Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-25 / 292. szám

10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 december 25 Tallózások a vármegyei gazdasági életből Pillantsunk vissza a pór nap múlva eltűnő év végén vérmegyénk gazdasági életét kőiéitől érintő eseményeire. Tartsunk azonban sorrendet éa elsősorban nézzük, hosy vérme­gyénk ez évi gabone. He főleg bú­zatermése minő voli?Ö.ömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy ez évi búza­termésünk nemcsak minőségileg, de mennyiségileg is várakozáson felül sikerült. Gazdóink mindinkább az intenzivifás felé haj'ó gazdálkodást folytatták, vagyis negy su'yl he­lyeztek az állattenyésztésre; és ezen a téren nemerek helyi sike­reket érlek el, hanem országos re­lációban — a budepasti országos állatkiállitá son — vármegyénk gazdái kiállított állataikkal méltó helyet tudtak maguknak kivívni. Amidőn megéllapiiéit nyert, hogy búzatermésünk prima volt, állattenyésztésünk nemcsak kvan­titásban, de kvalitésbsn in felfelé tendált, őrömmel élbpi-.hatjuk meg, hogy kormányunk előrelé'ó érté­kesítési politikája getdáir>k min­denkori érdekeit a leghalhaíóseb­ban istápolta. Mert nem elég ter­melni, ha az értékesítésről nem gondoskodunk. Hogy a kormány részéről külö­nösen búzánk értékesítésénél minő bölcs reál-politika követtelelt, mi­sem igazolja jobban, mint hogy a magyar buza éra az európai buza­paritési áron mindi nkor jóval fö­lötte állott és ezzel ez intézkedés­sel tok millió pengővel gazdago­dott a magyer közgazdasági élet. Negyon helyesen lelte a kor­mány, hogy az éHaléríékesilést nem engedte szebad prédávé, ha­nem állalértékesitő szövetkezeiekei bizolt meg, hogy az abba IÖITJÖ­lülő gazdáknak juttasson kivileli engedélyt, kik áliefeikat külföldre széllilhesiák ésbzokfrl magasabb árakat érhessenek el. Mire soraim nepvilágot látnak, akkorra mér vérmegyénk területéről számtalan vagon hízott sertés < xpcrtáltetott. Fentiek elősorolása utan nyugodtan leszögezhetjük azt a lényt, hogy ugy gabone-'ermeíésünk, velomint általaink értékesítése jó eredmény­nyel fog zárulni 1938 ban. Gazdáink érdekeit igyekeztek szolgálni a Békéscsabán és egyes vidéki helyeken megter'otl eazda­érdf kellségi értekezletek is. Itt kü­lönösen ki kell eme'nünk a Ti­szántúli Mezőgazdasági Kamara vezetŐ8fgenek fáradhatatlan ügy buzgalmát, amit leginkább észlel­hettünk az itt, Békéscsabán meg­tartott és a buza értéket itésének, valamint a buza nemesilésének érdekében összehívott értekezleten éa a vérmegye területén a mér megtartott és jövőben tervbeveit vándor-gazdasági előadások kere­tében, eho! a gazdesági szaktudást propagálják. Esész éven át a gazdssági élet és az ezzel járó munkálatok nyu­godt mederben folytak, azonban az ősz folyamán a hirtelen beállott külpolitikai események folytén mi is majdnem elmondhattuk, hogy könyökünkkel turoltuk a háború?. Ekkor a fiatalabb munkaerőket és a lajstromozott lóvékat hadiszolgá­latra rendelték be máról holnapra és ezzel éppen a legszorgosabb rrunka időben vonattak ki a me zőgazdcsóg szolgálatából. Itt is rr.egn utetla vármegyénk, hogy a hedbavonultek hiányzó munka­erejét az itlhon maradottak meg­feszített, kettőzött munkájával pó tolni tudták. Hála a gondviselés­nek, eiullal a háborús veszély el­multait, tzonbtn erra még is jó volt, hogy ellenségeink felfigyelje­nek: ha kell, mi is fel tudunk vo­nulni imponáló kalonei erővel, amelynek emberanyaga a magyar gazdák fiaiból áll. Ha valamely ellenségünknek eszébe jutna min­ket megtámadni, szembe lalé ja magát a magtér paraszt ősereje­vet, a kemény magyer katonával. Nem Uhet köiömbös a kormány zainak, hogy a megyBr gazda adó­ját kereseleből pontosan fizethesse es kemeny harcra termett fiakat neveljen. Eit csak ugy érheti e !, ha a kormány első feladatának tekinti a gezda védelmét és meg­erősödését. Az év végén a kor mányelnök eddig ismert programja megnyugvást kelt. De szavunk van a gezdaközönséghez is, hogy fokozott buzgalommmal és lanka­datien szorgalommal művelje to­vább földjét, mert ha valaho 1, ugy a magyar gazda éleiében erenyigaziágkér t áli az a példa­beszéd, hogy azon a földön lesz a legnagyobb az Isten áldása ANGOL MAGYAR BANK RT. BÉKÉSCSABAI FIÓK TELEFONI 202. SÜRGÖMYCIMi COLOHIALE FOGLALKOZIK A BANKÜZLET MINDEN ÁGÁVAL SAJÁT TŐKE NEGYVENMILLIÓ PENGŐ - | amely földre a legtöbb verejték huil a gazda homlokáról. * A magyar országgyűlés most e nepokban fogja tárgyalni Imrédy­korrránya éital a földreformról