Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-18 / 286. szám

1 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY KULPIN OSZTALVAINK KIAOV VÁLASZTÉK­KAL éá \QA2AN OLCSÓ ÁR.AMAL VARJAK LÁTOÓATASÁT! DIVATHÁZ 1938 december 18 Trencsénben követelik a népgyű­lésen, hogy tüntessék el a •hazaáruló szlovákokról* elnevezett uccákról az uccatáblákat. Nyifrán, Nagyszombaton, Galgó­con, Puchón és egy csomó helyen a tömeg felvonulásokat rendez, a cse­hek ellen tüntetnek és betörik a a zsidó üzletek kirakatait... Egy Pöstyén melleti faluba özön­lik a környék népe. Gyerekkocsikkal, zsákokkal, ládákkal jönnek. Aztán a városkába mennek, megnövekedve a többi falu labósságával. A főszolga­bírót arra kérik: eugedélyezzen ne­kik hat órai szabad rablást 1 Alku­dozni próbálnak. Megelégszenek há­rom órával is. Az egyik öb'ös hangú ember méltatlankodik «A prevat 1 idején — prevatnak hívják a tizen­nyolcas felfordulást — minket ki­hagytak, Akkor nem szabad volt sen­kitől semmit elvennünk 1 Mit ér a szabadság, ha nincsen szabad rab­lás?!* A főszolgabíró katonasággal fenyegetődzik. Az emberek csendőri asszisztencia mellett mennek haza. de előbb odakiáltják a nácselnik nek: — Ezt még megkeserülöd ! Nem felejtjük el neked a mai napot 1 A szabadkőműves páholyokat fel­oszlatják. Pozsonyban a fiatalság ki­cipeli a szabadkőművesek ceremo­niális ruhadarabjait az uccára, beöl­tözik és filmfelvételeket készítenek. A páholyházba bárki bemehet. A hivatalokban mindenütt nagy tisztogatás folyik. Mindenünnen {ki­teszik a cseheket. * Mialatt a komáromi tárgyalások folynak, erős katonai csapatok ér­keznek a magyar határra. Hozzák a katonákat a szudéta vidékről. Október tizenegyedikén a magyar csapatok bevonulnak Ipolyságra és másnap megszállják a sátoraljaújhelyi vasúti állomást. Ezzel Ruszinszkó vasúti hálózata úgyszólván teljesen megbénul. A csehszlovák kormánv magyar nyelvű lapja, a Magyar Újság meg­szűnik. Azt irja utolsó számában : «A változott viszonyok miatt.. . meg­jelenésünket egyelőre beszüntetjük.> Utolsó számában még megirja, hogy a csehszlovák államhatár magjelölé­sénél összesen 73 281 határkövet tűztek ki Eddig még nem lehet megállapítani, hogy ezek közül hány marad mostani helyén . . . vasiam valahol. Ha ez igaz, ak­kor a lelkükre is rótanuskodik. A ruha-, bútor és ház kultura fölé­nyesen emelkedik a külföldön lá­tottak fölé. Ha a könyvek meny­nyisége döntené el a müveltsécet, akkor mi hátrább vagyunk. Né­metországban sok parasztházban találtam rádiót. Könnyű, mert vil­lamosítva van minden falu. Ellen­ben itt nagy ritkaság rádi6oszlo­pol látni tanyaudvaron. Nam ér­nek rá hallgatni és nem nagyon érdekli eket a műsor. A'litrt'ag pénz sincs rá. Szépítésre van? I yenformán állunk a népműve­lésnek nevezett ténykedéssel is. Ebben is sok az óltatás. Hí meg­nézünk egy egy titkári jelentést, hemzseg a nagy szólamoktól és számoktól. Valójában alig történik valami. Néhánv embernek falol vas a tanitó. Fölveszi az érte járó dijat, aztán a jelentés világgá kiállja: a kuruityói iskolában nemzetmentő muika folyik. A lelki élet gondo­zását az Egyház kényelemből, vagy nemtörődömségből rábízza a tanítóra. Niha napján egy-eay istentisztelet vagy alkalmatlan idő­ben történik, vagy csak meo-narad as igehirdetés területén. E t ke­vés. Nyom nélkül marad a szó, ha tanyalálogatás, közvetlen érint­kezés nem lámogalja. Persze, itt lényeges, hogy feddhetetlen le­gyen az, aki az igézi vérkeringés­hez akar jutni. Nahogy a saját élete fartőzze meg a tanyák ne­hezen kitáruló sebeit. Ha idáig el mer hjto.ni, ugy talán mojdite^y parányit a kormánykeréken, mely nem akar a valóság útjáról elka­nyarodni az égi tájak falé. Még egy gyökérbaja van az egyházi életnek. Azok a személyek, akik az Egyházat vezetik, a közéletben leginkább bankigazgatók, ügyvé­dek, katonatisztek, jegyzek, keres­kedők. Ezektől irlósik leginkább a tanyai ember, Nam tudja elkép­zelni, hogy a bankign^ató, aki