Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-11-11 / 255. szám

ÁRA 1U FILLÉR Békéscsaba, 1938 november 11. péntek 66. évfolyam 255. szám KASSA Az uj magyar honfoglalás mai nappal elérte legnevezetesebb pontját, egyelőre a végállomást i Kassát. Ki gondolta volna a ragyogó nyár forróságában, hogy a lemosolygo t francia jósnőnek igaza lehet, mikor a bekövetkesendő világeseményekről szólt, mikor horoszkópjából kiolvasta, hogy Kő zépeurópában világrengető változások lesznek és egy ismert államféifiunak menekülnie kell hazájából. Levelek hullására jósolta a változást, akárcsak annakidején a németek nagy császára, Vilmos, ki a világháború rövid végét a lombhullás idejével hozta kapcsolatba. A császárnak nem vált be milliók által óhajtott jövendőlése, de a francia jósnő megérzése kélsegelkizéróleg bekövetkezett. Középeurópában a nagy álalakulá sok korszaka október eiső napjaiban gyors tempóban indult meg és Benes, a fondorletok, mesterkedések és mechinaciók vezére tényleg menekülni volt kénytelen a bomlásnak indult hazájából. Ki hitte volna, hogy a szelid ősz nepjainak egyikén nemzeti trikolor fog lengeni Kassán, hol a magyar kormány, az országgyűlés, a felsőház tagjai, a magyar honvédség, a nemzet képviselői boldog együttérzésben fognak hó dőlni az államfőnek és a magyar állameszmének ? I . . . Tényleg, ami ma történik a tőlünk elszakított, de visszasírt Felvidék egyik legnagyobb és legszebb városában, Kassán — valóban álomszerű. Az irés, a betű, a kép, a rádió, a viaszlemez mily gyönge eszköz ahhoz, hogy viszszaadja, érzékeltesse a kassai nemzeti ünnep jelentőségét, nagyságát, fényét éa melegségét. Nem mindenkinek adatott meg az a kivételes boldogság, hogy ott lehessen a kassai ünneplők nagy sokaságában. A szegény embernek még az öröme is szegé-' nyes, de azért ép oly értékes, mint azoké, kik szent tanúi lehettek a királyi véros felszabadulásának. Az egymásba-karoló ünnepségek maholnap véget érnek. Jönnek a munkás, szürke holnapok. Az erőfeszítések, a belső és külső alapozások. A visszakerült területek rendezése, átformálása és megerősítése. Nagy feladat ez, melyhez valóban együttérzés és mindent átfogó akarat és hajlandóság kell. Es a virtusnélküli, nemzeti munka sem lesz hiábavaló, mert jóslás nélkül is íudjuk, hogy a földbe vetett magnak is idő kell, hogy kalászba szökjön, nőjön, bokrosodjék és kenyérré érjen. Nemsokára jönnek ismét a boldog ünnepnapok, amikor nemcsak Kassán, de a magyar föld más centrumaiban is kigyúlnak a visszatérés most még fellegekkel takart ciillagai. OROSZLÁNY GÁBOR Rákóczi városa örömmámorban Süljei a kormányzót Horthy Miklós vonul be ma délelőtt (A B. K. tudósítója jelenti.) Illetékes helyről közlik, hogyHorthy Mik'ós kormányzó kassai bevonu'öséról a magyar rádió körülbelül ma délelőtt tiz óra ötven perckor helyszíni közvetítést ad. A kormánysó bevonulásakor megkondul a kassai dóm nagyherangja és ezulán megkondulnak ax ország összes harangjai. A közüzemekben és a hivatalokban két percre megáll a munka. A magyar előőrsök tegnap délután megszállták a Kassa fölött levő 400 méteres Bankó magaslatot, Kassaujfalut és a környeső községeket. Ege s i napon keresztül tartóit a magyar csepatok i^evonu'ása ez u'olzó