Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-09-29 / 219. szám

ÁRA FILLÉR Békéscsaba, 1938 szeptember 29. csütörtök 66. évfolyam 219. szám Chamberlain, IWIussolini, Daladier és Hitler ma délelőtti tanácskozásán eldől Európa sorsa Egyre erősödik a cseh terror Pozsonyban — A népszövetség tanácsa csatlakozik a Roosevelt szeptember 25-iki üzenetében foglalt elvekhez — Az angol alsóház ünnepelte Chamberlaint — Cáfolják Benes lemondásának hirét — Hitler csak 24 órával halasztotta el a mozgósítást — Göbbelss A döntés közelebb van, mint Prága gondolja A pápa békeszózafot intéz ma este a világ népeihez (A B. K. tudósítója jelenti.) A Havfs Iroda tegnap azt a szenzációs hírt közölte, hogy a cseh kérdésben négyhatalmi kérdés lesz csütörtökön délután Münchenben. A tanácskozáson részt vesz Mus solint, Hitler, Chamberlain és Daladier. Római megerősített hir szerint Hdler kancellár Mussolinínek az anschluss bekövetkezésekor tanúsított magataitáeőre, hálából elfogadta Mussolini ama javaslatát, hogy a kancellár a kitűzött Időpontot hoszszfcbbttsa meg 24 órával és hívjon össze egy értekezletet Olaszország, Franciaország, Németország és Anglia részvételével. Hitler kancellár meghívta Mussolinit, Daladiert és Chamberlaint a tanácskozóira, amelyet valószínűleg mór ma délelőti 11 órakor megkezdenek Münchenben. Mussolini minisztereinők tegnap mér el is indult Münchenbe. Daladier tegnap esti rádióbeszédében bejelentette, hogy elfr gadla Hitler kancellár meghívását. Daladier francia minisslerelnök tegrap este rádióbeszédet intézett a francia népher. Daladier öt per ces beszédében egyebek között a következőket mondotta ; .. — Bejelentették mőr Önöknek, hogy ma délutőn meghívást kaptam a német kormánytól, hogy holnep legyek ott Münchenben, amely alkalomra odautazik Chamberlain ée Mussolint i«. A meghívást elfogadtam. Ezúttal nem mulaszthatom el őszinte köszö neteme! kifejezni azokkal a franciákkal szemben, akik már a lobogó alá kerültek és a francia nép elismeréssel adózik bátor magatartásukért. — Az én felede.lom nehéz, de bízom benne, hogy teljes sikerrel és egyetértéssel fogunk ótjuini a nehézségeken. Az egész világ feszült figyelemj mel várta az angol miniszterelnök tenepi alsóházi beszédét. Amikor megjelent ez alsóházban az nagy éljsnzéssel fogadta. Ezután a képviselők feszült érdeklődése közben kezdte el beszédét a miniszterelnök. Azzal kezdte beszédét, hogy a békeszerződéseket a Népszövetségnek revízió alő kellet volna venni már régebben és hogy most B helyzet ennyire kiéleződőt', a Népszövetség tagjait terheli a felelősség. Az angol miniszterelnök a magyar és lengyel követelésekről A cseh kérdésben három eset volt lehetséges. 1. Csehszlovákia megtámadása esetén fegyveres segítséget nyújtani Csehszlovákiának. 2. Hagyni [Csehszlovákiát és Németországot hadd intézzék el egymás közöli a viszályt. 3. Békés uton megoldani a problémát tárgyalások utján. Az efeőt elvetettük azért, mert Anglia nem kötött Csehországgal semmilyen katonai szerződést, a második esetben Franciaország segítségére sietett volna Csehországnak és akkor Anglia iu bele bonyolódhatott volna egy háború ben, ami könnyen világháborút idézhetett volna elő. Igy tehát legcélszerűbbnek találtam a békés tárgyalásokkal való megoldást. Ezéit voltam hajlandó leutazni Berchtesgadenbe és mondhatom ez az ut nem volt eredménytelen, mert azoknak a tárgyalásoknak köszönhető, hogy Németország nem vonultatta be csepalait Csehországba. Chamberlain ezután a rragyar és lengyel követelésekről emléke zett meg, amelyekkel kapcsolatosan egyebek között a következőket mondotta : — A helyzetet komplikálta az a körülmény, hogy a magyar és lengyel kormány hasonló követeléseket jelenteit be és követelték a bizonyos területek kiválását. Az angol kormány tudomásul vette ezeket a követeléseket, de közölte, hogy a német kérdés olyan erőfeszítéseket kíván, hogy az ujabb követelések jelenleg csak komplikálnák a helyzetet. A követelésekkel kapc.olatosan a német kérdés rendezése után hajlandó az angol kormány tárgyalni. Chamberlain ezulőn rátért a Hitler kencellárral folytatott levele* zésre. Ezekben a levelekben Chamberlain att a kérdést intézte Hitler kancellárhoz, hogy hajlandó e vállal ni egy esetleges háború felelőségél. Felkérte, hogy lehetőleg tartózkodjon minden erőszaktól, mert Chamberlain maga ízavalol azérl, hogy a megállapodásnak érvényt szerezzen. — Most egy Ieve'et intéztem Mussolini olasz miniszterelnökhöz is — folytatta beszédét Chamberlain —, amelyben felkértem, hogy hajlandó e egy közös megbeszélésen megjelenni. Felkérlem, hogy bírja rá Hitler kancellárt arra, hogy a mozgósítást halassza el legalább 24 órával. A berlini o'asz nagykövet közölte a német kormőnnyal, hogy edotl igérelét teljesiti, de Mussolini miniszterelnök kéri Hitler kancellőrt, hogy legalább 24 órával halassza el a katonai intézkedések. Mussolini kérésére Hitler kancellár 24 órával meghosszabbitottae Prágának adott határidőt. Ezekulán mindenesetre megváltozik a véleményünk az olasz miniszterelnökről — emelte ki Chamberlain, mire alsóház tagjai éljanézték Mussolinit. — Daladier francia miniszterelnöknek is elküldöttem az értesítést és bizonyos vagyok afelől, hogy a meghívást elfogadja és hogy az én válaszom mi lesz a meghívásra, azt hiszem azt nem kell mondanom. Az angol miniszterelnök eme szavaira a képviselők felugrálta a helyeikről és iratcsomóikat lobogtatva éltették Chamberlaint, sokan összekulcsolták a kezeiket és ugy kiáltottak a miniszterelnök felé i — Hála Istennek 1 — Most engedjék meg nekem, hogy visszavonuljak, hogy őtctondoljam a teendőket és kérem Önöket, járuljanak ahhoz, hogy elnapoljam az ülésekel. Néhány nap múlva talán boldogabb körülmények között jövünk ösnze — fejezte ba beszédét az angol miniszterelnök — majd az alsóház tagjainak zajos ünneplése közben helyet foglalt. Az ülés végén Atlee őrnegy, a munkáspárt vezére kijelentelte, hogy a munkátpárt minden tekintetben támogatja a miniszterelnököt a békére irányuló törekvésében. Mary anyakirályné a szpíker helyéről hallgatta Chamberlain beszédét és amikor Chamberlain közölte, hogy ujabb tárgyalásokat fog folytatni Hitler kancel'árral,