be nyújtott törvénytervezetet. Hí va­lahol, u.y Békesvórmegyéban, ehol a birtok megoszlási aránya köz­tudomásúlag talán a legkedve­zőtlenebb, érhető, hogy bizonyos nagyobb fokú izga'ommal várják a törvényalkotást. Raméljük, hogy a mezőgazdaság helyesebb arány­bani megosztását célzó törvény meg fogja találni azt a formát és rnódo\ ameiy az érdekeltekben mindkét oldalról rremyugvást hoz. A törvény tervezetet nem ismer­jük, tehát ezuital nem is tudunk éa nem is kívánunk hozzászólni.. Lukács Iván. Vidéki városainkkal már e télen megteremtjük azokat a kapcsolatokat, amelyek a belső vándorforgalom megerősítéséhez vezetnek — mondja Veress Gábor, az IBUSz alelnök-vezér igazgatója A jóslás nem hálás tudomány s különöeképfn nem ez i egen­forgalmi vonatkozásokban, ehol a pepiiforma gyakran megbukik s nem egyszer a legkevésbé esé­lyes dolgok valósulnék meg. Épen ezért különös ^rdekespége van ennak, hogy Veress Gábornak, az IBUSz alelnök vezérigazgr tó­jának legutóbbi karácsonyi szá munk részére adolt nyilatkozata az 1938-as év várhaló esemé­nyeire vonetkozóleg a legapróbb részletekben is kísérteties pontos­sággal bevált. Hajszálra pontosan ugy következtek ez eiemények, amint azt egy évvel ezelőtt a ma­gyar idegenforgalomnak ez a nagynevű szaktekintélye megjö verdölle. Budapesti nunkaláriunk ismét felkereste Veress Gábort, nyilat­kozzon lapunk száméra arról, mi­lyennek látja ma idegenforgalmi helyzetünket s főképen mik az elgondolásai a magyar vidéket leg közelebbről érdeklő belső vándor­forgalom tekintetében ? — Az idegenforgalom mull esz­tendei tanulságai megerősítettek abban a meggyőződésben, — kezd­te nyilatkozatát Veress Gábor —, hogy a turisztika a politikai és gazdasági élet eseményeivel szemben rendkívüli érzékenységet mulat. — A mult esztendő nyugtalan­ságainak következményei évköz­ben is állandóan érezhetők vol­tak, de most már statisztikai szám­adatokkal is kimutatható, hogy ezek a nyugtalanságok Euró­paszerte jelentékeny visszaesést okoztak az idegenforgalom terén és ettől a visszaeséstől még a ven­dégforgalom klasszikus területei : Svájc, Olaszország és Franciaor­szág sem kímélteitek meg. Ezév­ben inkább az utazási irodák fá­radozásai, továbbá a különféle hivatalos akciók (Krefi durch Freu­de.Dopolavero, stb.) érlek el ered­ményeket az u. n. minőségi ven­dégforgalom jelentékeny vissza­esése mellett. Arra a kérdésre tehát, hogy a jövő esztendőre mi­lyen kilátőiok és milyen tervek vannek, as utazási sz&kamber vá­rnkozésteijt san tekint a diploma ták f ilé : lőiük sokkal több függ, mint a mi munkánktól. — Megyerorsarég sajnálatos­képan szintén kiveszi részét az ide­genforgalom hanyatlásából s a jövő esztendőt illetően is egészen bizonytalan helyzetben vagyunké Ha ettől az általános kerettől el­tekintünk, mégis sok olyan konk­rét faladat vér reánk, ame'ynek megvBÍÓsiió8át bizakodva remél­jük. E vonatkozásban nagy reményeket fűzünk a belső véndorforgaiom fej'ődésf hez, hiszen egy­millió testvérünk tért vissza Szent István pa lástjának oltalma alá, akik husz évig el voltak zárva tő­lünk. Ez az örvendetes esemény azt a kötelességet rója reánk, hogy a visszaérkezett testvéreink föld­jét mf glétogassuk és ugyanakkor megismertessük őket a Csonka Haza husz esztendeig nélkülözött szépségeivel. Ilyen irányú előké­születek máris fo'yamatban van­nak és a kölcsönös cserefcrgalom 1939. évi programjában első he" lyen a Felvidékre induló és a Felvidékről ideérkező luristaak­ciók lebonyolítása áll. — Esen kivül korábbi progra­munknak megfelelően és különö­sen a kormány többszörösen is hangoztatott célkitűzései szolgála­tában a belső vándorforgatom fel­élénkitése, hazai gyógyfürdőinkés üdülőhelyeink nyári forgalmának fejlesztése és általában egy erős belső véndoiforgalom nagyará­nyú kibontakozása tekinletében minden lehetőt el fogunk követni< és már most, a tél folya­mán előkészítjük vidéki városainkkal s turiszti­kai nevezetességeinkkel azokat a kapcsolatokat, emelyek ennek a várva­várt mozgalomnak a megindításához és erő­teljes kifejlesztéséhez múlhatatlanul szüksége­sek. Számítunk etekintetben a magyar vidék megértő és most már szá­mos tapasztalat során megedeett támogatására és olyan együttmü­ködésre, amely közvetve és köz­vetlenül is a magyar vendéges­kedő és vendéglátó közönség hasz­nára leiz. Sok előjelből követ­keztelünk arra, hogy várakozá­sunkban nem érnek majd csaló­dások. elő a Békésmegyei Közlönyre!

Next

/
Thumbnails
Contents