Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-18 / 286. szám

1 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY KULPIN OSZTALVAINK KIAOV VÁLASZTÉKKAL éá \QA2AN OLCSÓ ÁR.AMAL VARJAK LÁTOÓATASÁT! DIVATHÁZ 1938 december 18 Trencsénben követelik a népgyűlésen, hogy tüntessék el a •hazaáruló szlovákokról* elnevezett uccákról az uccatáblákat. Nyifrán, Nagyszombaton, Galgócon, Puchón és egy csomó helyen a tömeg felvonulásokat rendez, a csehek ellen tüntetnek és betörik a a zsidó üzletek kirakatait... Egy Pöstyén melleti faluba özönlik a környék népe. Gyerekkocsikkal, zsákokkal, ládákkal jönnek. Aztán a városkába mennek, megnövekedve a többi falu labósságával. A főszolgabírót arra kérik: eugedélyezzen nekik hat órai szabad rablást 1 Alkudozni próbálnak. Megelégszenek három órával is. Az egyik öb'ös hangú ember méltatlankodik «A prevat 1 idején — prevatnak hívják a tizennyolcas felfordulást — minket kihagytak, Akkor nem szabad volt senkitől semmit elvennünk 1 Mit ér a szabadság, ha nincsen szabad rablás?!* A főszolgabíró katonasággal fenyegetődzik. Az emberek csendőri asszisztencia mellett mennek haza. de előbb odakiáltják a nácselnik

nek: — Ezt még megkeserülöd ! Nem felejtjük el neked a mai napot 1 A szabadkőműves páholyokat feloszlatják. Pozsonyban a fiatalság kicipeli a szabadkőművesek ceremoniális ruhadarabjait az uccára, beöltözik és filmfelvételeket készítenek. A páholyházba bárki bemehet. A hivatalokban mindenütt nagy tisztogatás folyik. Mindenünnen {kiteszik a cseheket. * Mialatt a komáromi tárgyalások folynak, erős katonai csapatok érkeznek a magyar határra. Hozzák a katonákat a szudéta vidékről. Október tizenegyedikén a magyar csapatok bevonulnak Ipolyságra és másnap megszállják a sátoraljaújhelyi vasúti állomást. Ezzel Ruszinszkó vasúti hálózata úgyszólván teljesen megbénul. A csehszlovák kormánv magyar nyelvű lapja, a Magyar Újság megszűnik. Azt irja utolsó számában : «A változott viszonyok miatt.. . megjelenésünket egyelőre beszüntetjük.> Utolsó számában még megirja, hogy a csehszlovák államhatár magjelölésénél összesen 73 281 határkövet tűztek ki Eddig még nem lehet megállapítani, hogy ezek közül hány marad mostani helyén . . . vasiam valahol. Ha ez igaz, akkor a lelkükre is rótanuskodik. A ruha-, bútor és ház kultura fölényesen emelkedik a külföldön látottak fölé. Ha a könyvek menynyisége döntené el a müveltsécet, akkor mi hátrább vagyunk. Németországban sok parasztházban találtam rádiót. Könnyű, mert villamosítva van minden falu. Ellenben itt nagy ritkaság rádi6oszlopol látni tanyaudvaron. Nam érnek rá hallgatni és nem nagyon érdekli eket a műsor. A'litrt'ag pénz sincs rá. Szépítésre van? I yenformán állunk a népművelésnek nevezett ténykedéssel is. Ebben is sok az óltatás. Hí megnézünk egy egy titkári jelentést, hemzseg a nagy szólamoktól és számoktól. Valójában alig történik valami. Néhánv embernek falol vas a tanitó. Fölveszi az érte járó dijat, aztán a jelentés világgá kiállja: a kuruityói iskolában nemzetmentő muika folyik. A lelki élet gondozását az Egyház kényelemből, vagy nemtörődömségből rábízza a tanítóra. Niha napján egy-eay istentisztelet vagy alkalmatlan időben történik, vagy csak meo-narad as igehirdetés területén. E t kevés. Nyom nélkül marad a szó, ha tanyalálogatás, közvetlen érintkezés nem lámogalja. Persze, itt lényeges, hogy feddhetetlen legyen az, aki az igézi vérkeringéshez akar jutni. Nahogy a saját élete fartőzze meg a tanyák nehezen kitáruló sebeit. Ha idáig el mer hjto.ni, ugy talán mojdite^y parányit a kormánykeréken, mely nem akar a valóság útjáról elkanyarodni az égi tájak falé. Még egy gyökérbaja van az egyházi életnek. Azok a személyek, akik az Egyházat vezetik, a közéletben leginkább bankigazgatók, ügyvédek, katonatisztek, jegyzek, kereskedők. Ezektől irlósik leginkább a tanyai ember, Nam tudja elképzelni, hogy a