Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-10-09 / 228. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 október 11 Oszi séta a féfre készülődő perifériákon és beszélgetés a fix-ről, amely olyatt, mint a kmőlt ruha: mindenütt rövid (A B. K. tudósítója jelenti.) Az ősz sárga levélszőnyeget bo ritoíí a földre. Az Északi- soron egy öreg nénike elsöpri a járdáról a levelekei. ugy iálstik nincsen egyéb dolga, mert munkájának nem sok látszatja van — a leve­lek egyre hullnak . . . A kíváncsiság hajtott ki ide a perifériára, vájjon hogyan készül­tek neki a télnek a külváros lakói. Hogyan boldogultak a nyáron. »lb, stb. Gyakran bekandikálok a ke­rítések résein, lesem ez udvarok tiikát, azonban amint kijjebb me­gyek, az udvarok annál köasléke­nyebbek, mind hitványabb keríté­sek veszik körül. Nem takargatják a szegénységet, mint beijebb a városban a gazdagságot. Erre fele már a járda is elfogyott m a fel­ázott talajon némi enyhülést nyújt a levélszőnyeg. Nem sérozódik be annyira a cipőm. Régi. de jól be­vált trükkel látogatok be néhány helyre, Kerepeckiéknél Kövecseket keresem, Kovácséknái Mazenékat és igy tovább. Mindenüst ottfelej­tem magam rövid időre. Az em berek meg szívesen beszélnek, ha van aki bólogat. «Minden lekopott rólunk» — Hát igazán nem tudom, hogy hol lakhatnak izéjék ... — sajnál­kozom, miközben alaposan rsm­ügyra veszem emberemei. 0 se tudja. Feltolja f ;jén a zsíró® ka' lapot ledobja a baltá), amellyel fát vágott mielőtt bejöttem volna s azután kiegyenesedik. Et b leg­alkalmasabb pillanat a beszélge­tés megkezdésére. Kihasználom. — Milyen világ van errefele — kérdem. — Hát éppan jobb is lehetne — válaszolja, azutén hozzáteszi — asiért voltunk mi mér rosszab­bul is. Elnézem az emberemet. Negy­ven év körüli lehet. Arca megvi­ttelt és sovány, ruháié rongyos (igaz, hogy ez a munkaruhája), csak a s-zemeiben van valami biz­tató. — Munka igercsek akad — folytatom tovább a beszélgetést. — Hála Iítennek, a se, idén lenne akár karácsonyig, csak idő i» vol­na hozzé. De) teosék elhinni, hogy ránk is fér a kereset, mert már minden lekopott rólunk. E^y kei jó év és akkor már könnyebben fogunk beszelni. Öl gyereket ne­velek én kérem. E«S olyan önérzetesen mondja, mintha aat akarná kifejezni! e»t edom ea öt gyermekemnek, amit c«ak adhatok. Ez nem sok iehet. Amikor tovább indulok, őszinla sajnálkozását fejezi ki, amiért hogyishivjákék nam laknak erre­fele és nekem ilyen nagy utat kel­lett megtennem feleslegesen. De­rék ember — gondolom és lovább megyek. « Azért jó, ha az ember megtanul valamit Néhány házzal odébb a házi asszony éppen hatalmas kosarat cipel maga előtt, amikor belépek, a kopár tele van kukorica csu­héjjal. — Talőn már füíés lesz ? — kí­váncsiskodom. Nevet. — Nem égne ez még kérem — Jóleső érzéssel hallgatom elé­gedett szavait, de lassan elapad a beszélgetés, mert én kifogyok a kérdezősködésből és így ő nem tud mire válaszolni. Ahol még semmi sem történt A városjárős során eljutok Ér­zsébethelyre, a Ludvig- uccába. Alig hiszem, hogy van a város­nak olyan lakója, akit érdekelnek a helvi problémák, hogy ne is­merné ennek ar uccának a baját. A hírhedt MÁV-csatorna vőlto­zatlanul folyik a házak tövében és bőségesen „ellátja" viszel a kerteket s aa épületeket. Hiába­való itt minden küzdelem, n csa­tornával nem lehet megbirkózni. Kíméletlenül pusztítja a viz a kör­nyék lakósságának a vagyonát és egészségét. — Boldog emberek lennénk, ha nem kínozna minkéi a vi« — mondja az egyik háztulajdonos. A harmadik uccáig i* eljut a ned­vesség, mert hiszen télen-nyáron JlLndm **** - fapkaJbo-í EGYEDÁP. USITÁS : WERNER EDÉNÉ ÉS TÁRSA, BÉKÉSCSABA ANDRÁSSY-UT 27 BELICZEY-UCCA SAROK ELÁRUS ITÓ IHK: IV. körük* Krnáct Pál Lerner Tibor Prekopo Pál Uhrln Pál Száltól Miklós Vlcskó György V. kor., E^ióbethely Ábrahóm Andrásné Botylk András Breler József Dudás György Fábián Pál felföldi Károly özv. Frledmann F.