Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-10-13 / 231. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 október 13 vező légkörben és baráti szellem­ben való folytatására lehet követ­keztetni. A tanécskosás befejeeése ülőn Tiso szlovák tniniafcierelnök a kö­vetkező nyilatkozatot telte: — Ti tárgyalások jő szel. lemben és barátságosan folynak mindkét részről. A szlovák szakértők részleteikben is kidolgozzák javaslatainkat. A megyeházáról való eltávozása utén gróf Teleki Pál a következő nyilatkozatot tette: — Most mér in concrelo lárgya lünk. A tanácskozást holnap reggel 9 órakor folytatjuk és most már konkrét kérdésekről lesz szó. A külföldi lapok számszerű ada­tokat közölnek a szóbanforgó visz­•Becsatolandó lerüielek lakosságá­ról, Fzek az adatok azonban nem helytállók teljes mértékben. Magyar részről a következő számszerű adaíokat körlik. A visszacsatolandó területen 840 ezer magyar, 145 ezer sslovők, 30 ezer ruszin és 57 ezer német lakosság van. A 145 ezer szlováknak feltüntetet számban benne van Pozsony és Nyitra vegyes lakósság. Ezek sze­rint Magyarország 10 millió laká­sára 300 ezer filovák esne s ez­zel szemben a 2 és félmiliós Szlovákia és ruszin földön 150 eser magyar maradna. A tegnapi együttes ülésen a mai hatőrozott kérdésekről volt szó. A tárgyalások során bebizonyosodott, hogy komoly ellentétek merültek fel, mert a szlovák delegáció tag­jai egészen ellenkező kérdéseket vetettek fel, azonban a magyar delegáció határozott állásfoglalása rendes mederbe terelte a tárgya Iátokat. A tegnapi tárgyalás befejezése után a szlovák delegáció tagjai a szakértőkkel tanácskoztak és ma reggeli tárgyaláso kon már kész javaslat­tal jönnek. Valószínűnek látszik, hogy a mai napon már tiszta képet lehet al­kotni a dolgokról. A ruszinok óltal lakott területről egyre komolyabb zavargásokról és a csehek elleni tüntetésekről érkeznek hirek. Terror csapatok nyugtalanítják a lakosságot. Ete­ken a területeken elrendelték tegnap a szükség állapotot. Be­regszász és Bátyú környékén he­ves összetűzésekre került sor. A ruszin lakosság sokhalyen kitüste a magyar nemzeti zászlót, Odaátról sürO géppus­ka kattogást sőt ágyú­dörgést is hallani. Kassal jelentés szerint a felvi­déki magyar lapok erősen meg­cenzurázva jelennek meg egyes oldalokon alig van 25 soros szö­veg. Magyarországhoz akarnak csatla­kozni a szepesi németek A szepesi német párt lapja a Karpathenpost cikket közöl, mely szerint a szepesi németség is ön­rendelkezési jogot követel. A Kés­márkon megjelenő lap hivatkozik a szepesi németeknek 1918 no­vember 4 én és a felsőmagyaror­szági németeknek 1918 december 18 án hozott határozataira és ki­jelenti, hogy a szepesi németség e követelésekből semmit sem von vissza. A határozatokban a sze­pesi németek és a feleőmagyaror­szági németek kijelentették, hogy Magyarországot tartják hazájuk­nak, Magyarországhoz akarnak tartozni. Az egész olasz nemzet a magyarsag ünnepében Az olasz lapok lelkeshangu tudósításokban számolnak be Ipolyság megszállásáról. A tudó­sításokból kiviláglik, hogy mint­egy az egész olasz nemzet részt­vesz a magyarság ünnepében. A „Messagero" tudósilója sae> rint lehetetlen volna leirni a lel­kesedést és azokat a csodás jele­neteket, amelyek Ipolyságon le­folytak. Ezek igaz megnyilvá­nulásai