Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-13 / 281. szám

ÁRA 10 FILLÉR BEKESMEGYEI I0ZLGNT Békéscsaba, 1938 december 13. kedd 66. évfolyam 281. szám Honvédelmi törvényjavaslat A négy külpolitikai erőfeszítés, amely a Felvidek magyarlakta te­rületének visszasszerzésével és boldog hazatérésével végiődött, sok rendkívüli fontosságú követ­kezmény levonására kénysieriti a magyar nemzetet, A bölcs mondái igazsága, amely szerint a történe­lem az élet tanítómestere, most is bebizonyosodott s nemcsak a jö­vendő, hanem e jelen nemsedék­nek is el kell végeznie azokat a kötelességeket, amelyeket a nagy tanítómester reá ró. És e köteles­ségek között kétségkívül legelső helyen áll honvédségünk szerves, ai egész nemzetet átfogó, a kor követelményeinek megfe'elő kifej­lesztése. A külpolitikai erőfeszítés azért volt sikeres, mert alátámasz­totta a kitűnően fegyelmezett, jól felszerelt, hivatásának magaslatán álló honvédségünk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy jöhetnek idők, amikor erre az alátámasitásra a közelmúltnál is fokozottabb szük­ség lehet. Az Imrédy kormány ezekr.ek a tanulságoknak alapján késsitette el és terjeiztette az országgyűléseié a honvédelmi törvényjavaslatot s hogy a tanulságokat minden poli­tikai tényező átérzi, bizonyítja az a lelkes visszhang, amely a javas­latot a képviselőházban pártkülönb­ség nélkül fogadta. A honvédelmi javaslat abból az alapelvből indul ki, hogy az or­szág minden polgára személyes szolgálatával és vagyonával egy­aránt köteles részt venni a haza védelmében. Ennek az alapelvnek S iegfelelően — a trianoni sserző­ésben megállapított s a magyer lélektől annyira idegen zsoldos hadsereggel szemben — vissza­állítja az általános védkötelezett séget. Természetes, hogy ezt az utóbbi évtizedek tapasztalatai, a külföldön és itthon is bevált rr.ód­szerek figyelembevételével teszi s hozzákapcsolja a katonai szolgálat előtti kiképzést a leventekötelezett­séggel. A szolgálat ulán pedig had­gyakorlatokkal és lövészkötelezeti• séggel őrsi meg a katonás szelle­met. Figyelembe vessi a javaslat a modern idők félelmetes harci eszközét, a légi fegyvernemeket s ezek alapján újból szabályozza a légvédelmi kötelezettséget is. Az uj idők uj, erőteljesen nem­zeti szelleme nyilvánul meg a kö telességek megállapításánál. A leg­szigorúbb szebáiyok őritödnek efölött, heay a haza védelméből valóban kivegye mindenki részét és senki sem ülhessen páholyban, mig mások áldozatokai hóinak. De az uj idők uj szelleme érvé­nyesül a másik oldalon is s ez az uj szellem messzemenő gondosko­dással védelmeid azt, aki katonai szolgálatot teljesít. Szemben az eddigi helyzettel, amely csak há­ború esetén nyújtott védelmet, — a törvényjavaslat kimondja, hogy az alkalmazotti viszony a katonai szolgálattal nem szűnik meg, tehát annak befejezése után mindenki visszatérhet arra a munkahelyre, amit elhagyott. Mély szociális szel lem nyilvánul meg a szolgálali kedvezmények megállopitásánál is, amelyet a múlttal szemben főleg családvédelmi szempontok alepján szélesítettek ki. Az uj honvédelmi javaslat egyet­len célt szolgál: a legmagasabbra fokozni a nemiet védelmi erejét, békében PB kényszerű megpróbál­tatátok idrjén egyaránt. A magyar közvélemény osztatlan helyesléssel fogadja a törvényjavaslatot, mert biztosan tudja, hogy az ország sú­lyának emelkedését, békéjének és boldogulásának szilárdságát fogja eredményezni. Sir Róbert Gower: A magyar igazság belátható időn belül diadalra jut (A B. K. tudósítója jelenti.) A londoni megver kolonia villás­reggelit adott Barcza György, az újonnan kinevezett londoni magyar követ liszteletére. Több felszólalás után Sir Róbert Gcwar magyarbarát képviselő stivélyes haneu beszéd ben üdvözölte Barcza György kö­vetel. Sir Gower egyebek kötött hangsúlyozta, hogy néhány hónap­pal ezelőtt, amikor a volt magyar követ bucsustatása alkalmából be­izélt, megjósolle, hogy rövidesen felvirrad a magyar igazság hajnala, de akkor még senkisem gondolta, hogy ez az idő olyen hámor be fog