Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-01 / 272. szám

1938 december 1 BEKESMEGYEI K0ZL0NV 3 Szabó Albert Utóda Békéscsaba, Szent latván-tér 3. üveg­es porcellánkereskedés fl legszebb karácsonyi ajándékok, nemes par­cellának, ólom- és magyar-kristály öisztárgyak Tizenkét uj tagja lehet a jövő évben a képviselőtestület­nek (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnapelőtt köxöltük Békéscsaba véros virillseinek jövő évi név­jegyzékéi, amelyben, Összehason lilva az ideivel, érdekes változá­sokat észlelhetünk. A rangsorban előállott eltolódásoktól eltekintve is sok tekintetben változott a név­jegyzék, amennyiben az ideiből 12 tag marad ki B helyükbe ujak kerülnek. Nem szerepei a jövő évi névjegyzékben az elhunvt Beliczey Géza feltőhézi tag, Bagi Imre, Zsllák Mihály, Reisz József dr.. vitéz Bóka Ivén, Szamek Lajos dr., özv. dr. Hollünder Lfpótné, akikel n póttagok közé vetlek fel, mis; Szeberényi Zs. Lajos dr., Szondi Lajos dr., viléz Réthy Béla, Réthy István, Réthy Károly kimaradtak a viriüsek 1939. évi lajstromából. Újonnan felvették viszont Dénes Imrét, özv. V ski Hermannét, özv. Gieszins Rezsőnél. — az idén pót­tagok voltak —, Jaczina litvánt, Fonféder Mózest, Kiiment Z. And­rást, Fonféder Nálhénl, Katz Er­nőt, V/einfeld Frigyes dr-t. Áchim F. Andrást, Nóvák Jánost, Lipták Páll, akiknek egy része ha nem is az idén, de voll mór képviselő­testületi tag, másik része pedig különböző elmen aa idén is meg­jelenhetett az üléseken. Igy tehát tizenkél szék cserélne gezdát az ülésteremben, azonban ezt a szá­mol még nem lehet véglegesnek tekinteni, mert az ezután sorra­kerülő megbizás-Bdások következ­tében változhat a helyzet. Arany Jánost, a békés­sámsoni villanytelep tulajdonosát súlyos fogházbüntetésre ítélték kormányzósértésért (A B. K. tudósítója jelenti.) Kormányzósértés vétsége miatt ke­rült legnap a siegedi törvényszék Sáray tanácsa elé Arany János, a békéssámsoni villanytelep és mozi tulajdonosa. Még a tavasszal történt, hogy Arany a sámsoni katolikus körben beszélgetett Nagy Mihály plébá­nossal. Beszélgetés közben sértő kijelentéseket lelt, a kijelentéseket löbben hallották és feljelentették. A tegnapi főtárgyaláson Arany tagadta bűnösségét, a tanúként kihallgatott Nagy Mihály plébános és Radács István gazdálkodó bi­zonyították, hogy a sérlő kijelen­tést megtette. Dr. Illyés Tivadar ügyész mély­séges felháborodásának adott ki­fejezést, hogy intelligens ember ilyen vétséget követhet el. Szigorú, elrettentő ítéletet kért. A biróság bűnösnek mondotta ki Aranyt és kormányzósérlésért kélhónapi fogházra ítélte. A vádlott enyhítésért, az ügyész szigorításéit fellebbezett. PaálJőb riportjai egy ország pus«tuláaái*óls ÖTVEN NAPIG A KRÁTER TETEJÉN Menekülők között a Kárpátok tövében Az első rendkívüli intézkedés: apróhirdetésekben nem szabad levelezni... - 3 ­ötven napot töltöttem el csa­vargásaim osztályostársőval. fele­ségemmel együtt a Hotel E«pla­nedeban, ahova két heti pihenés­re iötiünk. És ha az Ötven nap multával behunyom a két szememet, ezt a félszáz napot ilyenformán képze­lem el : Valahol messze, Gibraltáron tul, a Kanári szigetek tájékán áll egy fárosz. Világiló torony, amit a tenger­ből kiugró sziklákra