Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-11 / 280. szám

634 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 december 25 ha eík (Mm4mf$ mti mérni jövő életéi. S pertze senki nem tilthatta meg, hogy a kicsi dolgokból ne épiteen magának nagyobbakat — különösen képzeletben. Mennyi gondolatot és érzést mozgattak mes hom'oka möeöi az ilyen címek: Fojslkozós— Föld birtok — Bérlet — Társat k«res — Levelezés — Házeseőg. Istenem, de mennyit. Annyi közvetlen igéret lappangott például a házassági hirdetések cimbetüs szavaiban. Sokat elidőzött ezen a táján a lapnak. Addig merengett igy, kissé e

!c*üggesztve figyelmét, mig egy tizenkétsoros közlemény csábításának nem bírt mér elleniéllni. Levelet irt a jeligére. Izgatottan irta, szinte meggondolatlanul, de mikor már feiadta postára a levelet, azon csodálkozott, hogy mér előbb nem cselekedett valami ilyesmit. Hogy nem ismerte fel mér előbb e*y ilyen egyszerű és közeli lehetőség jelentését. Fiatal, harmincon inneni nőről szóit a hirdetés. Fiatal nőről, aki hasonlókorú, megértő úriembert keresett maga mellé élettársul. Csak ugy mellékesen szinte, kö zölte a szöveg, hogy negyven holdnyi földbirtok is jár a fiatal nővel. S hát eki megkapja őt, a földet is megkapja. Nagyon sok színes tervezgetésre adott okot ez a néhány soros szöveg Endrinek. Elképzelte, mennyi életerős percet, mennyi tennivalót fog teremteni magának — ha eleléri est. Na persze nemcsak a földet képzelte maga elé éjjelente hanyetlfeklében. A nőt is. De valahogy határozott éles arcot keresett és valószínűt nem tudott maga elé varázsolni. Néhány npp múlva megjött az első válasz. Üzleti levél voit, nem szorult srmmí szerelet belé. Meg is ütötte Endrit a hideg hang. Persze a kösvetitő küld e s tájékoztatást és némi e ő'egrt kert. Rövid ideig tP'tó töprengés következett erre. S aztán elment a tájékoztató l«vél s el a kért pár pengő is. (Kö'ciönkért pénzből.) A következő levél emi' kapott, mér fényképet is rejtett Igen bájos (igy állapította meg rögtön ránézéskor) igen bájos lány (vagy nő) vonalzódott ki a képen. El volt ragadtatva s elégedetlen szemlélte (maga is rösteite egv kicsit) naphosszat a szép arcot. S n.ikor a puszta józanság uralkodott benne, akkor is igy gondolta: tisztára ajándék, olyan kedves. Nyomban válaszolt s fényképet is küldött. Nem kellelt soká várnia a következő levélre s aztán ismét ő sietve válaszolt. Élénken vállódó levelezés indult meg Endii és jövendőbelije kö zött. Az ország másik végében lakott a fiatal nő. (Még szerencse, hogy a levél bélyegzésénél ez semmit sem számit.) O t lakolt s csakugyan jómódú is volt s leveleiről iskolázottnak is látszott. A faluban hamarosan feltűnt a dolog. Hogy Endrinek (ernek a ko»zcs rri ugrélszrak — mondta a postamesterné) ennyi levele érkezik. Hogy, hogy nem, hamarost kitudódott e level°k lartalma. Az érkető leveleké. Persze csak főbb vonalakban. Da ez elég voll arra, hogy Endri mögött összemosolyogjanak még az ellenségek is. Etősen magóra maradt Bagó'i. De most mór nem fájt neki. Uj élet várt rá. A levelek kezdték a találkozás közeli lehetőségét pedzeni. Természetesen ártól lelt volna s^*-. hogy F.ndri utazik el a nőhöz, ő maga is igy gondolta volna jónak. De valami suta félelemmel visco lyogva a találkozástól, adói; ha lógatta az utazást, mígnem baj lett. (A vasúti költség tartózkodódra késztette, mellesleg.) Báj lett. Még pedig as lett a baj, ho^y a jövendőbeli, a huszonnyolc éves rő elhatározta, ő maga kél uira. S mikor ar elhatározóé mér kiformálódott, Endri nem HARSÁNYI ZSOLT olna HÁROM SZERELEM TÖRTÉNETE A jelen évszázad legmonumentálisabb magyar társadalmi regénye Három kötet. Közel 1100 oldal. Ára 12 pengő. Megtekinthető minden könyvesboltban tudott semmi érvet találni, hogy az teljesedésbe is ne menjen. Izzadt, izgatott lelt Endri. Ejyre közeledett a negy nap. A nő bejelentette, melyik vonattal érkezik. Nem lelte helyét s az állomásra remegő szájszéllel ment ki. Kocsit bérelt, hogy a sáros u'től megkímélje jövendőbelijét, Da csak paras? (szekeret. Nem akadt más, különösen olcsó pénzéri nem. A megérkezés meg a fogadás aztán mér megdöbber'ő és fagy azt 6 levegőt kerített Endri köré. Felültette a nőt a rugós ülésre, maga is mellé ült, a kocsis a lovak közé cáapotl 8 