztak. Erre elmondjuk a ma gunk sötét, komor ítéleté!; szörnyű betegség Itppang a világkapitaliz­musban, az önzéf, a kapzsiság állandóan akadályozza az álla­mok békés együttműködését. A két véglel itt is érvényesül, hogy az egyik nemzet is hasonlít a ron­gyos prolelérhjz akkor, amikor a másik dúsgazdag. ; Benne élünk az imperializmus és militarizmus légkörében és la pasztalataink vannak az igazság tekintetében. Alighogy felnőttek és kialakultak az európai nemzetek naggyá, ahogy a természetes s individualista világrend enged e, máris utóiérte ékel a végzet: a vi­lágháború katasztiófója. A világ­háború olyan hatást váitolt ki, hogy az egész emberiség kiábrán­dult a vilőgot rengető borzalmak ból. Nagyot haladt a vilőg I Nincs ma egyetlen n^p sem, amely erra vágyódna, hogy valamely irtó­zatos lömegmészárlátban megti­zedelné az ország népessé­gét és összerombo'ja feulluréjél. Mindenki általában békét akar és a tartós béke érdekében igazságot akar. Balgaság volna ma ennek az ellenkezőjéről beszélni. Es nincs is egyetlen komoly államférfi, vagy politikus, aki vissza ne riadna egy esetleges vérontás gondolatától. Talán éppen ezért felszínre került ma az a bizonyos igazságtalan­ság, amely ele idézte a feszüli, nyugtalan állapotot Európa vi á­gában. Soha még annyi biztonságiegyez­menyi, megnemtámadási paktu­mot, kö'ciönös segítési megálla­podást nem kötöttek az államok egymással, mini éppen napjaink­ban. De ugyanakkor még soha annyi utazgatás, konferencia és, tanácskozás nem mutatta meg­hogy mennyire gyanakvók és bi­zalmatlanok az egyes államok ve zetői egymás szándékaival szem­ben. Soha? még ennyi kö'csörö-' ígéret és halátotat nem született meg a leszerelésről, a hadügyi kiadásokról, mint a mi időnkben. (Penza ez az ideológia most bu­kott el teljesen.) Ugyanakkor meg­állapíthatjuk, hogy soha még a vi lég nemzetei olyan összegeket ki nem ediak fegyverkezésre, mint éppen az ulóbbi esztendőkben, kik csinálták s csinálják azt és miért ? Akik konzerválni akarják a hatalmat, a győzelmet és az erőszekot. Tehái mégis kiséri a fantom ? I Hiszen hallottunk évek óta napról-napra az állandó fegy verkezésről s a« eljövendő hábo rura való lázas készülődésről . . Még nem sok ideje van annak hogy a viiág minden állama el fogadta az úgynevezett Kellog pak tumol, melyben elismerték, hogy a nemzetek között keletkező súr­lódások elintézésének háborús for­mája „becstelen, erkölcstelen és törvénytelen". Mégis ugyanakkor minden ország felkészült arra, hogy bármely pillanatban készen áüjon az egymáselleni háborúra. Mind­egyik azt álliija ugvan, hogy csak védelemre készül fel, esetleges tá­madások ellen. Milyen szerencsés és érdekes állapot volra az, ha Európa összes fegyverarzenáljai a béke szent ügyét szolgálnák. A győztes államok eddig a hí borura való okot, a békeszerződések revideőlőstfra való törekvésben látták. Most pedig az ellenkező, a másik irányban éleződött ki a háborús viszály : a revízió köve­telménye alapján. Rendszerint min­dig ugv változnak a politikai ese­mények s nézetek, amint fcials­ku'nek ez erőviszonyok. mi* Külpolitikai szemle írja a Lustig Géza Anglia imádkozik. A cantenbury i érsek parancsára a wc8Ímir.steri epálság főszékes­egyháza nyitva áll boldog, bol­dopialan előli. Éjjel nappal zsolozsmáznak a hivők, lankadatlan buzgalommal. A seregek urához, ama Deus Sab­baolhhoz fohőszkodik Anglia népe. Hozzá kiáll, nyújtson oltalmat a vész elől. Nyujison ollalmat és világosítsa meg Chamberlain s Ha lifcx e'méj*!. Békáért, ismét bé­kéért s megint csak békéérl esen­genek a kicsik és az után sóvá­rognak a nagyok. Glória in excel­1 sis Dao, et ptx hominibus bonae volunlatis. Siketül-e megóvni a békét, vagy pedig — ugy, amikén! a jelené­sek könyvében olvasható — az ötödik angyal megfújja az ő trom­bitáját s elköve keinek a számlái­hatatlan nyomorúságok, erre senki halálozott válasrt nem adhat. Ám­de. ha sikerül, Chamberlain érde­Magyar Általános Hitelbank Békéscsabai Fiókja Andrássy-ut 4. a külpolitikai válság legsúlyosabb napjaiban változatlanul rendelkezésére állt a hitelkérő kereskedőknek, iparosoknak, gazdáknak, vállalkozóknak valamint betéteseknek egyaránt. Most a háborús veszély elmultával ismét felajánlja legelőzékenyebb szolgálatait ugy a hiteligénylő, mint a betéteket gyümölcsöztető közönségnek. nagyértékűvé a 88-as Orion rádiót: TAL5-ÖS óriás erősí­tésű pentoda, nagy dynamikus hang­szóró. Hangkorrek­ciós felépítés, ne­gatív visszacsatolás, „varázsszem"az ál­lomás beállításhoz, K MINDEN ORION RÁDIÚKERESKEDŰNÉI KaPHAT^' Kapható: Rosenbaumnál Békéscsaba, Szent istván-tér 2. (Andrássyuti oldal) HirschJánosnál Békéscsaba, Andrássy-ut 6. me lesz. Szabatosan beszélve cse­kélyebb réfzhen az övé, nagyobb mértékben Halifoxé. Igenis I Senki másnak, mint Halifaxnak köszön­heti Európa, hogy a vérziveter nem szakadt eddig is reőja. Ha­lifcx, India egykori alkirólya volt az. aki béna kezével lenyűgözte Hekale vizsláit Spanyolországban és Ausztriában. Most is őrt áll s jaj nekünk, ha elalszik a posztján. Sokan próbálták ennek a hall­gatag, ennek a zárkózott ember­nek a magvól kihámozni. Meri pszichológiailag szinte érthetetlen. Nemcsak a galloromán franciák, de angolszász jenkik sem tudnak a titkának a mélyébe hatolni s éppen ezért gyü'ölik, utálják, ahogy kifér belőlük. Még saját honfitár­sai is ugy tekintenek reája, mini holmi sphirxre. Pedig a lelkűkből lelkedzetl. S inkább magán hordja fajának bélyegét, semmint akár­melyik kor- s pályatársa. Bátran a homlokára égethetnék illetve véshetnék a gyártási jegyeit made in England. Imé a bizonyság. Shcu; Bernát szerint az angolok képtelenek gyűlölni. Esi a fogya­tékosságukat vagy, ha éppen job­ban tetszik, erényüket — megint csak Shaw Bernát szerint — a példátlan butaságuknak köszön­hetik. Akőr igaza van, akőr nin­csen az öreg foghijjas paradoxon­hajhásznak, annyi szent, hogy az angolok igyekeznek békén meg­férni azokkal, akikkel lehet. Lord Haiifcx is befuthatta magasan ivelő, messze ragyogó pályáját, anélkül, hogy bárkit maga ellen ingerelt volna. Még Eden »em

Next

/
Thumbnails
Contents