építhetlek va­lamikor nagyon is régen. Cement­ből, vBstraverzek körő tervezték meg a tornyok és kőrbefu'ő pár­kény szalad a torony letején. Fe­lette hol kialszik, hol meggyullad a sötét éjszakába bevilágító fé­nyesség. A torony alján kicsiny házikóban lakik családjával az őr. Valahonnan messziről vendégei | jöttek. Talán nem is vendégek, hanem hajótöröttek, akiknek el­pusztult a viharzó tengeren rozo ga hajójuk. Es a hajótöröttek tü­relmesen várnak itt, amíg az is­meretlen keletről, vagy nyugatról hajó érkezik és elviszi őket a szikláról, amelynek falait éjjel és nappal vadul csapkodják a hul­lámok . , . Ott állnak ők a sziklára épült világítótorony körbefutó párkányán és kidülledt szemekkel bámulják a tengert. Hetek óta tombol a vihar. A tenger, amelyik tagnap még kék volt, mint a nyári napsütés­ben fürdő pillangó, ma haragos. A hullámok magasabbra csapkod­nak, mint a sziklákon pihenő fá­ross. Ismeretlen, soha nein látott rémes teremléseit Istennek hozza fel a tengerek mélyéből a vihar. Villámok cikkáznak és hasítják gyöngyökre a hullámokat. Valahol messze, ott, ahol a ho­rizont ölelkezik össze a habok haragjával, a vizek tetején bizony­talanul táncol egy hajó. Egyike as óceánok uszó palotáinak. In nen látni : a kapitány és a kor­mányok nem ura már a gépek­nek. A fényes ablakokban néhol még égnek a láncok, de egyre több alszik ki. A fényes ablaksor csillogó vonalában egyre több a sötét folt. A szirénák búgnak. • • • S • « • 0 • • • S • • • Talán akad hajó, amely felfogja a halállal küzdők segélykiáltását. Mi pedig állunk a sötét éjsza­kában és dideregve nézzük a ha­jóóriás kétségbeesett küzdelmét. A világítótorony őre mondja : ismerem ezt a hajót, sok baj volt mór vele. A mérnökök, akik épí­tették, hibáztak. Már tavaly se szuperált a kormány . . . A felesége könnyes szemekkel a kezeit tördeli: da mégis csak emberek utaznak rajta, férfiak. essEonvok és gyerekek 1 Boldog­ságos Szűr, mi lesz velük I Órák multával feltűnik iobbról is balról is egy-egy hajó. Sagiteni akarnak. Nehezen megy. Egyré­szűket a viharzó tenger közelébe se engedi a habokkal küzdő és szemmel láthatólag már léket ka­pott óceánjáróhoz. Menlőcsóna­kokon kétségbeesett embercsopor­tok igyekszenek elérni a hajókat. Vadul sípol a sziréna. Sokan a vizbe fúlnak, sokan megmenekül­nek . . . ... Az a pár ember olt, a fá­rosz körbefutó párkányán pedig csak bámul bele az éjszakába. Megvárja, amig elmúlik a vihar és újra ctöndes lesz a tenger ... * Tátrai tartózkodásunk első nap­ján olvastuk az újságokban az első rendkívüli intézkedésről szóló hirl : ezentúl a lapok apróhirda­tései között nem szabad levelezni. Mi volt az oka e rendeletnek ? Mesélik : pár nappal előbb vala­melyik lapban megjelent egy ap­róhirdetés ezzel a szöveggel : Edus bácsi I Mariska állapota aggasz­tó. Egvre sorvad, az orvosok lemondtak róla. Félő, hogy nem éri meg a huszadik évét. Pedig tudja kedves Edus bácsi, hogy októberben lenne a születésnapja. Ez az apróhirdetés volt az oka annak, hogy a szóbanforgó ren­deletei egyszerre adták ki Prágá­ban, Brünnben, Pozsonyban és Ungváron . . . . . . Csehszlovákia október hu­szonnyolcadikán akarta megülni a köstórsaság fennállásának husza­dik évét . ; . Gyulán