tegnap elárvereztette a házát, föld­jét, a presbitériumban egyszeriben a jóság, kegyesség báránya lenne. Igaza van-e ? döntsék el azok, akik fölülről nézik a bajokat. Szerény véleményem az. hogy ellentétben a mai eljárással, a lee­jobb. a legönzetlenebb tanítódat, p»pokat tenném a tanyák közé. Ma büntetést jelent, VBÍV leérté­kelést. ha közülük valaki tanyára jut. Ahogy a sulvos műtéteket mindig aebésztanárokka! iervek­szünk elvégeztetni, ugy kellene ezt a Iéleksorvadást. e«» a meg­bénult hitet nem kurueslókkal, ha­nem a léleksfvógvitás legjobbjaival gyógyítani. Külön elbírálást, min­dennél nemesebb érdemrendet kö­vetelhetne. aki le merne szállani a tőmeglélek irlózatos mélyeibe, ahol az anyag nyomása szinte fullasztó. Lahet, ho*v sötétnek rajtolom a képet, de hamisnak semmiesetre sem. A fö'szin talán csillogóbb... Én a mély*é»ben élek I Fiatal kifutófiat keresek Érdeklődni a kiadóhivatalban lehet BAKÓ JÓZSEF TANULMÁNYA: HELYZETKEP A tanya községtől-várostól való távolsága megváltoztatja lakóinak lelkiképét. Városban a baj. a se­gítség hamarabb jtrt mások tudo­mására. A tanyák yzétszórtsága. bizonyos fokú elszigeteltsége aok tekintetben jó, sokszor káros. Ami gazdálkodás szempontjából feltét­lenül haaanos, az művelődést te­kintve hátrányos. Gazdálkodási szükségletek hozták l»lre a tanyát mai formájában, az iskolád csak később ballagtak utánuk. E őször csak egy egy „'udósabb" öreg hin tegetle a legelemibb ismereteket fajtabltő szeretetből. Ezek a misz­sziónáriuí lelki úttörők versenyre keltek, hogy minél több tanítvá­nyuk legyen esténként, vagy az időjárás parancsára, mikor nem lehetett mást csinálni, mint a ne­héz szellemi talajt forgatni kérdé­sekké. Tábla sokszor a meszelt fal voli, melyet mindan tanítási nap után átmeszelt a tanitóné „hozott" mésszel. Máskor az ess;­iallepra hintett homok játszotta a tábla szerepét. A rajzot pediga töl­csérből csorgó ftnom homokkal földre irt alakok, virágok, minták tökéletesítették. Később annyira fejlődtek ezek az iskolamesterek, hogy vizsgát ia tartottak, nem egyszer hivatalos személyiségektől megdic»érve. Már a földben pihennek a jó tani ók, de boldogan meséli a nép tangói­nak eredeti nevelői fogáséit, gyön­géit. A ma képzett tanítójának nehezebb dolga van, mint volt a közülük kinőtt elődöknek. Az egyház munkásai még ne­hezebb szerepet kaptak. A föld­hözragadt, az év legnagyobb ré­szét állatok között és magányban töLött életű ember képzeletét ne­héz lelki maga*sá<7okbei emelni. A tanyai igehirdető<nek na^y kö­zönnyel kell megbirkózni. Az asz­azonynépr9 még hat egy egy meg­rázó prédikáció, da c«ak addu, amig a papot látják. Mikor eltá­vozik a tanyai i«tenti«*teleiről, utána népnek, mint a futózápor­nak. A férfiak néhányan azért el­jönnek, de azonnal: vetnek, trá­gyáznak, állatot keresztezted ik és adnak el. A megjelenésük tehát csak maaszokás, vásár, esetleg unalomüső kíváncsiság. Hitenként kétszer mennek piacra, da lemp lomba évekig se kukkantanak. Nem ritkaság, aki e«küvője óta egyszer sem volt. padi" már bálba kísérgeti gyermekeit. Nem tartják szükségesnek s magukat rosssabb­nak. „Lígalőbb nam alakoskodunk az oltőr előli. Dolgozunk becsüle­tesen, nem lopunk, nem bániunk e«!nkit, kell ennél 3zebb imádság? Ez a jelszavunk." A háború kétségtelenül rontott az Ejyház tekintélyén. A Isten érdek szerinti ida-oda taszigálását nem felejtik el, bárhogy akarják halyremagyarázni az illetékesek. A természet örök törvényeit fi­gyelő és annak kereteihez kötött ember nem változta'ia meg lelki magatartását holmi poli ikai állás­foglalás szfrint. ő < örökkévalót tisslelnek. Ebből a lelki állapot­ból *~érmazik kuliura szükségletük i» Nam nagy igénylés mutatkozik. Néhány fiatal kivételes látókörrel bir, da a tömeg szinte mozdulat­lan. A külsőséges csin. tisztaság, vidékenként alig hagy kívánniva­lót. A tisztaságra való törekvés a ku'.lura kezdetét jjlenti — ezt ol-

Next

/
Thumbnails
Contents