megszállandó videkrf, a hásom főoszlop zöme azonban csak me, pénteken fogla'ja el uj állásai'. A magyar csapatok álén fehér lován maga a hadsereg legfőbb Hadura, Horthy Miklós kormányzó vonul be Rákóczi Ferenc felszabadított ősi városába. Kassa ma minden idők egyik legnagyobbszerű, legmagasztosabb napjával fogja megajándékozni a magyar történelmet . . . Munkács, Ungvár, Losonc és Léva is felszabadult A magyar honvédcsapatok teg nap előirt időben érkeztek meg Kassára, Munkácsra, Ungvárra, Lo soncre, Lévára. A lakosság mindenütt óriási lelkesedéssel fogadta a bevonuló katonákat. Ungvári jelentés szerint a véros lakossága a város határában várta a bevonuló honvédeket. A tartományfőnökség palotájáról pillanatok alatt letépték a cseh oroszlánt és helyébe kitűzték a magyar nemzeti zászlót. Szinte pillanatok alatt valóságos virágszőnyeget bo. riiottak a katonák lábai elé. Az ujjongó tömeg szinte szakadatlanul éltette Horthy Mik'ós kormányzói, Imrédy Béla miniszterelnököt, Kánya Kálmán külügyminisztert, Teleky Pál kultuszminiszter!. Valamennyi ucca torkolatánál diadalkapuval fogadták a honvédek végeláthatatlan tömegét. Amikor Siegler altábornagy elfoglalta helyét az emelvényen, a tömeg határtalan lelkesedése közepette lépeti az emelvény elé Egry Ferenc, az ottani magyar pórt elnöke és a boldogságtól elcsukló hangon üdvezö te a felszabadító magyar honvédeket. A tömeg szüníe'pnü! éPelíe a magyar hedaereget. Délután egy őráíő öt óráig szakadatlanul vonullak a bonvédek és a mámoros hangulat cs.. kegyre fokozódott, a lakosság ujjongása nem ismert határi, amikor Siegler altábornagy elfoglalta helyét az emelvényen. Tegnep a kora délutáni órákban a periamenterek tanácskozása után vitéz nBgybeconi Nagy Vilmos altábornegy, az első vegyesdandár parancsnoka csapatai élén átiovagoit az Ipoly hídján. A vasúti hídon ugyanakkor elindult egy páncélvonat én utána egy másik rendes szerelvény, mely a tisztviselőkéi, vasiatokat és postásokét vitte a felszabaduló . területre. Leírhatatlan lelkesedésselfogadta Lo?onc népe a bevonu'ó honvédeket. A város határában lovasbandérium üdvözölte nagybaconi Nagy Vilmos altábornagyot és kisérie a Buza térre, ahol az altábornagy fogadtak a bevonuló honvédek diszmenetél. Losonc leirhaiatlan boldogságban ünnepelt, éljenezte Horthy Miklós kormányzót, a magyar honvédeket. Egész délután tartott a honvédség bevonulása Losoncra. Munkéci lakossága nehezen várta a felszabadító honvédeket, a csehek az utolsó percig nem engedték kitűzni a magyar zászlókat, azonban mihelyt kitakarodlak, a lakosság hihetetlen idő alatt diadalkaput emelt és ugy várta a bevonuló katonákat. Amikor az elővéd feltűnt a város határában, az ezrekre menő íömeg mámoros örömujjongásba tört ki. A honvédek elaő sorai alig látszottak a virágoktól. AR ünnepségen síámos'ín üdvözöltek a magyar honvédeket, miköíben a tömeg ülemes Horthy, Horthy kiél:6£sal szüntelenül éltette a kormányzót és követelte a közös lengyel—magyar határt. Vozári Aladár, Kárpátalja vezére nagyhatású beszédben fejezte ki örömét Munkács lakossága és a maga nevében, hogy / husz esztendő rabsága után ismét visszatér Szent István birodalmához Munkács városa. Hangoztatta, hogy bármennyire is boldog IDunkács lakossága,