Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-23 / 290. szám

ÁRA FILLÉR EESMEGrT Békéscsaba, 1938 december 23. péntek 66. évfolyam 290. szám Beszéltem Mihállyal irondja nekünk a politikai benn* fentes, az állandóan aktiv minise terekkel dmboráeó, beavaloll, min­den lében kanől, társadalmunk nak egyik okvetlen kianrulkedni akaró tagja. Pesten voltam és besséltem Mi­hállyal (gróf Teleki Mihály föld­mivelésügyi miniszter), aki elmon­dotta nekem, hogy a földmivelés­ügyi kormányzat tudja, hogy mit lehet és mit nem lehet és az ag térre formiól ne legyen senki ide­ges, bossius és lehorgasztolt orrú, mert a reform kifogja elégíteni a nincstelen), a kisgazdái, a közéi; és nagybirtokost egyaránt. Beszéltem Bálinttal (Hóman Bá­lint), akivel szerencsés voltam együtt ebédelni és Bá'int megnyug­tatott, hogy a közvéleménynek nincs mitől tartania, a zsidójavas­latok nem lesznek radikálisok. Mindössze csak arról van szó, hogy álképaszük őket egy más pályára — mondjuk lehetnek be­lőlük ujsőgórusok, árukísérők, por­tások, népligeti kikiáltók, stb. Hát csak természetes, ha már Pesten volt do'gom — mondja fő­lényes geiz'ussal reprezentabilis barőlunk — felkerestem hivatalá ben Tónit is. (Kunder Antal ke­reskedelmi miniszter). Egészen fel­villanyozott aranyos beszédével, an.ikor kijelentette nekem, hogy a jövő évben óriási fellendülés vár­ható a szomszéd államokkal kö­tött, nagyarányú export tekinteté ben. Annyi kiviteli engedély less, mint a palyva ... Mielőtt vonatom hasaröpitelt volna csabai pátriámba — egé­szen véletlenül beleütköztem a Lőnchid előtt Feribe (Keresztes f ischer Ferenc belügymtnt»zter), aki boldogan újságolta nekem, hogy sikerült a szélsőjobboldali kilengéseket leszerelni s többé nem fog megtörténni, hogy uccai tüntetések alkalmával beverjék a zsidók kirakatait, bárha az üve­geeiparban régen nem volt kon­junktúra I stb. A vidéki élet hangoló potentátja köréje sereglő barátainak tovább mesélt pesti kiruccanásairól, él­ményeiről, tapasztalatairól és mint •ól informált, befolyásos, nagy ösi­szekötteiésekkel biró honpolgár egész lelkéből élvezte, hogy a vi dék naivái, hogy falják, habzsol­ják légüres blöffjeit. Már hajnal fele járt az idő és még mindig a hossiu asztal mel­lett üllek a hallgatóság lapjai, — tisztviselők, tani'ók, kereskedők, egyéb latéjnerek és fiiisz'erek. Én magam is ott gubbasztottam éjfé'ig a f islös kávéház tanícs­kozó és po i izáló márványasztala mellett, de mikor a fehér hópe­hely hul ésát ólmosető váltotta fal. — „alázatos tisele)etl»l„ jó­éjszakát kívántam. Az uccán jég­gé fagyott a viz. Hazafeléménél elvágódtam. Nam a sikos járda as oka. A szédület, hogy az előkelő társaságbeli mesemondót félig vé­gighallgattam. (0. G.) Az egész gazdasági életre kiható ujabb korlátozáso­kat tartalmaz a második zsidótörvényjavaslat, amelyet ma délelőtt terjeszt a kormány a Ház elé (A B. K. tudósitóia jelénti.) A Nemzeti Egység Pártja tewnep esti értekezletén Tasnády Nagy András igaz8égü#yminÍ8<ter ismer­tette az uj s*idó'örvényjavesla!ot. Az uj javeslai eserint zsidónak ke'l tekinteni minden telivér zsidó óllampolgőr'. Nem zsidó, akinek ősei közölt egynegyed restben ven zsidó. Nem »M{ továbbá h olyan, aki 1938 |annár elseje •ISII kikeresztelkedett aiDlSktSl már koraszténynek született, 1938 január elseje után. Nam vo vonatkozik a törvényjavaslat azok­ra, akik nagy ezüstérmei, Vagy arany vitézségi érmet szereztek és azokra sem vonatkozik a törvény, akik két más érmet szereztek a vilógháboruban vagy 50%-os hadirokkantak. A belügyminiszter 