akart meghalni a csabai cselédlány — csak karja törött el (A B. K. tudósitója jelenti.) A gyulai vasúti állomáson Csép­regi I'ona, 18 éves békéscsabai háztartási alkalmazott öngyilkos­sági szándékból a sínekre feküdt. Amikor a vonat mór közvetlen kezelében dübörgött — ugylátazik meggondolta magát — felemelke­dett a földről. Annyi ideje azon­ban nem volt, hogy kellőkép el­távolódjék. I-?y történt aztán, hogy a mozdony lökhárítója egy osz­lophoz vágla, ahol balkarja eltö rölt és zuzódásokat szenvedett. Telte mögött szerelmi és anyagi bajok húzódnak meg. Az eljárás megindult. — Akinek vérnyomása magas és szívműködése rendetlen, u^y éiíhet el erőlködés nélkül megfe­lelő könnyű székelési, ha reggel éhgyomorra egy kis pohár termé­szetes „Ferenc József" keserüvi­zet iszik. K^rdflzse me? orvosát. ü7«EÍ — Az uj rendőrfelügyelő el­sej'n foglalja el hivatalát. Meg­írtuk, hogy a belügyminiszter vi­tés Papp rendőrfelügyelőt saját kérelmére visszahalyeste régi ál­lomáshelyére — Sxegedre. A tá­vozó rendőrtiszt helyére Jámborig Béla felügyelő érkezik Békéscsa­bára Budapestről és szombaton déle'őtt veszi át hivatalát. —• Közgyűlés a szegénygyer­meket felruházó egyesületben. As izr. srvermekeket felruházó egyesület 1938. december hó 4 én vaeárnep délután fé! 3 órakor az izr. elemi isko'óban tartji 1937. évi rar.das kö«gyülésél. Tárgyso­rozat : 1. Évi j-ílentéf. 2. Indítvá­nyok. A közgyűlés után a sze­géngygyermekek felruházását tart­ják meg. — Rádió-hír. Felhívtuk volt ol­vasóink figyelmét Ftschmann Mi­hály dr. röntgenszakorvosnak a budapesti rádióban tartott igen ér­tékes előadására a tüdőnkivüli gü­mőkórról, mely alföldünknek egyik legerlerjed'ebb és legsúlyosabb be­tegsége. Örömmel köiö'hetjük, hogy december 2 án, pénteken 10 óra 45 perckor Fischmann Mihály „A tüdőnkivüli gümőkór gyógyí­tása" cimmel folytatja ezen sajá­tos problémánk ismertetését. — Vasúti arcképes igazolvá­nyok az AEGV-néi. Az Alföldi Első Gazdasági Vasul értesíti a közszolgálati alkalmazottakat, hogy a vasút élial kiadott félárujegy váltására jogosító kék színű arc­kép^sigazolványoknak, következő 1939. évre való érvényesítési ide­jét folyó év december hó 3l-5g terjedő időben állapították meg. A december hó 31 ig beküldött igazolványok érvényesítési dija igezolvényon^int 1 pen?ő. Az 1938. január hó 1. u'án beküldői­teket szintén érvényesitik, de as ilyen késedelmesen beküldött iga­zolványok érvényesítési dija iga­zolványonkint 2 pengő. Uj iga­zolvány kiállítási dija mindenkor 2 pengő. Uj igazolvány valamint az érvényesítésre való igényjogo­sultságot ugy a maguk, mint a családtagok részére a felettes ha­tóság által igazoltatni kell. Az olyan arcképes igazolványok, me­lyek 1939. évre érvényesítve nin­csennek 1939. január hó 1 tői fél­árujegyvállására nem jogosítanak. — Romlott ételek okozta mér­gezéseknél a gyorsan és biztosan ható természetes „Ferenc József keeerüvíz azonnali használata — egy vagy két pohárral — rendki vül fontos segédeszköz. Kérdezze meg orvosét. f» flPOLLO ti FILmSZinHflZ TEL.: Z39. Csütörtök—péntek—szombat Észak felé... Előadások kezdete hétköznap 5, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. Naponta az első előadás zóna.

Next

/
Thumbnails
Contents