Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-07-10 / 153. szám

1938 julius 10 3EKESMEGVEI K0ZL0NY 5 dalmára az otthoni képek békitő mosolya, mibor elbucsuztunk. A gép?k csak berreglek tovább. Nem törődtek velünk. Semazaratásnélkü'i munkásokkal. A gazda vigan pöfékelt a gép után. Mikor anyámnak visszaültettem. nem lett szomorú, hiszen örült körülötte minden, a gép, a kalász, az em ber, talán a levegő is örömében rezegett .. . Alig léptem százat, üres kocsi vágtat mellettem. Fölülök rá és valami babonás érzés a hónom alá nyúlt: a kezdet jó 1 Csak az állomásig szándékoz* tam, de annyira magához kötött aprácska kociise, hogy nem tudtam elválni tőle. A gyermek parasztiélek elmondta a rázuhent alvó örömet : most hajt először egyedül lovat. Villogott a szeme, akár az uj kormányzóké. Paripá ját kölciönkapta. Nem törődött vele. A % örökös birás hetykesépét mutatta (élrevágott kalapja is. Öreges, kocsisos tempóban vertük föl a port. Néha kérdezett, néha magyarázott. — Minek ez a furcsa csomag ? — Ez itt a Kis Csissé háza. Adót fizet a lopásért. — Nem hiszik ?... kérdezte nagy kerekülő szemekkel a gyerek. — Nem lehet, fiam. Ennyire csak nem gonosz még a világ. — akartam letörni a hitét. Nem lehetett, kitartott mellette. — Gyermek koromban én is hallottam ilyen félét, hogy vannak urak, akik becsületas betörők. És ha elcsípik őket, fölmutatják adókönyvüket és szabadok megint. Később módosult a népmese, de a gyökere megmaradt. Ebből a tőből hajtott ki a Miska kocsis véleménye is. Etküdözölt, hogy a Nagyságos ur is mondta. Az pedig tudja, meri öt háza van és két motorja. A kocsinkét röpitő lovak is az övé. Megnéztem jól a C issé házát. Olyan vo

:t, mint a többi utmelletti tanya. Csak a róla szóló rege gazdagitotta rablóvárrá. Két vackos kölyök játszadozott az udvaron. Nem tudom sejtették-e hírességüket Miska nem olyan józanul nézte őket, mert még vissza is fordult. Piacosok jöttek szembe. A kövér kofák ugy aludiak a ketrecek tetején, mint a teknős békék. Mások félig meztelenül kacérkodtak a nappal. Az árokparton ebédelő aratók meg is mondták róluk a véleményüket. — Sütkéreznek a piócák I ... Meghervadtak a liliomok egy kicsit. A kofák kocsisa mosolygott, mint berúgott öreg kerítő. Az egyik aralólegény bulykosával odasurránt az ólmosan kocogó kocsishoz és megöntözte a renyhe virágokat. Az átoknak olyan bőséges áradása lett, hogy az eltikkad! munkások harsonázva lubickoltak benne. Feleseltek egymással, paráznás képeket rajzoltak a levegőbe. A szemérmesebb aratók a földet kotorásztak, a szilajabbak tüzesitő szavakat dobáltak az amugyis remegő forróságban. Az ételhozó gyerekek utánozták a nagyokat és kővel pariHyáztak a fölfrissült kofák után. Erre már az „összefércelt csontú paripák" is megröppentek. A por, mint jótékony köd takarta el őket a támadó ellenségtől. Az aratók ujjongtak a sikerült tréfán. Megizesitették a robotot, megcsiholták a kedvüket. Aztán ialatoztak a hatalmas eperfák árnyékában. Csiklandozva szállt a „babos mácsik" illata. Eiért a hagyományos aratási éleiért nem egyszer mentem én is az aratók konyhájára. Sokszor a markukba « vágott egy kanállal a szakácsnő, csakhogy türelmesebben várjuk a nótázó, éhes csapatot. (Folytatjuk.) számára pótolhatatlan veszteség, ha különösen a nagy nyári meleg-bon munkakedve ellankad, izmai a fáradtságtól mcigetfeszkednek és kinicrülUégo meggátolja abban, hoigy feladatát elvégezze. Ha karizmainkat, fejünket, nyakunkat, homlokunkat a hűsítő, frissítő, üdítő, valódi DIANA sősbor szesszel kenegetjük, vcfnejlékesző testünk lehűl, petyhüdt izmaink felfrissülnek, vérünk élénkebben