bankign^ató, aki tegnap elárvereztette a házát, földjét, a presbitériumban egyszeriben a jóság, kegyesség báránya lenne. Igaza van-e ? döntsék el azok, akik fölülről nézik a bajokat. Szerény véleményem az. hogy ellentétben a mai eljárással, a leejobb. a legönzetlenebb tanítódat, p»pokat tenném a tanyák közé. Ma büntetést jelent, VBÍV leértékelést. ha közülük valaki tanyára jut. Ahogy a sulvos műtéteket mindig aebésztanárokka! iervekszünk elvégeztetni, ugy kellene ezt a Iéleksorvadást. e«» a megbénult hitet nem kurueslókkal, hanem a léleksfvógvitás legjobbjaival gyógyítani. Külön elbírálást, mindennél nemesebb érdemrendet követelhetne. aki le merne szállani a tőmeglélek irlózatos mélyeibe, ahol az anyag nyomása szinte fullasztó. Lahet, ho*v sötétnek rajtolom a képet, de hamisnak semmiesetre sem. A fö'szin talán csillogóbb... Én a mély*é»ben élek I Fiatal kifutófiat keresek Érdeklődni a kiadóhivatalban lehet BAKÓ JÓZSEF TANULMÁNYA: HELYZETKEP A tanya községtől-várostól való távolsága megváltoztatja lakóinak lelkiképét. Városban a baj. a segítség hamarabb jtrt mások tudomására. A tanyák yzétszórtsága. bizonyos fokú elszigeteltsége aok tekintetben jó, sokszor káros. Ami gazdálkodás szempontjából feltétlenül haaanos, az művelődést tekintve hátrányos. Gazdálkodási szükségletek hozták l»lre a tanyát mai formájában, az iskolád csak később ballagtak utánuk. E őször csak egy egy „'udósabb" öreg hin tegetle a legelemibb ismereteket fajtabltő szeretetből. Ezek a miszsziónáriuí lelki úttörők versenyre keltek, hogy minél több tanítványuk legyen esténként, vagy az időjárás parancsára, mikor nem lehetett mást csinálni, mint a nehéz szellemi talajt forgatni kérdésekké. Tábla sokszor a meszelt fal voli, melyet mindan tanítási nap után átmeszelt a tanitóné „hozott" mésszel. Máskor az ess;iallepra hintett homok játszotta a tábla szerepét. A rajzot pediga tölcsérből csorgó ftnom homokkal földre irt alakok, virágok, minták tökéletesítették. Később annyira fejlődtek ezek az iskolamesterek, hogy vizsgát ia tartottak, nem egyszer hivatalos személyiségektől megdic»érve. Már a földben pihennek a jó tani ók, de boldogan meséli a nép tangóinak eredeti nevelői fogáséit, gyöngéit. A ma képzett tanítójának nehezebb dolga van, mint volt a közülük kinőtt elődöknek. Az egyház munkásai még nehezebb szerepet kaptak. A földhözragadt, az év legnagyobb részét állatok között és magányban töLött életű ember képzeletét nehéz lelki maga*sá<7okbei emelni. A tanyai igehirdető<nek na^y közönnyel kell megbirkózni. Az aszazonynépr9 még hat egy egy megrázó prédikáció, da c«ak addu, amig a papot látják. Mikor eltávozik a tanyai i«tenti«*teleiről, utána népnek, mint a futózápornak. A férfiak néhányan azért eljönnek, de azonnal: vetnek, trágyáznak, állatot keresztezted ik és adnak el. A megjelenésük tehát csak maaszokás, vásár, esetleg unalomüső kíváncsiság. Hitenként kétszer mennek piacra, da lemp lomba évekig se kukkantanak. Nem ritkaság, aki e«küvője óta egyszer sem volt. padi" már bálba kísérgeti gyermekeit. Nem tartják szükségesnek s magukat rosssabbnak. „Lígalőbb nam alakoskodunk az oltőr előli. Dolgozunk becsületesen, nem lopunk, nem bániunk e«!nkit, kell ennél 3zebb imádság? Ez a jelszavunk." A háború kétségtelenül rontott az Ejyház tekintélyén. A Isten érdek szerinti ida-oda taszigálását nem felejtik el, bárhogy akarják halyremagyarázni az illetékesek. A természet örök törvényeit figyelő és annak kereteihez kötött ember nem változta'ia meg lelki magatartását holmi poli ikai állásfoglalás szfrint. ő < örökkévalót tisslelnek. Ebből a lelki állapotból *~érmazik kuliura szükségletük i» Nam nagy igénylés mutatkozik. Néhány fiatal kivételes látókörrel bir, da a tömeg szinte mozdulatlan. A külsőséges csin. tisztaság, vidékenként alig hagy kívánnivalót. A tisztaságra való törekvés a ku'.lura kezdetét jjlenti — ezt ol-