Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-25 / 292. szám

1938 december 25 3EKESMEGYE1 K0ZLONY (A 6. ti. tudósítója jelenti) Különféle tekercsek és villanydrótok között találom. Annyira el van me rűlve, hogy nem is vesszi észre, amikor belépek. Figyelem az arcát, amelyről feszült érdeklődést olvasok le, majd pillanatra mintha a csalódás felhője suhanna át rajta. Kis pepecselés után azonban ismét bizakodóbbá válik, mert a kísérleti lámpa kigyullad. Amikor végre felfedez csodálkozva mondja : — Hát mégis el tetszett jönni, igazán . . . Fébeszakitom. Hát miért ne jöttem volna el, hiszen mindenkit érdekel a korszakalkotó találmány, az uj rendszer a villamosenergia kitermelésére, a villanymotor, mely autót, repülőgépet tud hajtani anélkül, hogy üzemaryaggal látnák el. Ez igazán csodálatos lenne. Ebben a pillanatban nem is hiszem el, hogy ez lehetséges és véleményemet nem is titkolom. A feltaláló foglalkozásra nézve zongora hangoló. Mindig mosolyog — most is. Volt már molnár segéd, bányász és tiz év óta hangolja a zongorákat. Bőrkötéses albumban Őr2i azokat a sorokat, amelyekben olyan nagy művészek mint Bartók, Hósa György, Schvalb Miklós, 2d vodszky Zoltán, Fteischer Antal, Fischer Annié, S'efániai Imre stb. fejezték ki legteljesebb elísmerésü ket a kitűnő hangolásáért. Pedig ezt is csak ugy véletlenül kezdte el, amikor végképpen nem tudott munkát találni sehol. Most már tiz éve hangot és három év óta — feltalál .. . MILLIÓS ÉRTÉKEK — SEMMIBŐL Neve : Muth Mihály, Soltvadkerten született harmincöt évvel ezelőtt és hat éve lakik Békéscsabán, ez a központ, innen indul ki a környékre hangolni. A szobát majdnem teljesen betölti egy hatalmas zongora, azon látni zongorahurt és villanydrótot egyaránt. Egyikhez sem merek hozzányúlni, mert nem tudni, hogy me lyik rázna meg. Először megkérdezem, hogy tulajdonképpen mi is a lényege eljárásának, mit talált fel. Nem gondolkozik bokáig a válaszon, ömlik belőle a szó, mint a jó tanulóból a lecke, minden szava csupa bizakodás. — Lényeg az kérem, hogy az elektromosságot teljesen mgyen kapjuk, az én eljárásom szerint a vasban lévő atomenergia átalakul elektromos energiává és mint ilyen szabadon felhasználható. — Akkor mégis kell hozzá valami — próbálok ellenkezni. — Az természetes, de a befektetett vasalap kivételével semmilyen üzemanyag nem szükséges és a befektetett anyag beláthatatlan ideig képes energiát szolgáltatni. Hitetlenkedem, de őt nem zavarja ANTASZTIKUS TERVE ez s természetesnek veszi, hogy bizalmatlanul fogadják tervét. — Semmiből milliós értékeket lehet előtermeteni — fo'ytatja —. A készülékek pedig hihetetlen rövid idő alatt amortizálódnak, A villamos ener giából a világ kezdetétől fogva ren geteg érlék volt elrejtve a termé szetben, amit hosszú évezredeken át kihasználatlanul hagyott az emberiség, amig rájöttek arra, hogy mindezt a közszolgálatbáa lehet állítani. Biztos lehet abban valaki, hogy ezen a téren nem lehet tovább menni, még akkor is, ha az pillanatnyilag lehetetlennek is látszik ? Hiszen számos példa van arra, hogy a legnagyobb dolgokat egyszerű emberek találták fel. Pillanatnyi szünetet tart ezután titokzatos arccal fordul felém: — Nagy megterhelés lehet az a napnak, hogy egyszerre több embert melegit, illetve többnek világit, minlha például csak egy embernek világitana, egyet melegítene ? — Természetes, hogy mindegy — mondom, de nem értem. — Tegyük fel, hogy van egy vastömböm, amelyben mint már korábban em'itettem, óriási energia rejlik, ez a vastömb az én elgondolásomba beállítva villamos energiát nyújt nekem anélkül, hogy az energia szolgáltatás következtében elfogyna. — Tetszik érteni ? — Nem. Nevet. — Nem csodálkozom rajta, mert hogy valaki megértse, el kellene árulnom a módszert, de ezt természetesen nem tehetem. Belátom. SEMMI SEM MEGY VESZENDŐBE — I'yen világotjelentő dolgot természetesen nem fog elárulni, annyi bizonyos, de valamit mégis sejteni engedhet, hogy mindez nemcsak vágyálom, hanem valóság is amenynyire annyira — mondom. — A világon minden átformálódik és visszaalakul, de ezeket a fo lyamatokat gátolni lehet . . . — kezdi, majd hirtelen megint másra csap át. — Egy bizonyos, hogy a szén és a fa felszabadul a tüzelés veszélye alól és olyan hihetetlen olcsó lesz a villany fűtés, hogy mindenki azt fogja igénybe venni A kémények fokozatosan eltűnnek a házakról, a levegő megtisztul az egészségtelen füsttől és mindenben az a legfontosabb, hogy az eddigi beruházások — értve alatta a gépeket — mind megfelelnek a jövőben is, hi szen csupán az energia forrás lesz más, mint eddig volt. Gondolkozik. — Annyit nyugodtan elárulhatok, hogy az egész dolog mágnes in oukción alapul. Mosolyogva fűzi hozzá : — Ebből még igazán senki nem jön rá semmire. Még hosszasan beszél arról, HUBERTUS KÖTÖTTÉS SZÖVÖTTÁRÚGYÁR RT BÉKÉSCSABA Gyártmányai: Gyermek-, női- és férfi kötöttáruk CSODASZARVAS" ^SL^t ARANYGYAPJÚ" fürdőruhák „REGATTA" férfiing különlegességek KÁRPÁTIA" >i n