kering, iiuinikakedvünk és bírásunk emelkedik, a munkateljesítményiinik megduplázódik. A valódi Diana-sósboT3ze6z az egészség biztos őre, minden házban szriik&ág van rá s gondos, egészségét feJtő ember sohasem megy munkába Diana sóíborsaesz nélkül. Próbipalaek ára 64 fillér j Kis (eredeti) palaek ára 1.10 pengő I Közép (családi) pa'lack ára 3.20 pengő j Nagy (óriási) palack ára 5.90 pengő j Beleegyező csend. Mihálybácii folytatta: — I«aza volt az izének, emikor azt mondta, hogy a magyar drótakadályok utmagveszekedőjében nem szabad erős kézzel magukra hagyni az embereket, nohát .. . A szörnyű okos beszéd után Miska bác i magabiztosan hordozta körül a szemét a társaságon, de amikor látta, hogy társai értelmetlenül néznek rá, dühös lett. — Stamarak vagytok, nem ér pénzt nálatok az okos beszéd — méltatlankodott és hamarosan el is ment. Bizonyéra arrafelé vette útját, ahol „értelmesebb" hallgatókra talál. Mi építjük fel az országot Egy épülőház mellett az árokparton az akác árnyékában falatoznak a kőmüvevesek. Segédek és napszámosok ülik tele az árok partot. Nagy vitában vannak amikor odaérünk. Egy sovány borotvált képű férfi viszi a szót. A csalód védelemről beszél. — Azt nem lehet elvitatni tőlünk, hogy mi adjuk a nemzet erejét. Gyerekei csak szegényembernél lehet látni. Fel kellene javítani a kispolgári családok életmódját, módot kell adni a gyermekek mefelelő nevelésére, hogy derék polgárokat nevelhessünk belőlük. A mellette levő napszámos legyint : — Mind ur akar lenni. A szónok nem figyel a közbeszólásra és tovább folytatja : — Mi épitjük az országot • rakjuk a téglát az eljövendő élei hatalmas épületéhez. Kánikulai riport a szónokfás művészetéről, a család és Qi]2rm2kvécf2iemrő( és a bőségről, mely még a riporter bőt is kiszív minden találékonyságot (A B. K. tudósitóla jelenti.) Többféle aratást ismerünk, igy például némelyek gabonát, mások esetleg babérokat s nagy számnál vannak, akik szóvirágokat aratnak. A sokféle aratás között azonban kétségtelenül az a leghasznosabb, amikor rendre d5l a kövér kalászos buíB, de a második aen megvetendő, sőt akadna'c, akik a harmadikbői is tudnak maguknak takarítani annyit, hogy ufimód megéljenek belőle. Az aratás természetes következménye a cséplés és mi ezúttal arról a cíéplésről akarunk néhány pillanatképben beszámolni, ahol kizárólag szóvirágokat ciépalnek az emberek és még a cséplés után is tudnak aratni — babérokat. Persze, hogy igaz... nohát. .. Pillán ítfjl vételeink azokról a rögtömött szónokokról készültek, akik egyik vagy másik kisebb társaságban magukhoz ragadják a vita vezetését. Ilyen egyesületenkívüli programbeszéd, a világpolitika szigorú bírálása gombamódon nő ki a csabai talajból. A szónok rendszerint Békéscsaba száznéhány egyesületének választmányi tagja, vagy az akar lenni. Dilután, amikor az uccsseprők igyekeztek eltakarítani a délelőtti hetipiac nyomait, a c tirkepiacon, a népház előtti padon ingujra vetkőzve izzadt néhány barnára pörkölt borostás ábrázatú atyafi. Rövidesen kitűnik, hogy itt egy negyven év körüli lelógó bajussu magyar a vezérszónok. Amikor figyelni kezdjük a beszélgetést, a barátunk szörnyű komoly arcot vágott. Mondanivalója előtt viaskodott vagy harminc másodpercig s azután valami ilyesmit mondott: — Persze hogy igaz ... nohát... — köpött egyet. A pad lu'só vége felől rávágja az egyik, talán a legfiatalabb közülük. — Én is azt mondom Miska bécsi... Miska bácsi fölényesen bökte a fejét a közbeszóló felé. — Tudom én, hogy igazam van, mert hát azt el kell ismerni, hogy ez a kormány a szegény népektől is beszél, s ha már mondja, akkor meg is csinálja. DIVATHAZ