Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-10-08 / 227. szám

ÁRA FILLÉR Békéscsaba, 1938 október 8. szombat 66. évfolyam 227. szám Omlik a kártyavár (—) A cseh köztársaság lázasan kavargó életében uj naayjelentőségü esemény történt. Benes lemondott elnöki méltóságáról. Ez a lemondás sem bennünket, sem a világ közvéleményét nem érte vőratlanu'. Politikai, történelmi, de egyszerűen az emberi logika szerint is be kellett köveikesnie. Mert Csehszlovákiában nem csupán annyi történik, ami pedig egy állam éleiében önmagában is felmérhetetlen jelentőségű, — hogy területüknek és népességüknek igen jelentékeny részét kell áladniok a németeknek, magyaroknak és lengyeleknek. Hanem mindezeken felül azok az alapelvek, lényeges princípiumok omlottak ös»ze, emelyen a Csehszlovák köztársaság felépült. Összeomlottak könyörtelenül és feltarthatatlanul, összeomlottak, mert nem igazságra — ellenkezőleg, igazságtalanságra és hazugságra épültek fel. Husz esztendő fennállása után az első vihar megmutatta, hegy az aranyos díszítésű Hradzsin körül nem kőfalak és betonoszlopok, hanem csak egyszerű kártyavár épült, amit elsodor a történelem ereje. „Esészen más helyzetben és egészen más feltételek között választottak engem elnökké. Az én helyzetem annyira megváltozott, hogy ittlétem akadálya lehet annak a fejlődési folyamatnak, amelyhez államunknak alkalmazkodnia kell, hogy hamarosan megteremthesse maga körül a megnyugvást és jó viszonyra, valamint együtlj működésre jusson szomszédaival." Benes lemondó levele maga is elismeri, hogy személye akadálya lett volna a megnyugvásnak és jóviszonynak. amit meg kell teremteni Csehszlovákiának a szomszédokkal. S ez a megállapítás husz esztendő óta talán az első olyan felismerés Csehszlovákia volt elnöke részéről, ami mögött nem elvakult fanatizmus, hanem valóban igazság van. A hiba csak az, hogy ennek a megállapításnak igazságát a mullra nézve nem ismerte el. Mert, ha Csehszlovákia nem a hazugság és elvakultság talajából nőit volna ki azzá a mesterséges alkotmánnyá, ami lett, de megelégedett volna egy kis, egységes, szomszédaival jó viszonyban élő, cseh őllam szerepével, bizonnyal más jövőt juttatott volna Benes és állama részére a sors. Most még az az elégtétele sincs meg, hogy a maga és államénak bukása tragikus bukás legyen. Mert ami történt, az nem a görög tragédiák sötét végzete, hanem Isten igazságtevő, ragyogó napja. A cseh nemzet bukását nem veszik körül népek és nem gyászolja senki. Felszabaduló népek örömujjongása kiséri a süllyedést, amelyet mér Benes búcsúlevelének melankólikus buzdító szavai sem állithatnak meg. Vasárnap este 7 árakor megkezdi tárgyalásait Komáromban a magyar-cseh bizottság Gróf Esterházy János a csehszlovákiai egyesült magyar párt elnöke pozsonyi rádió-beszédében fegyelmezett magatartásra hivta fel a felvidéki magyarságot Érsekújvár ott véres összeütközés történt a lakosság és a cseh rendőrség között A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar—cseh tárgyalások a két kormány között október 9 én este 7 órakor kezdődnek meg Komáromban. A magyar kormányt Kánya Kálmán külügyminiszter és Teleky Pál kultuszminiszter képviselik, kíséretükben lesz több miniszteri szakértő is. A MTI jelenti: A magyar kormőny tagjai tegnap este Imrédy Bela miniszterelnök elnökletével minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács előkészítette a komáromi tárgyalásokat éa 9 órakor éri véget A magyar küldöttség tagjai a Zsófia hajón fognak lakni a tárgyalások ideje elalt. A hajó néhány órával hamarabb érkezik Komáromba a magyer küldöttségnél. A római Regime Fascisla tudósítást közöl, amely szerint Prága a cseh—magyar tárgyalások idején azt az ajánlatot fogja lenni Ruszinszkónak, hogy szövetségi alapon egyezzen meg Prágával, amennyiben ez a terv azonban ellenállásra találna, Prága feladja erre irányuló törekvését. „A felszabadulás órája már küszöbön áll" Esterházy János gróf az Egyesült Magyar Párt elnöke tegnap estd fél hét órakor beszédet mondott a pozsonyi rádióban. Utána Jaross Andor a párt alelnöke mondott beszédei és ismertette a párt határozatát. Esterházy János nagy beszédében egyebek között a következőket mondotta : — Magyar véreim, most amikor az Egyesült Magyar Pári nevében beszélek hozzátok szavai mat ezzel kezdem: Isten áldd meg a magyart. Nehéz husz év után ismét felragyogott a csll lagunk és emelt fővel lépünk ál a Dunán s a harcban megedzett karunkkal megun! hoz szorítjuk testvéreinket, mert magyarok voltunk s azok is maradiunk. Örömmel s büszkén várjuk a szabadulás pillanatát a nehéz husz esztendő kőzdelme ütőn és mélységes hálával tekintünk a müncheni egyezményt meghozó négy hatalom felé, amelyek a felszabaduláshoz hozzá segítettek. Tudom, hogy az egész magyarság nehezen várja a szabadulás óráját. A felszabadulás órója már küszöbön áll. Ezekben az utolsó napokban fegyelmezetten kell várnunk a nagy pillanatot. — A magyar királyi kor mány mindent elkövet, hogy a legrövidebb időn belül letárgyalja az átadás kérdését. Ezután a magyarság szlovákokkal való viszonyára tért ki. — Nem kerülhet minden magyar vissza Magyarországhoz. A szlovákoknál is lessnek magyarok és a magyaroknál is lesznek szlovákok. A két államnak egymás mellett kell haladni s ha meg vonfák az uj határokat, akkor is jó szomszédok maradunk. A szlovákok most az! kívánjuk, hogy érjék el önállóságukat. Szeretetlel köszöntjük törekvéseikel. Esterházy János a következő szavakkal fejezte be szavait: Éljen a megnagyobbodottMagyarországl Ezután Jaross Andor az Egyesült Magyar Párt alelnöke lépet