i kézimunka torontáli szőnyeg Kapható az ország minden jobb szaküzletében! 7? 99 hogy találmányával semmit nem bori fel, de ugy gondolja, hogy az em beriségnek szolgálatot tehet — Biztos, hogy sikerülni fog ? — kérdem bár előre tudom, hogy mi lesz a válasz. Azt mond|a : — Sikerülni fog, sőt mondhatom azt is, hogy sikerült . . . A SZAKEMBEREK HITETLENKEDNEK... Nem akarok ünneprontó lenni, de tovább ellenkezem. Biztos vagyok benne, hogy tervéről a szakembe rekkel is beszél már. Vájjon mi lehet azoknak a véleménye, őszinte lesz e ebben a kérdésben ? Meglepődöm a válaszon. — Komoly szakemberrel beszéltem erről a dologról, aki egyébként országszerte elismert tekintély az elektrotechnikában és bizony fantasztának nevezett. Kijelentette, hogy amit akarok, az teljesen lehetetlen. Megemlítette ugyan, hogy ezzel a kérdéssel már számos tudós foglalkozott és ezidőszerint is foglalkozik. Hirtelen elhallgat. Nem tudom mire gondol. Arra talán, hogy hátha igaza volt a szakértőnek, vagy pont az ellenkezőjére, mert arca nem árul el semmit. Azt hittem, hogy kevesebb rajongással fogja folytatni beszél getést, de csalódtam, mert még meg győzőbb igyekezett lenni. Vitathatatlan, hogy a múltban is számos és szinte leküzdhetetlen akadállyal kellett megbirkóznia a feltalálónak és lám mi-mindennel ajándékozták meg a világot. Nem csodálkozom az ilyen szakvéleményen, mert hiszen ott sem árulhatam el eljárásomat, amit ha megtettem volna, egész bizonyosan más lett volna ; a vélemény. Megkérdem tőle, milyen érzés az, ' amikor az ember tudja vagy gondolja, hogy óriási jelentőségű dologgal fogja megajándékozni a világot. Előrebocsátom, hogy ezzel még nem ismertem el feltalálónak, de én is tudom, hogy semmi sem lehetetlen és mindettől eltekintve, aki már abban a biztos hitben él, hogy nagy dolgot fog művelni, mit érez. Erre a kérdésre felragyog az arca szinte ugy látom, hogy nőt is valamicskét, tüdejét teleszívja levegővel, de csak azt vállaszolja : — Azt nem lehet szavakkal elmondani. Feszült, izgalmas várakozásban telnek a napok, mig egyszer . . . — ... és ha mégsem sikerül ? — Erre nem gondolok. Tovább nem ellenkezem. LESZÁLLÁS NÉLKÜL A FÖLD KÖRÜL Elmondja még Muth Mihály, hogy találmányának a repülés terén lesz óriási jelentősége, mert nem kell sehol üzemanyagot felvennie. A gép élete végéig lehet a levegőben, anélkül, hogy leszálljon, ha csak más hiba miatt nem kényszerül arra. — E

zt az alkalmat felhasználom arra, hogy az első világkörüli útra meghívjam — fordul felém. Nem utasítom vissza. Nézem az emberemet, csupa bizakodás, csupa hit, közben megemlíti, hogy szegénységi bizonyítványt akar váltani, mert szabadalmaztatni akarja találmányát. Attól tart, hogy nem kapja meg a bizonyítványt erre a célra. Ez a legnagyobb gondja. Igyekszem megnyugtatni. Azon gondolkodom, hogy egy szegény ember meny nyi reményt, hitet pazarol el álmaira, terveire, amig végre megtudja, hogy világot jelentő találmánya sikerült e vagy nem. Mátrai János