következni. Kijelentette-, hogy a mai állapot nem lesz tartós, a revitió tovább folytatódik és a tria­noni határoknak teljesen össze kell omlaniok. Kitért ezután a ru­szin kérdésre és hangsúlyozta, hogy a lutzin népnek meg kell adni az önrendelkezési jogot, est a kérdési napirenden kívánja tar­tani. Az angol alsóháznak 200 ma­gyarbarát képviselője van, mind­nyájan a magyar igasság szószólói. Kijelentette, hogy a je­lenlevők közül még min­denki életben lesz, ami­kor a magyar igazság minden tekintetben dia­dalra jut. A beszédei határtalan tetszéssel fogadták a jelenlevők, majd ezután Barcza György követ megköszönte a felszólaló Magyarországgal szem­ben tanúsított szivélyeiségét, va­lamint az üdvözléseket. Egy hónapra betiltották a Magyarságot (A B. K. tudósítója jelenti.) A belügyminiszter a Hubay Kál­mán szerkesztésében megje'enő „Magyarság" cimü politikai napi­lap további megjelenését desember 12 tői 1939 ja­nuár 8-ig betiltotta. Á betiltásra a lap december 6 iki számában „Miért, miért miért" és december 10 én „Reformok rendőri intézkedéssel" cimü ve­zér cikkek,valamint alap decem­ber 11-iki stámában megjelent karikatúra szolgált okot rá, mert mindhárom az ország külpolitikai érdekei! veszélyeztette. Uasárnap a kisgazöák, tegnap a kereskedők tanácskoztak a uriíasztásról, ma az iparosok tartanak megbeszélést (A B. K. tudósítója jelenti.) A választási előcsaiátozások meg­kezdődtek. Az érdekképviseletek gyors egymásutánban jönnek ösz­sze, hogy megvitassák a helyzetet. Vasárnap a kisgazda egyletben volt megbeszélés Kovács Pál el­nökletével. Egyhangúlag ugy ha­tároztak, hogy körzetenkint három tagú bizottságot lé'eiitenek, amely­nek feladata fesz a választópol­gárság hangu'atának megismerése. A bizotfságok előkészítik a válasz­tást s munkájuk első aloppja az le»z, hosy vasárnap minden kör­zetben jelölőgyüiést tartanak s a határozatok alapján állitják össse a listákat. A kisgazdák egyébként a máso­dik és negyedik körzetben komp­romisszumot akarnak létesíteni a többi érdekképviseletekkel, a ha­todik kerületbe n megelégednek egy mandátummal is, Erzsébethelyre pedig nem is számítanak. A leg­komplikáltabb less a helyzet, mint vélik, ezúttal is a második körzet­ben, ahol a választópolgárság na­gyobb része kereskedő, intellek­tuel, vasutas. U*y tudják, hogy a vasutasok külön lista összehozásán fáradoz­nak s velük szemben a gazdák ugy akarják felvenni a küsdelmet, hogy az iparosokkal és kereske­dőkkel keresnek együttműködési lehetőséget. A Kereskedelmi Csarnok tegnap este tartott választmányi ülést. A különben eseménytelen ülésen ez az álláspont alakult ki, hogy az egyesület a választással hivatalo sen nem foglalkozik, az ezzel kapcsolatos dön­tést teljesen az elnök­ségre bizzák. Az iparosok ma este hal órai kezdettel jönnek össze az ipartes­tületben, hogy a választást meg­beszéljék. Dolgosnak a politikai pártok is, ugy hogy esetleg már a karácsonyi ünnepekre kialakul a helyzet. Csak egy hét múlva hirdetik ki a Memel­vidéki választások eredményét (A 8. K. tudósttója jelenti.) Vasárnap tarlották meg a Memel­vidéken a választásokat. A me­melvidéki német egységfront el­határozta, hogy a választást nép­szavazásnak tekinti arra vonatko­zóan, hogy a memelvidéki néme­tek vissza akarnak térni a biro­dalomhoz, vagy pedig továbbra is megmaradnak a litván állam kötelékében. A tarlománygyülés január kö­zepén tartja első ülését és min­denekelőtt az önkormányzatra vo­natkozó rendelkezések keresztül­vitelét fogja a központi kormány­tól kérni. A választás vasárnap este 20 órakor véget ért. A szavazócédu­Iákat tartalmazó lezárt borítékokat az ország minden részéből az éj folyamán Memelbe vitték és hét­főn megkezdték a szavazőjegyek összeszámlálósét. A választási törvényben megállapított eljárás olyan, hogy az eredmény kihirde­tése körülbelül csak egy hét múl­va várható. Az eddigi megállapí­tás szerint a szavazásra jogosul­taknak mintegy 95 százaléka ad­ta le szavazatát. E^yes helyeken a részvétel százszázalékos.

Next

/
Thumbnails
Contents