Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám
1938-10-05 / 224. szám
ÁRA iU FILLÉ BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1938 október 5. szerda 66. évfolyam 224. szám „Nem vagyunk megelégedve" (—) Imrédy Béla miniszterelnök rádiónyilatkozata mély hatást gyakorolt mindazokra, akik azt hallgatták, de azokra is, akik arról csak a sajtón keresztül szerezhettek tudomást. A minisztereinek kél kérdést él'?tolt fel, hojsy mind a két kérdésre nyomban önmaga adja meg a választ. Az első kérdés: Van-e eredménye — természetesen magyar szempontból— a müncheni döntéiaek? A második kérdés: Me? vagyunk-e mi, magyarok, elégedve ezzel a döntéssel ? A két kérdésből is létszik, hogy a rádiónyilatkozat valóban lélektani ismereten épült fel, mert hiszen d jelen pillanatban semmi since, ami a fellett kérdéseknél jobban érdekelhetne valakit, aki magyarnak érzi és magyarnak vallja magát. Már maga az a tény, hogy a miniszterelnök mindjárt beszéde elején felvetette a kél kérdést, pmelyre válaszolandó volt, olyan f "scültséget támasztott, ami a legjobban felépített drámák hatásái is felülmúlja, főleg akkor, amikor a miniszterelnök maga mindjárt meg is felelt a kérdésre, még pedig kategórikua rövidséggel,azzal hogy: „Nem vagyunk, mint ahogy nem is lehetünk megelégedve 1" EJ ezzel a megadott válasszal nagyobb hafé*t ért el, mint amit várni lehetett, ha mindjárt nem is volt célja a miniszterelnöknek, hogy szónoki hatásokat érjen el nyilatkozatával. Mert hiszen ezzel c>z egyetlen kijelentésével Imrédy Béla levezette ezt e feszültséget, arr" az utolsó napok drámai moz sanatein és fordulóin keresstül a legekben összesűrűsödött a amit a felelőtlen híresztelések ellenőrizhetetlen „on dit" ok csak még job h jn fokoztak. Mria a nyíltság és őszinteség, mellyel a miniszterelnök a kördést felvetette s az a mód, amellyel a „miért"-nek az „azért ját megadta, olyan megnyugtaíá s"' halott, mely alól senki sem vonhatta ki magát s amelynek jílékbny hatását valószínűleg még káig érezni is fogjuk. Ha ige* volt a világháború alatt, hogy a f ontok sorsát sokszo; az döntötte milyen volt a fronlmögötli or' *grészek hangulat és le'kiál'apota, azt hisszük, hogy ez a hankü'at, ez a lelkiállapot csak megdagadhatott és megnyugodott a miniszterelnök rádiónyilatkozatának hatása folytán. A szavak mögött megérezhette, amint hogy meg érezte a magyar társadalom, hogy e<5 a férfi beszél most hozzá, aki amióta a kormányzás a kc zébe került, egyetlen egyszer sem mondott olyat, ami nem bizonyult mindig igr^ságnak s egyetlen egys"r sem igért olyat, amit nem akart volna a legkomolyabban meg is valósítani. Amit Imrédy Béla még eddig hirdetett, a* a program és munkaterv mindig egész valójában készpénznek számítolt a nemzet előtt, mint ehogy most is annak számíthat az a kijelentés, hogy: „Semmiféle megkülönböztetésbe nem nyugszunk bele, nem csábithalnak el bennün ket eddig követett uiunkról, sem a kaland egyrészről, sem a gyáva le mondás másrészről, haladunk tovább az eddigi ösvényünkön, ha az mindjárt nehéz és küzdelmes ut is leszi" A miniszterelnök beszédében „menedékháznak" mondja a mün cheni megegyezést, ahonnét még küzdelmes ut vezet a végső célig, Daladier francia miniszterelnök a képviselőház te«nepi ülésén részletesen megindokolta a franc*'? kormánynak a caeh kérdésben tc