Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-11-06 / 251. szám

1938 október 497 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 magamér!. Tu-ígya a far e. Nyá­ron aztán nem mentem haza lob bet mezei műnkére. Kitartottam a városban anagymel gben is. Ctak ritkán ruccantam haza egy-két napra. Látogatóba. Néha pénzt is vittem s viszek is még, ha me­pyek, mert ninc» mire költenem. Szeretnek is mostmór otthon apá­mék. Mindig öröm van, ha me­gyek. Ds nem birok otihon ma­radni tovább három napnál. Most huszonöt esztendős vnayok. Látszik ennyi rejlam, ugye. Moziba járok, meg találkozok vasárnap délután ezzel is, azzal is. Ké'Rzer voltam mér színházban is. D luíéri elő­adáson. Szép volt. Kü öiösan az egyik Megható. Jó volna most, ha lenne egy órám — még eddig mindig sajnáltam rá a pénzt — anost megtudnám, mannvi az idő Magának sincs ? Sötét van, késő lehet. Nam haragszik azért, amiért ugy niBsóra szól'im, hogy ne fogja ót a vállamat. E i n»m haragból mondtam, dehét v»n az emb^r ugy .. . Hogy semmi se esik jól neki. Ugy néz rém, mintha meg­ö tam volna valaki'. Nem, nem bántok én senkit. Szóval se. Azt mondom senkinek: álljon odébb. Nam kísér tovább? Uaz, itt va­Kyok már nem messze. Aker i")­lem találkozni, Nam hiszem. D) azért lehet. Annyi bolondot ösz­"ee-vissza beszéltem magénak. Biztosan meg is ij«dt, ha meg nem haragudott . . . Measondolhatja. Még hét közben is. Ha öljön, a viszont n^sre vasárnap délután háromkor. I't, ebben az el«ő mel­lék uccébsn. AB Isten szekerén jött haza Békésmegyébe egy felvidéki magyar (Éjjeli interjú) (A B. K. tudósítója jplentÜ Még emésztő sötét van. Hajnal sem dereng. Az AEGV főtéri bó­déjóban riadiképü, nagyobbára ittas, va&y legalábbis félr-szeg alkoholisták nyelik a törköly!, meg az édeskagarüt. Vilógosságban éli életét, keresi kenyerét az ember. Szemének egészségét óvja o fehéren sugárzó, áram­takarékos TUNGSRA tmwrara Kapható : Hirsch Jánosnál Békéscsaba, Andrássy-ut 6. Rosenbaumnái Békéscsaba, Szent István-tér 2. (Andréssy uti o'dal) Engelmannál elektrotechnikai és műszaki vóllatat. Bizalom bevósérlési helye. Békéscsaba Andrássy-ut 19. Lagtöbbja muzsikus cigány, da van köiitük tisztás polgárember is, aki falöntött a Garatra a Fal­vidék felszabadulásának nacry örö-nére. Az éiieli varjak köz'itt feltűnik egv tagbaszakad 1, jókénü, feszes magatartású mactyar. Ma­gas*zőfu cipőt hord, maly szinte térdig 4r, cikkcakkos fizővel, nmelv felénk nfemigen divatos. A falvidéken látni ilyet, a Bitagyár specialitását. Magérdeklődöm, kicioda lehet e* a révedező tekintetű naivlalkü utas, ki Békéscsabáról véiztőí ro­konaihoz igyekszik. Koronka litván — ig-/ hivlák az illetőt — aki ja'en'eg 34 éve*, róm. kat. vallású, kőéivé* aagéd, A tőlünk e'orozott, da »tost há­gónkhoz visszakerült Cíizfürdő vo't alkalmazottja. Nem kell kommentárral kiiérni amit mond és amit baszél. Az egyszerű ember szava késs foto­prafia. csodálatosan maoható vissz falvétal, amint nekünk elmondja miként került a Felvidékről a nagy megyar alfö'dre. — Az Isten szekerén jöttem haza a Felvidékről. — kezdte el­beszélését. C«iífürdőn vo'tam al­kalmazva, mint kőmüv»», ihol már évek óta javi'oa'om a fürdő és szálló épületei'. Riményem sem volt arra — mondja rezignáltán hogy valaha életemben rokonai­mat megláthassam, mert a c«ehek mindíar elutasit^Mak. amikor útle­velet kértem. P.trowka, e szálló bérlője, jólelkű ge-dám. maga ia többször járt bent Rimaszombaton, hogy részemre távozási