voltak a busz év óta elnyomott nép szeretetének a vissza­szerzett haza iránt. A tudósító hangoztatja, hogy minden olasz ember szivét meleg büszkeséggel kell, hogy eltöltse az a körülmény, hogy a legna­gyobb lelkesedés közepette min­denütt felhangzott Mussolini neve és többen is odakiáltották as olasz újságírók felé : Mindent Mussolini nak köszönhetünk 1 Az ünnepség legfelemelőbb pillanata az volt, — folytatja a tudósító, — amikor felhangzott a magyar Hiszekegy, egy nemes és szenvedő nemzet gyönyörű imája. A Popolo di Roma tudósítója szintén színpompás tudósításban számol be a fenséges ipolysági napról és ugyancsak megemlíti, hogy a Duce, Duce, Duce 1 kiál­tás gyakran felhangzott a tömeg­ből. Es mindennél jobban mutatja, hogy a magyar és az olasz nem­zet lelkileg milyen közel áll egy­máshoz. A magyarság nemzeti ünnepe azonban — jegyzi meg a tudósító — a tegnapi napon nem fejeződötl be, honem csak moit kezdődött meg. Sir Róbert Gower képviselő, az alsóhfis angol-magyar csoportjá­nak alapítója és elnöke, a Kent megyei hadviseltek lakomáján mondott beszédében kijelentette, hogy az alsóház tagjainak egybe­hangzó meggyőződése szerint a középeurőpai béke, melyet Cham­berlainnak sikerült helyreállítani, csak ideiglenes és bi­zonytalan lesz, ba nem orvosolják a háború utáni szerződések igaz­ságtalanságait. A békeszerződések nem szabad népek közt önként létrejö't szerző dések, hanem akaralképtelen né­pekre tiltakozásuk ellenére erősza­kolt kegyese n, lelkiismeretlen és embertelen feltételek sorozatai, me­lyek homlokegyenest ellenkeznek a nemzetközi igaziég és méltá­nyosság alapelveivel s ameddig ér­vényben maradnak, addig Közép­Európát gennyedő sebek borítják. Helye«en mondta Sir John Simon kinestári kancellár, hogy Csehszlo vákia megteremtése jelenlegi alak­jában tévedés volt. Csak idő kér­dése, — folytatta Gower — hogy ennek a természetellenes és mes­terséges tákolmánynak alkotó ré­szeire kell bomlania. A Felvidék visszaszerzése alkalmából a közigazgatási bizottság hódolatát fejezi ki a kormányzónak és üdvözli a miniszterelnököt (A B. K. tudósító la jelenti.) Békés­vármegye közigazgatási bizottsága tegnaD délelőtt 9 órai kezdettel Ri­csóy-Uhlarik Béla dr. főispán el­nökletével ülést tartott. A nemzeti Hiszekegy elmondása után Ber­tóthy Károly dr. korményfőtaná­csos napirend előtt szólalt fel és hangoztatta, hogy a trianoni béke szerződés béklyói lehullanak. ami­ben legnagyobb érdeme Horthy Miklós Magyarország kormányzó­jának (hosszan tartó éljenzés), va­lamint Imrédy Béla miniszterelnök­nek és kormányának van. (Éljenzés) Javasolja, hogy a köz­igazgatási bizottság hó­doló táviratban fejezze ki háláját Magyarország kormányzójának, vala­mint üdvözölje Imrédy Béla miniszterelnököt. A közigazgatási bizottság tagjai óriási lelkesedéssel tették maguké­vá az indítványt és felhatalmazták Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispánt a táviratok elküldésére. Etulőn Pánczél József dr. vár­megyei főjegygő felolvasta az al­ispáni jelentést. Az alispáni jelentéshez elsőnek Sebők Elek dr. szólt hozzá és a vármegye ut kérdésével foglalko­zott. Hansozte.tla, hogy a Békéscsaba—Bakés közötti állami ut nagyon rossz állapotban van. Akkor, amikor a vármegyei utak jók, lehetetlenség, hogy az állami ut rossz