nu« :tott magatartását. A francia miniszterelnök egyebek között a következőket mondotta: — Az egész világ a legnagyobb aggodalommal nézett az események elé a magyar igazság teljes győzelméig. Meg is jelöli az utat, ami ehhez a kivánt eredményhez a nemzetet elvezetheti. — Ha valaha, ugy most van itt az ideje annak, hogy valamenynyien egy uton járjunk. Mert a kormányelnöknek a legnagyobb erőt adja, ha érezheti, hogy as egész nemzet halad mögötte — mondja Imrédy Béla. Sorsdöníő órákat élünk, amikor kétszeresen nagy a felelősség, amit a vesefőknek éiezniök kell. Ezért is mondja a miniszterelnök: — Minél egyebbek vagyunk, annál biztosabban járunk, annál s már amikor ugy látszott, hogy mindenki háborúba rohan, akkor megmentettük a világbékét. Daladier ezutón foglalkozott a május 21 iki eseményekkel, majd rőmutatott arra, hogy szeptemberben újból fellángoltak a német követelések. — Ebben a kérdésben határozni kellett, hogy a béke vagya erősebbek is vagyunk. Hogy ezt as erőt a nemzet m' * is szerezze a maga céljeihoz, ahhoz is megadja a miniszterelnök útbaigazító tanácsát. Mert ennek lehetősége csak egy, amint hogy egy a feltétele is. — Felelősségérzet és tudás a vezetőkben, fegyelem a vezetetlekben és lendület mind a kettőben. Mos már a nemzet egyetemén múlik, hogy fel tud e készülni a történelmi időkre, hogy beválthassa mindazokat a reményeket, amelyeket a magyar mull és a magyar történelem lesx parancsoló szükséggé ssámára. Prágához 5 háború mellett döntünk-e * i az országok közvéleménye alapján a fc íke mellett döntöttünk. Ekkor született meg Londonban az angol—francia terv. Prága elfogadta tervet. Da ezután ismét válságos idő következeti, amikor feltartózhatatlanu' haladt nvnden a teljes szakítás felé. Ezt követőleg a miniszterelnök ismertette a müncheni tanácskozás előzményeit, valamint annak lefolyősát és kifejtette, hogy a müncheni siker a béke erkölcsi győaelme volt. IgaE, hogy az egyezmény értelmében megcsonkították a cseh államot, de legalább most már szabad életet élhet. Kitért ezutón Daladier az uj cnh határok szavatosságára és ezzel kapcsolatban a következőket mondotta : — A müncheni értekezlet értelmében Olaszország és Németország csak a magyar és a lengyel kérdés végleges rendezése után A magyar kormány j eg yzéke Október hatodikán kell megkezdeni a tárgyalásokat Feltételek a két határváros azonnali megszállása, a magyar politikai foglyok szabadonbocsátása és a magyar katonák hazaengedése Daladier bizik a magyar kérdés igazságos megoldásában MTI jelenti : A magyar kormány a prágai királyi magyar követ által októLer 3 ön este a cseh kormányhoz intézett jegyzékben közölte halőrozott kívánságát é» a következő intéz kedések haladéktalanul való megtételére hivta fel a prágai kor mányt: Az összes magyar politikai foglyokat bocsássák szabadon, ezenkívül a katonai szolgálatra behívott magyarokat haladéktalanul bocsássák el, hogy azok visszatérhessenek lakóhelyeikre. Állítsanak fel helyi rendfentartó osztagokat vegyesparancsnokság alatt. Ugyancsak járuljon hozzá a cseh kormány, hogy a magyar katonaság megszálljon két határirírost a tárgyalások idején. A tár* gyalások megkezdésének Időpontjául október hatodiké*, javasolja a magyar kormány, amelyeket Komáromban tartanának meg. A matt/ar bizottságot Kánya Kálmén külügyminiszter vezeti.
