Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-11-13 / 257. szám

f 1938 november 13 BEKESMEGYEI K0ZL0NY „A csoda hamarabb megjött mint reméltük" A hercegprimás főpásztori szózata visszatért híveihez (A B. K. tudóaltója jelenti.) Dr. Serédl Jusztinján bibcoi her­cegprimás a felszabadu't Érsekúj­vár templomóban vnsőrnap dél­előtt Te Deumos hélaadó szent­misét pontifikál, délután padig kör menetet vezet az Oltáriszentséggel. A felszabadult részek templomai­ban vasérnap felolvasásra kerülő főpásztori siózetot, amelynek min­den szava az atyai szeretetet su­gározza a hívekhez, itt közöljük : — Kedves HíveimI — Mikor az Eucharisztikus Világkongresszusal­kalmávnl az idegenek ezrei itt jártak, dicsérőleg emlékezlek meg magyar népünk jámborságéról és buzgóságáról. Valóban Isten di­csőségére és nemzetünk jóhirének emelésére szolgált az a bensőség, mely éjtalékosságainkból kisugár­zott. Az idegenek, akik ezt látták, talán sejtették, hogy fohászainkat a hiten kivül az a hasafiui re­ménység is hevíti, mellyel 20 év óta hazánk sorsának jobbrafordu­lásáért imádkoztunk és amely rer ménység most Szent István évé­ben különösen erős tápot nyert. Bízunk abban, hogy a Szent Király csodát leni Körülvitték Szent Jobbját és amerre a Szent Jobbot vivő Aranyvonal ment, letérdeltünk fohászkodtunk : „Ah, hol vagy ma­gyarok tündöklő csillaga I Hol vagy István király? T^ged magyar kiván T Kiáltottunk és nem csat­lakoztunk. A csoda hamarabb megjött, mint reméltük! Mi kis nemzet, lefegyverzett nép, szegény ország, vérontás nélkül csak az igazság fegyverét használva, visz­szanyertük hazánk és főegyház­megyénk területének egy jelenté keny részét, — 0, ki tudná leírni azon érzé seket. melyek szivünket ellő töttékl Az öröm, a hála, a lelkesedés, a jövőbe vetett további bizalom da­gasztják keblünket 1 Megindultunk a templomokba 1 Leborultunk az Isten előtti Főszékesegynázunk széles méretű csarnokai a jó hír vétele után, ho^y visszakapjuk el­szakított véreink százezreit, egyet­len hivó szóra rögtön zsúfolásig megteltek B hivők tömegével, jkik egybegyűltek, hogy velem, a lőpásztorral együtt mondjanak ün­nepélyes Te Daumol Isten nagy jóságáért 1 — Végtelen vigasszal töltötte el főpásztori szivemet hálaadó hiveim tömegeinek képa. Meri nem lehet gonosz az én népem, mely Lt^n iránt a hálát igy elis­mert I De ne faledjük, hogy az igazi hála az lesa, ha ősi hitünk­ben hiven kitartunk é• Ijten tör vényei Bzerint élünk I Na feledjük soha az igazságot, amelyet őseink annyiszor faliamertek és szemünk elé állítottak, hogy valahányszor elhagytuk az Urat, atyai szigorá­nak vesszejét éreztette velünk, de ismét felénk derült jóságos arca, ha hozzá megtértünk I — És most hozzátok fordulok Drága Híveim, kik az ősi egyház­megyéhez "isszatérletekl Ezután Érsekújvár jelentőségét méltatja a hercegprimás, majd igy folytatH i — Üdvözölve legyetek tehőt uj és mégis régi hiveiml Főpásztori szeretettel és azzal a reménnyel köszöntelek titeket, hogy nemcsak az idők zivatara nem fog bennün­ket többé erőszakkal elszakítani, hanem a hamis próféták, a kon­koly hintők soha ki nem haló nem­zetsége sem. Legyetek hívek az ősi hithez és elődeink erénveihei 1 Ragaszkodjatok szeretettel Istentől rendelt lelkipásztorotokhoz, enge­delmeskedjetek készséggel törvé­nyes világi elöljáróitoknak, kik immár nem idegenként, de test­"érként kormányoznak benneteket. I«y fogjátok munkálni földi bol­dogulástoket és lelketek üdvét, és így fogjátok előmozdítani hazátok javát is, melynek kebelére