legyen. Kéri, hogy a köz­igazgatási bizottság feliratot Intéz­zen ennek orvoslása érdekében a miniszterhez. Ugy. hogy mire a hajózás lehetővé vélik a Körösön, uj és megfelelő ut álljon rendelke­zésére a forgalomnak. Ugyancsak megemlítette, hogy a gazdálko­dókkal meg kell értetni, hogy miért van szükség talajtani vizsgálatokra, ugy hogy ennek a nagy horderejű intézkedésnek meg lehessen a megfelelő eredménye. Kéri. hogy a gazdasági felügyelők jelentést tegyenek az eredményről. Márky Bsrna dr. aliipán vála­szában kijelentette, hogy ha a duzzasztó megépül, akkor Békés forgalma nagymértékben fellendül és épp?n ezért szükséges, hogy a Békés felé vezető utakat megfelelő pólyával lássák el, mert makadám utak nem felelnek meg a célnak. Helyesli e felirat küldését, hogy ezt án utat mihamarabb megépít sék. A talajtani vizsgálatok ered­ményének felhasználáaőt a legna­gyobb mértékben hasznosítani igyekszik. Az alispán válaszát egyhangúlag elfogadta a közigazgatősi bizottság. Eiután Rötler litván dr. várme­gyei tiszti főorvos olvasta fel je­lentését. A jelentést elfogadták. Ezt követőieg Elek L^jos dr. pénz­ügyigaegató terjesztette elő jelen­tését. Bejelentette, hogy a beru­házási hozzájárulások elleni fel­lebbezések fölülbirálására alakí­tandó döntőbizottságot a közel­jövőben összehívják. Telegdy Lajos dr. az adókimun­kálásnak kérdését tette szóvá. Hangoztatta, hogy akik járatlanok az adó­kérdésekben, áldozatul esnek. A vallomási iveknek olyan tökéle­teseknek kell lenni, hogy a legegy­szerűbb ember is megértse. Elő­fordult, hogy a vanvoni vallomást teljes egészében elfogadták, mii* a tarlosősokra vonatkozót nem fő­padiak el a pénzügyigazgatóság. Ax adó kivetéseknek igazságosak­nak kell lenni. Kérdezi, mikor ül ös«r.e a dönlő bizottság. Elek L^jos dr. kijelentette, ho«v a bevallási ivek tényleg kompli­káltak, ugy hogy egy egyszerű ember nem igen érti meg. Sebők: Még kétszerü se. Elek dr.: A tartozások bejelenté­sét mindénkor elfogadja a péns­ügyigazgatósóg. ha ezt banklevéllel igazolják. Aki ezt igazolta, azt el fogadiák. A döntőbizottság ülése előreláthatólag november hónap­ban lesz megtartva, as adófelszó* lamlás után. Sebők Elek dr. kérdezi,ha valaki pótlólag benyújtja az igazolást, elfo­gadják e? Vagy csak a döntőbizott­ság határoz ebben a kérdésben. Elek Lajos dr. válaszában kije­lentette, hogy az utólagos igazolást is figyelembe veszik és en­nek alapján helyesbítik a kivetést. Bejelentette, hogy több község elöl­járóságára mondják ki a felelős­séget adóhátralék miatt. Telegdy Lajos dr. kérte, hogy egy hónappal halasszák el a fele­lősség kimondását. A főispán indokoltnak találja a felelősség kimondását és a maga részérői nem tartja célszerűnek as elhalasztást. A közigazgatási bizottság ezulán kimondotta a felelősséget. A többi jelentés elhangzása után az ülés fél tizenegy órakor árt véget. Radnóti Istvánt nevezték ki Békésmegye szociális tanácsadójává (A B. K. tudósítója jelenti.) Mint ismeretes, a vármegyei fő­ispánok mellé szociális tanács­adókat neveznek ki. A kinevezé­sek mér majdnem minden vőr­megyében meelörléntek. Békés vármegyéhez Radnóti Istvánt ne­vezte ki a belügyminiszter. Bihar vármegyének Szabó Zoltán lelt a szociális t anácsadója . Olvassa a hétfőn reggel megjelenő A Sportot

Next

/
Thumbnails
Contents