-né t. kerület Hugyec Jáno6 Hugyec Pál Kovács Jenő Neumann Mlksárté Zugó Ferenc II. kerület Hortobágyi Jenő Igaz Jenó Pongrác Andrásné III. kerület Balda János Dorlda Zsófia Ne.umann József Szrenykanyl Pál ti V. ker., Erzsébethely Gohér Kálmán Havas Rezsönó Herold Sándor Hoff László Liska József özv. Márkus Mlksánó Paróczoy János Szlkora Jánosné Szlávik Jánosné Ulmer Margit Urfeán Pál VI. kerület Bollaj Pálné Ugocsal £ál a konyhaajtón keresztül belátni az egyik üres szobőba, amelynek nerkéban már magasan van fel­halmozva a csuhéj. Gyanakszom. Talán nincsen elég ágy ? Da hamarosan kiderül, hogy a csuhéjhalom nem elvá*ra van szénva. Az asssony előadja, hogy a mult télen a hásiipsri tanfolya­mon ő és e leánya megtanultak különböző dolgokat csinálni csu­héjból és már tavaly is sikerült néhőny fillért öesaehozniok belőle. — Asért jó, ha az ember meg­tanul valamit — mondja elege delten. Raméli, hogy a leényőval az idén még többet hoznék össze, mini íavaiy. Megtudom még, hogy most lényegesen jobban állnak, mint eb elmúlt esztendőben. A csalédapéi.Ek egésss évben volt munkája, nemrég több helyre is hivték. szakadatlanul táplőlja a csatornát a fűtőház. A város mór felszólilolla a MÁV­oí, hogy v««esse le sári csator nában a fülőhá* vizét. Da a vasul nem akarja maaára válialni n. költ­ségei, azt mondják. 1 nem MÁV te rület. A város azt állítja, hogy MÁV terül: . Évek óta nam döit el kié a csatorna. Minden lavasz­szal reménykednek a lakósok, hoay a nyáron majd caak orvosolni fog­ják a baj! és össsel csalódással kell tudomásul venni a tényi, hogy semmi sem történt ennek érdeké­ben. Az egyik házban kilenc tagu család lakik. A családfentartó nap­számra jér. Évek óta először for­dult elő, hegy egész esztendőn át volt munkája és mégsincs látszatja. Az össeonnyal beszélek. El­mondja, hogy mindent lehetett volna beszerezni az ura keresőé­ből, de mindent elvisz a viz. Pa­dig a tél már csaknem az ajtóban van — feleli. Akár melyik házba lépek be, mindenütt panaszkodnak. Talán még mindig nem lenne ké*ő se­gíteni rajtuk. Rossz világ jár a fixesekre Kint a Mőriásny uccában egy vasutashoz térek be. Kicsit törő­dött, javakorabeli ember, az arcá­ról értelem sugárzik. Aet mondja, hogy ő nem akar panaszkodni, mert usysincsen értelme. Ugylát­szik azonban, hogy sok benne a keserűség, mert mégis c«ek ki­buggyant belőle a szó. Később egészen belemelegszik. — Sokan irigyelnek bennünket f-'xiseket — az utolsó szónál ke­serű mosoly jelenik meg a száján — pedig nincs rejtünk mit irigyelni. Én például ugy érzem magam, mint egy olyan gyerek, amelyik kinő a ruhájából, mindenüti rövid. Hát igy vagyunk a fixa! is. Eleinte jő volt, néha kis jóakarattal bő­nek is éreztük. Azután meínőit a cseléd, talán az igények is kicsit, a f xat meg alaposan lenyirbálták s azóta a drágaság egyre nő . .. Kis lélegEetet vesz, a?u1án foly­tatja. — A jobb időkben építettem ezt a há*ai — hüvelykujjával a fal felé bök — és most is nyö­göm a részleteket. Elkomolyodik. — Minden szagényembemek az az álma, hogy valamikor legyen *gy kis hása kerttel és virágokkal. Tessék körülnézni, hol itt a kert? Az épület hátul még ba sincs va­kolva. A gödröt sem tudtam még behordatni a? udvaron, amelyből a ház épült. Es már igy van, ezen a jajgatáe sam segil. Gondolkozik. — Minden ipari szakmában ren­desik a munkabéreket — elisme­rem erre már szükség volt — de miért hegynak ki minket. Tessék elhinni, rossz világ jár a fixesekre. Szeretem a könyveket, e képeket is és nem julhatok egyikhez sem. — Hogyan készültük fel a télre? — kérdőm végül, bár sejtem a vá­laszt. Lagyint. — áh elmondoltakből gondol hatja . . . Ugy ta'álja, hogy már már elég sokat beszéli, mert elhallgat és szótlanul nés az ajtó falé. Elértem a néma jait és az ajló felé indu­lok. Útközben annak a reményem­nek adok kifejezést, hogy majd csak megjavul öb ö heiyzeiük is. Nem kapok választ. Hát igv fest nagyjában a téli előkészület a periférián. Meg va­gyok győződve róla, hogy vannak helyek, ahol **ebb „felvételt" is lehetett volna késziteni, de van­nak olyanok is, ohol szomorúbb a helyzsl. Mátrai János Szerencsés ügyfeleink nyerték: 1938. szeptember 7-iki húzáson ismét a 100.000 pengős főnyereményt a 72.490 számú sorsjeggyel 1938 augusztus 30-iki húzáson a 70.000 pengős főnyereményt 74,678 számú sorsjeggyel és még számos nagy nyereményt FRENKEL BANKHÁZ M. KIR. OSZTÁLYSORSJÁTÉK FÖÁRUS1TÓJA „CSABA" Hiteliroda központja Telefon: 4-46 Húzás: október 15-én A 38. i&lékban A 39. játékban A 40. jfctókban } 100.000 pengős főnyereményt Ugyancsak ügyfeleink nyerték a korábbi játékokon: P 200.000 főnyereményt a 14.925 szómmal P 100.000 főnyereményt a 25.966 szómmal P 100 000 főnyereményt a 81.522 szómmal P 35.000 főnyereményt a 17.926 számmal P 30.000 főnyereményt a 39.379 számmal P 20.000 főnyereményl a 69.529 saámmal P 20 000 főnyereményt a 78.120 számmal P 10.000 főnyereményt a 13.752 számmal P 10.000 főnyereményt a 38.449 számmal 3-szor egymásután szerencsés ügyfeleink nyerték

Next

/
Thumbnails
Contents