Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-11-04 / 249. szám

1938 október 3 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Hazafias nagygyűlés lesz vasárnap délben Békéscsabán (A B. K. tudósítója jelenti.) Vaiórnap déli 12 órakor hazafias nagygyűlést tartanak a békéscsabai egyesületek a 101 es emlékműnél. A nagygyűlés szónoka Rell Lijos dr. tanügyi főtanácsos lesz. aki a bécsi döntés történelmi jelentőségét bpja méltatni. A TESz békéscsabai szervezete ezúton is meghívja a hazefias nagygyűlésre, az összes egyesületaket és testületeket. Az Apolló-mozgó eI6adást rendez a felvidéki magyarok javára (A B. K. tudósítója jelenti.) Az Apolló-mozgó igazgatósága el hatéroeta, hogy a fslvidéki magyarok megsegítésére előadást ren dez, amelynek teljes bruttó bevé jeléi az igazgatóság eljutatja a „Magyar a magyarért" mosgalom javára. Az előadás vasárnap .délelőtt f 4 tizenegy órakor lesz, mikor bemutatásra kerül a „Bíboros futárja" cimü vi'áíhirü film. valamint a csabai Vigadóban ter tott szlovák nagygyűlés. E're az alka'omra az igazgatóság egységes árat állapított meg, úgyhogy mlnd?n jegy 50 fillérbe kerül. A hazafias célra való tekintettel kéri az igazgatóság Békéscsaba közönségét. hogy az előadáson minél nagyobb számban j Menjen meg. Január elsején megkezdik a megöregedett mezőgazdasági munkások öregségi járulékának kiutalását Jelentkezzenek összeírásra sürgősen a 65-ik, (ha tűzharcos 63-ik) életévüket betöltött mezőgazdasági cselédek és munkások (A B. K. tudósitóia jeleníti Mér több izben hiri adtunk róla és a vároB polgármestere is széles körben közhírré lette, hogy a m, kir. kormány az 1938 évi XII. t. c. végrehejlása során legelső sorban a már elaggott me stő?es?dasági munkátoknak jérulékmegállepités iránti összeírását rendelte el. hogy az igy összeírásba vett 63, illetve 65 éves munkások — amennyiben jogcímük megállapítást nyer — mér január elsejével megkephassák járu'ékaikat Mint a városi munkásközvelltő hivataltól értesülünk, járulékra ezideig Békéscsabán nagyon keve sen jelentkestek, pedig mint me*ő?azda8égi városban leea'ébb 250 olyan munkásnak (béresnek) keilelt volna már idáig is jelentkezni. Éppen ezért lapunk utján is felhívjuk mindazokat, akik ezen öregségi járulékra valamilyen módoi jogcímmel bírnak, hogy mielőbb jelentkezzenek a városi munkásközvetitő hivatal 2. számú szobájában, mert minél későbben jelentkezik, járulékét annál későbben, de visszamenőleg semmiesetre ie-n kaphatja meg, igy önmagét károsítja az, aki a jelentkezést halogatja. A hadvezetés hajdan és napjainkban A hadvezetés túlhaladta régen azt az időt, amikor a hadvezér tevékenysége abban merült ki, hogy hadseregét a csata színhelyére veresse és olt harcba dobja. A szálfegyverekkel filszerelt kis hadse tagek kcra volt ez. Központban Ház két lakással, üzlethelyiségekkel eladó Felvilágosítást ad: Dr. Erdélyi Görgy ügyvéd, Szent István-tér 3 sz. A hadvezér ezen időben a harcban maga is egyszerű harcossá vált, az élen küzdött harcosainak szemeláttára, példaadó bátorsága és vitézsége volt a hadvezetés. Ha a vezér meghétrált vagy eleseit, a csata legtöbbször elveszett. Azóta számos tényező változtatta meg a hadvezetési napjainkig, melyek közül leglényege i«bb la lén a technika haladása. Állítjuk, hogy a lőfegyverek faltalálása óta a magasabb kulturával járó technikai fölény hadviselési fölényt is biztosflott. Az európai államok felismerték, hogy a lőfegyverek birtokéban a politikai célkitűzések látóköre lényegesen tágulhat. Nagyarányú hódításokra, hegemóniákra, sőt világuralomra való törekvés lép ennek nyomába. Ezek a nagy politikai célkitűzések azonban egyetlan csatával nem valósithatók meg. Az ellenséges hadarőt teljesen térdre kell kényszeríteni, meg kell semmisiteni, hogy a háborús cél elérhető legyen. A lőfígyverek ulén a legjelentősebb tfchnikai vívmányok, melyek a hadvezetésre befolyást gyakorolnak a közlekedési és a híradóeszközök H'ődése, a repü ő és a robbanógáz motorok széleskörű elterjedése. A vasutak révén meggyorsul a felvonulás, gyorsabb eltolási lehetőségek biztosíthatók, a hadsereg nem függ a hadizintér'ő