engedélyt kérjen, de mindig sikertelenü'. — Mikor hire járt nálunk — folytatta — hosv a németek jön­nek mifalénk, (?!) et?y e*te észre­vettem, hogy gazdám esész csa­ládjavel éinak idején fennt van és ruhaneműjüket egv nagy lá­dába pakkolják. A fürdő egyik ma8sző.'jétől kérdeztem mes, mi történik gardám emeleti lakáiá­ban, ahol napok óta süröitek-fo­rogtak és mintha költözködni akartak volna. A masszőr mon­dotta nekem, hogy baj van, ma­holnap itt lesznek Csízen a né­metek és a ma«yerok és Pitrowka ur megy Prágába. Hihetetlen volt Fekete vagy szürke szirtben, kitűnő béléssel, jobbnál-jobb minőségben 41 P-től 154 P-ig KULPIN DIVATHÁZ előttem ez egész mese é* csak akkor ed am hitelt masszőr bará­tom elbeszélésének, rajkor októ­b?r kötepén ai egész fürdő kö zönsége sietve csomagolt és el­utazott. Már októp r 12-én te'ja­sen üres volt Csizf rdő, ho'ott más esztendőkben a nemibajos (nem i^y mondja) betegek még télvíz idején ia a fürdői marad­l8k. Pontosén feljegyezi m ma gamnak, azért tudom, ho,jy októ­ber 17 én az e ő'iáróság rendele­tére a szálló ajtófélfái! leszedték, ez ablakot bői as üvegtáblákat ki­vették és a fürdő öss-as iratait egy éjszaka etéga ték. Pár rapp'l később 30-40^ebesü'i került Ri­maszombatból Csízre. E«ek a se­besüllek mondották el, hocrv mi­lyen változás foí beállani Szlová­kiában, ho^y a réjjí magyar terű letek köitdk a gyönvörüen kiépí­tett Csitfürdő is vistia fog ke­rülni Magyarországhoz. — Nakem sa ke'lett több. ott hagytam csapo'-papa', még a já­randóságomat ís és egy éjizaka élus tam a Sajót, hoiy hazám te­rületére ju8*ak. Itt mér hallottam, hojiy a német császár meg az olasz király parancsol adott ki a cselékoknak, hogy mindent vissza kell adni a magyaroknak mert ők pusztultak seregestől a vi ághá­borúban. Mondottam is magam­ban, hogy az Isten nem hagyja el a szegényembert, ha van neki répí beciülete. Hát igy mende-mondázik az én cíehállampo'gárom, aki azt hiszi, hogy még ma is a német császár diktál, parancsot ed és Középeurópa földjét randezi. Megkérdeztem tőle, hogyan élt, mii keresett és mik a legfőbb óha jai ? — Élni, csak éltem — mondja. Ebbe hiba nem volt, jól is bántak velem, da a fane ette az embert, annyira vágyódtam haza. Régen nem láttam édes hazámat, (bt el­érzékenyül és az éjszakai sötét­ségben is látom, hogy arcán egy könycsep szalad le.) Nam tudom leirni kedves uram — mondja — mikor a vonatból kiszálltam Mis ko'con. Megálltam a sínek közölt. Csak néztem, néztem, — mondani sam tudtam. Jölt aztán a „policáj" karonfogott, mert a nagy lelki gyö­nyörűségtől már szédülni kezdtem. Kihallgattok, elengedtek, sőt 2 tal­lért is kaptam ajándékba. I't van, nézze — egészen uj, fényes p £ne. Hogy mi az óhajtásom ? — ninc» nekem kérem semmi. I't akarok maguk közölt élni, dolgozni, nő­sülni, gyermeket nevelni és meg­halni I . . . Ha gazdag ember lennék s volna egy pár emeletes bérházam, ezt az elveszelt, de megtalált magyart állandó kőművesemnek szerződ­tetném — nem azért, hogy az épü­letet reparálja. Beültetném a jö­vendőbelijével együtt legparődé­sabb szobámba és hamisítanék részére egy királyi parancsot \ Ko­ronka Istvőn élj vígan és boldo­gan és szaporodj oly sűrűn, mint a magyar hózi-iiyul. Ennek örö mére An is megittam az AEGV bódéjóban egy pohár ve'Mi ga­bonát. 0. G. Burgonya és káposzta kisebb-nagyobb mennyiségben kapható BékésmegyeiTerménybevásárló cégnél Békéscsaba, Andrássy-ut 31. szám alatt. Telefon : 430.

Next

/
Thumbnails
Contents