ringva haladlak. A!ig bírt szóhoz jutni Endri s minlha belül ezt hajtogal'a volna magában: minden máskfppen van, minden másképpen van. Nemcsak arra mondta ezt, hogy a fénykép és a test által ábrázolt nő közölt nagy-nagy különbség volt. Hmem sokkal többre vo natkoiol! ez a cta'ódős (dehát tudhatta ?) igen, mindenre szólt. Mindenre, ami nem közvetlen, nem kézre! fogható és nem bevonható velamikép azonnal boldogsága kö rébe, nem hajtható birtokába. Kicsi acél fújdogált az uton hazafelé. S mi d a ketten tudták mér, hogy mi lehel. Hogy semmi ser" lehet közlük soha. Legalább is Endri tudia. Világosan dolgozott az agya. A nő alacsony volt, félrecsuizoft formájú s arcín szánalmat keltő vonások ültek. Már a földje se jelentett semmit. Endri őstinlén viselkedett, szinte durván. Nem tudni, hogy a nő vállalta volna-e akkor, ha más fogadásban részesül. Következő nep délben kiment a vonathoz, haacuteeolt, szinte nem is beszéltek semmit házasságukról. Endri kikísérte a vonalhoz, főképp azonban sajátmaga miatt. (Hogy mit mondanának . . . Másnap nem ment be Endri a községházára. A fa'uban mindenki ró'n beszélt. Az ő dolgairól. Nem ment be harmadnap se. Összetöredezett, leomlott a fal körülötte. * Délután az üresen áUó szin gerendájára felakasztotta magát. — Órák múlva találtak csak rá. — Ezért neveltük fel ? — sikoltott anyja, mikor ránézett félszemmel, félve kinyújtóztatott fiára. Igen, először felnövekedett, aztán ÖMieomlott, Jolika után s újra épült Endri. Újra építette magét S aztán másodszor, értelme juttatta ide, az összeo nlásba. Semmi gerenda nem maradt támasznak as épületben. !Íf a S h»sáb, vágott, aprított minden minőségben és fajtában Szélt B különböző fűtőértékű ICoksz S óbudai és pécsi Brikett s tatai Faszéll S p®torta, román és jugoszláv minden mennyiséget házhoz szállítunk. Bizalom hiteliroda. Tüzelőanyag és Árukereskedelmi Kft. iroda: Ferenc József-tér 18. sz. telefon : 225. telep: Andrássy-ut 54. sz. a. A visszacsatolt Felvidék gyümölcstermesztésének gazdasági jelentősége Irta: Hlatusek György Békésvármegye v. gyümölcstermelési intézője. SINGER ÉS WOLFNER IRODALVI R. T. A Felvidék lakosságának folssabadu'ásával egyidőben nemaetgasdssáki szempontból olyan sxőmottevő őstermelési ágazatokkal gyetapodfunk, amelyek jelentőségüknél fogva gazdasági életünk jövőjében fontos szerepet fognak betölteni. A bánya-, erdő- és mezőgazdasági területeken kivül kiemelkedő hivatásuk lesz a gyümölcstermesztő vidékeknek, különösen a gyümölcs belső fogyasztásának emelésében és nz export további fejlesztésében. Hazánk nr, idecsatolás révén a jelenlegi 35 milliós gyümö'ctfaáiiományának egyö'ödével, vagyis közel 7 millió drb fával gyarapodott. Eszel a nagy faszé poru'aítal a középeurópai agrárállemok gyümöicítfcrmesidési rangsoréban is előbbre kerültünk, mert Csehszlovákia, amelyben a szétdarabolás előtt 17 millió darabbal volt több gyümölcsfa, mint nálunk, most e tekintetben mögöttünk ven. A Felvidék mező- és kertgasdálkodá8ts legalkalmasabb része a pozsonyi hidfőlől Magyarbéiyiá löbb kiazéledéssel hukódó magyarlakta íerüíe', emibői most a Somórjától Fe^efeerdóig terjedő sóv iöit vissza. Es a vidék csapadékban gazdag, tulnyomórészben nagylermékenységü, észak felől hegyekkel védett sik terület, amelyet helyenként folyók és napsütésben bővelkedő, kedvező fekvésű hetyek szakítanak meg. Bár a megszállás alatt a gyümölcstermesztés fejlesztésének komoly akadályai voltak, ami miatt nam ludott olyan nivóra emelkedni, ahogy azt az adottságok megkívánták voina, mégis különösen az uj telepítések nemzeti vagyongyarapodás »zemponljából is igen tekintélyes értéktöbbletet jelentenek. A visszamaradásnak másrészről az volt as oke, hogy Csehszlovákia a Felvidéket mostohán kezelte s ez kifejezésre jutott sok más téren kivüi a gyümöicstermesatéuben is. Asonban voltak kényszerítő körülmények is, amik gátolták a nyugodt, természetes fejlődést, többek köfcöti a cseh nagyipsitermelée folytonosságénak biztosítása c>ak u»y volt keresztülvihető, ha ez t xporigyártmányok ellenében as importáló államok meaőgazdasági termékeket, gyümölcsöt Csehszlovákiában tudtak elhelyezni. A statisztikai adatokból padig, amelyek a 20 év alatti telepítéseket külön külön Csehországra, Mcrva Sziléziéra, Szlovákiára és