1, hanem mindennemű szükségletét is a legnagyobb távolságról utána lehel szállítani. EJ utóbbi körülmény teszi lulajdonképen lehetővé a milliós hadseregek felállítását. Mi/el mindkét félnél ezonos kihatású a vasul, a háború c?ak változatosabb lesz, a hadvezérekkel szemben nagvobb wényekel támaszt, de az időtartamra befolyási nem gyakorol. A gépkocjik elterjedése a közlekedési hálózat sűrítését je lenti. A gépkocsi sajátosságaiból kifolyó'a? azonban inkébb magán a hadszintéren biztosithatja a nagyobb mozgékonyságot. Es ismét a változatosabb, cselekménydusabb háborút jelenti s ismét csak a hadvezetés iránt lámaszl követelményekel. A híradóeszközök közül előseör a villamos távíró és távbeszélő, majd ujabban a rádió áll a hadviselés szolgálatában. E?ek lehetővé teszik, hogy az ellenségről szerzett hirek hamar a vezetés tudomására jussanak s ho?y az intézkedések, parancsok gyorsan kiadhatók legyenek. Tehát a hiradls a közlekedési technika fejlődésével lépést tartva, biztoiitia a gyorsabb és biztosabb veze'és*. Időben a repülőgép a techniká nak az a következő vívmánya, melyet a hadviselés szolgálatéba állit. Az a számos faladat, melyet a repülő megoldani képes, napjainkig mór azt a szélsőséges nézet al is kiérlelte, ho?v a repülő mint „önálló légi haderő" önálló hadviselésre is képér. E kérdés helytálló vagy helytelen voltának birá'atét azonban mellőzve, kétségtelen, hogy a repülő révén a hadviselés a sikból a térbe, a harmadik si

!«ba is áttevődik. fold alatti aknaharc révén a föld alá is ) A harc léhát a földön. levegőben és a föld alatt is folyik s igy a cselekmények összhangbahozása és kiértékelése, azaz a hadvezetés bonjo'ult, nehéz problémává vált. A technika fejlődése mellel! az erőkifejtés mennyisége is halad. Nem elégszünk meg a sokkal és jóval, hanem a cél a legnagyobb és legjobb hadsereg. Mértéket csak az ország erőforrásai szabhatnak. Legfontosabb tényező aa ember. A hadviselésre igénybevehető maximális emberlélszámból szervezendő hadsereg az ideális követelmény, melyre minden állam tö rekszik. A világháborúban szerepelt milliós hadseregek tehát a jövőben még megnövekednek. Nam vitás, hogy a milliós hadseregek vezetése lényegesen külömbözik a szálfegyverek korában szerepalt kis hadseregek vezetésétől. A hadvezér itt a csatákat szemmel ét nem tekintheti s ezért ki is kell vonnia magát a harcok helyi benyomásai alól, mert neki a korszerű háborúban nem csatateret, hanem a hadszinteret vagy hadszíntereket kell áttekinteni. Ezt ez áttekintést, melvel Napoleon, Görgey vagy az idősb Mollke egy hadvezéri dombról, épület vagy templom tetejéről kapott meg, azt ||1lígyoídc«i/AxnkácMiő fclmnáLta£ üt WO eíkerftleMtóncffaf míí li a ma hadvezére csak a térképről és helyzetj alentések lömegéből merítheti. Esek a jelentések padig soha tiszta képel nem adnak és nett is adhatnak, mert a napoki? elhúzódó, váltakozó szerencsével folyó harchelyzeteket as alparancsnokok egyéni benyomásaik szerint jelenük. A hadvezérnek mé?is tisztán kell látnia a helyzetet, cselekednie kell s ez ezerszerte nehezebb feladat, mint amilyenek előtt a mu't hadvezérei állottak. Napjainkban a technika a gépesítés korát é'i. Az emberi erőt ahol csak lehet, gépi erővel pótolja. A hadvezetés sem zárkózik el a haladás elől s azl mondhatjuk, hogyha az eddigi gépesítés csupán a mozgás (szállítás) gépesítése voll, akkor ma mér a harcot is gépesítjük. Igénybeveszünk mindan gép^t, mely nagyobb erőkifejtésre képesít a harcban is. A gépesítéssel s a maximális hadsereggel azonban esv uj, valóban nehéz kérdés merül fal s ez, az anyag és észkörök pótlása háború esetén. Mig a múltban a hadsereg elindult a hadszíntéré, olt önál'óan Iálta el magát minden szükségletével, addig a ma hadserege ezer és ezer szálon függ az anyaország gazdaságén és iparén. A ma hadvezérének ez az uj működési területe békében kezdődik s szünet nélkül fo'vlatódik a háború befejezéséi*. Jellemzője, hogy — egyrészt a békéi előkészület helytelen voltán — elveszthetjük a háborút mielőtt az első puskalövés eldördülne, másrészt a hadvezetés egyik fontos t ényezőjei a meglepetés ipari léren is lehetséges, ha pl. nem vért uj vagy sok eszközt és anyagot állit az ipar a hadsereg rendelkezésére. Ha az eddigiekből azl lünl volna ki, hogy a ma hadvezetésében a hadvezér elvesztette volna személyes hatását a hadseregre, vagy a személyes bátorság és egyéb katonai erények példátadó vezetési tényezője elhomályosult volna, akkor azt oda kell módosítanunk, hogv csak az érvényrejuHalés módja változot*. Nam személves bátorság, hanem bátor és tudatos felelősségvállalás, tudatos merészség párosulva határtalan jellemszilárdsággal és határosottsággal — kell jellemezzék a ma hadvezérét. Emellet a hadieszközök és anyag valamint az ipar teljesítőképességének ismerete igen nagyfokú Ijdást igényel, melvek nélkül úgynevezett szüléiéit hadvezér el sem képzelhető. Tudás és jellem nélkül nincs hadvezér. Hindenburg a tsnnenbergi csatában minden súrlódás és nehézségek melleit napokon át kitartott az eredeti terv mellett s ez a határozottséz és felelősségvállalás szülte a világháború eayik legszebb győzelmét. Ez a ma hadvezére. TELEFONSZAMUNK: 176.