visz­siakerü'tetek. — Áldjon meg benneteket a Mindenható Is'en, az Atya, Fiu és Szentlélek. Ámen. Megjegyzések az östehetségekröl Tegnap tartották előadói estjü­ket a békéscsabai és békésmegyei őstehetségek. Es alkalommal nem időszerűtlen, ha felelevenítünk né­hány, az „őstehetség" kérdésére irányuló gondolatot. Mi is az őstehetség tehát a mű­vészetben ? — hogy a legelején kezdjük. A válasz bizony nem egyszerű. Háromféle képpen is meghatározhatjuk a fogalmat. őstehetség az, aki érin'etlenül a kulturától, müvésji formába tudja önteni a világra és önma­gére vonatkozó eszméit. De őstehetség lehet ac is, aki civilizált környezetben a művé­szettől távol élvén jelentősebb u. n. céhbeli előtanulmányok nélkül módot lel elgondolásainak művé szi kifejezésére. Végül megállapíthatjuk könnyed egyszerűséggel : mindan tehetség, őstehatség. Fölösleges a megkü­lönböztetés. A kérdést természetesen még ezzel a megállapítással nem ol­dottuk meg. Szükségűnk van egy elvre, szabályra, melynek alkal­mazásával esetről esetre megálla­píthatjuk, előbbi falsorolásunk me­lyik csoportjának egy-egy tagjával állu ík szemben. Va?y, ho?y egyél­bizalmi cikk, csak szaküzletben vásároljon ft TUMGSRAM Kapható a Hirsch Jánosnál Békéscsaba, Andrássy-ut 6. Rosenbaumnál Békéscsaba, Szt. István-tér 2, Andrássy-uti oldal Engel mannái Elektrotechnikai és műszaki vállalat. Bizalom bevásárlási helye. Békéscsaba, Andrássy-ut 19. talán ős-„tehetséggel" van-e dol­gunk. A művészi tehetségre minden körülmények közölt jellemző az, hogy megtalálja a módot a kife­jezésre, utat lót a fejlődésre a tö­kéletestől, a még tökéletesebb felé és feltétlen jut ereje a kifejezés kereteinek tágítására és lehető teljessé tételére. Eszerint a napjaink kulturáját nélkülöző őstehetség csak felbuk­kanása első rövid idejében sza­bad az maradjon — ami, megirt rögtön azután, hogy rálelt egy müv 4szi lehetőségre, egy kifeje­zésre, nyomban bővülnie kellene egy más vagy ugyanazon monda­nivaló teljesebb megteremtése vé­gett. Ha tehetségről van szó, igy is fog történni. Ha padig nem. akkor nem ildo­mos a „művészet" eme gyakorlóira az „őstehetség" jáblát aggatni. Mondjuk rájuk pirulás nélkül, hogy dilettánsok. Vagy finomabban: mű­kedvelők. * Van azonban egy tulső oldala is az éremnek: gondoljuk csak mez, kik jelentkeznek „őstehet ség" jelszóval ? A főúri osztályok. p> ió értelemben vett középosztály? Nam, hanem a parasztság és a középosztály rétege közé szorult eléggé heterogén embercsoport tag­jai vonulnak fal ilyetén kiáltással. A paraszti nyugalmat elvesztett emberek ezek. Vágyódnak az em­beribb élet felé (valljuk be, joguk van hozzá). A kultura mélységei­hez idő, pénz és talán képesség hiánya miatt nem szállhattak le. A civilizáció áldásait anyagi hely­zetük miatt nem élvezhetik. A jobb élet tüneteit látják a fölöttük vonuló néprétegek arcán. S této­ván érzik jogukat erre az életre. S joguk érvényesitésaért lázadnak. Dacsak igy, tétován. Ejy halvány sugár él bennük: talán igy sikerül felemelkedni. S ha nem siker"'!, az se tragikus (meggondolás : ők nem ismertek fal — elég, ha Éti tudom milyen nagy vagyok). Hi bés és túlzottan nagy célok kitű­zői e amint az lenni szokott, előbb­uíóbb vagy boldogtalanokká, vagy nevetségesekké vőlnak. Anyagilag és szellemile? kialé­gületlan emberek. Sok közöltük az állástalan. Társadalmi helyzetük megjaví­tása, kulturigényeik emelése és ki­elégítése az élet és a szellemi élet sokkal reálisabb területére kül­dené őket. (P) a Békésmegyei Közlönyre!

Next

/
Thumbnails
Contents