1914 jnlina alán kiadott ál­lampolgárságokat vlissa von­hatja olyan zsidóktól, akik­nek élatlehet&ségel nem kí­vánják meg, hogy Magyar­o/aaágon maradjanak. A zsidók képviselői és törvény­hatósági bizottsági vé<a»t6 fogalkat elktitBaitve gyakorolhatják, harminc napon lul az állalónos választások után, ekkor is csak hat százalék erejéig választhatnak kép­viselőket, illetve bizottsági tagokat. Zsidó nem lehet közalkalmazott, még az sem, akinek fentebb em­iitett kitüntetései megvannak, vagy hadirokkant. A filmkemaréban, a szinikamarában, az ügyvédi kama­rában, az orvosi kamarában, a sajtó-kamerában és mérnöki ka­marában uldik csak hat cs&salák •rejáfg vehetők fel, ezt az arányszámot 3% al léphetik tul a hadikilüntetettek. A sajtóban nam lehet zsidó lisisrlunU, ielelóa szerkesztS, a*m lap­kiadó, VÍ gy olyan munka­tér*, aki a lap aaeliemi éle­tiben irányító aaerepet ját­asib. Munkás siervesietek vazetője, vagy közveli'ő iroda tulajdonos nem le het rsidó, ©tekintetben még a hadi kitüntetettek sem képa*n k kivételt. Siabáiyofza a törvényjavaslat a zsidók részesedését a frössrállitá soknél is. Első két évben 20%, a következő években 10%, mig 1943 ig hat százalék erejéig r>sze* sedhetnek csak kössfcállltásosban. A vállalatokkal kapcsolatosan meg 4 állapi ja a javaslat, hogy zsidó vélla'alnak tekintendő ez a válla­lat, amelynek tulajdonosa zsidó, vezérigazgatója, igazgatója, elnöke, alelnökei, alkalmasodéinak több­sége zsidó. Egyelőre zsidóknak nem adnak ki uj iparengedélyt Ufabb Iparengedélyeket aal­dóksak ntm lehet kiadni ad­dig, mig aa arányszám aa •gyes szakmákban kSaaá­genkánt hat százalékra n«m apad le. Az illetékes minÍ2ztérium kivételes, méltánylást érdemlő esetekben ettől eltekinthet. A kereskedelmi alkalmazottak­nál 12 százalékos arányszámot kell beterteni. Amelyik vállalat liz alkalmat óllal tart, abból kellő lehet zsidó, amelyiknél öt az al­kalmazottak száma, ott csak egy lehel közöttük zsidó, A meghatározott százalékarányt 1942. végéig kell elérni, féléven­kénti fokozatos csökkentéssel, ki vételt képeznek etekintetben azok a vállalatok, melyek össsforgal­muk 20 scázoiékánál löbb köz­szálliiást teljesítetlek az utolsó három év alatt, ezeknél a rendel­kezéseket 1941. juniusig kell végre­hajtani. A pártérUkaalat egyhangú­lag elfogadta m javaslatot. Ezután Imrédy Béla miniszter­elnök szólait fel. Feltétlenül szük­ség van erra — hangoztatta —, hogy a zsidók kivándorlását elő segítsék és a kormány etekiniet­ben felhatalmazást kapjon, hogy as eszel kapcsolatos intézkedése­kel megtegye és scabólyoiza a kivihető ssidóvagyonok mérvét. Esután a minisaterelnök föld­birtokpolitikái kérdésekre tért ki s kijelentette, hogy az etek meg­oldását magában foglaló javaslat csupán a fö dmüve ésügyi minisz­ter betegsége miatt nem terjeszt­hető be ebbm az esztendőben, de mindjárt a jövő év elején a Hós elé kerül. A aa'dó kaaekben lev8 nagy birtokoknak 300 holdon le­tilt, egyéb birtokoknak 500 koldon leiül! bizonyos hánya­dát klabárletek létesítésére fogják igénybevenni. A miniszterelnök kijelentette, hogy a földbirlokrendezéssel egymillió hold föld jut kisemberek kezébe. A párlérlekez'el nagy lelkese­déssel fogadta a miniszterelnök szavait, majd eszel végetért. Betiltották az Uj Kor — Harcot (A B. K. tudósítója jelenti.) A belügyminiszter a Kenézlői Ti bor szerkesztésében megjelenő Uj Kor főcímmel és Harc eleim­mel megjelenő budapesti hetilapot folyó hó 16 iki számában közzé­tett s az ország érdekei! veszé­lyeztető cikke miatt betiltotta.

Next

/
Thumbnails
Contents