Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-07-08 / 151. szám

BEKESMECjYEI közlöny 1938 julius 8 Ideális nyári viselet a tropical Várad i nál óriási választékban 27 P-tŐI A szegedi egyetem tündöklése és hanyatlása a számok tükrében (A B. K. tudósítója jelenti.) A szegedi egyetem sorsa nem le­het közömbös ránk nézve. Nem­csak azért, mert az ország általá­nos kulturnivója szempontjából van nagy jelentősége ennek az egyetemnek, hanem, mert a föld rajzi odatartozandóság etapján a magasabb kiképzésre vágyó fiatal­ságunk dcnlően nagy százaléka a szegedi egyetem falai között talál befogadásra. Most jelent meg dr. Csekey Ist­ván professzor szerkesztésében a Ferenc József Tudományegye­tem évkönyve az elmúlt évről. Tulajdonképpen a megjelent könyv az egyetemnek csak a személyi vonatkozású adatait közli, a mű­ködésről szóló jelentés külön kö­tetben jeleni meg. Az évkönyv az egyetem múlt­ját és jelenét tárgyaló érdekes értekezéssel kezdődik, amely fáj dalmasan emlékesik meg a tan­székek folytonoh csökkenti séről, úgyhogy az 1932-ben fenrál.'o I 62 tanszék helyett, a lefolyt tan­évben csak 47 tanszéke volt az egyetemnek. A tanszék redukció mutatkozik a hallgatóság létszá­mának csökkenésében is. 1932 ben 2163 hallgatója volt ez e^yo temnek, 1938 ban már csak 1626. A száműzött nagymullu Kolozs­vári Egyetem Szegedre helyezésé ről, ujjáépüléséről, majd a keresz­tülvitt létszámcsökkentésről a kö­vetkezőkben emlékezik meg aa évkönyv: — 1921 október 9-én ad a át Horthy Miklós kormányzó as egyetemet uj székhelyén régi ren­deltetésének. Október 12-én indult meg újból a munka Istenben vetett hittel s a megpróbáltaláso kon átment nemzet, valamint az egyetem jövőjébe vetett bizalom mai. Ez az év volt as egyetem ötvenedik tanéve. Azóta az egész intézmény újjáépült és megújho­dott. A nemzet és Szeged városa rendkívüli áldozatokkal uj hajié' kot emeít, vagy régi épületek újjáalakításával bi&tosilott kedvező elhelyezést az egyetem intézetei­nek. — Ami az egyetem belső fej­lődését illeti a jogi karon a nem­zetközi jogi tanszék 1921 ben nem­zetközi és összehasonlítható ma­gánjogi tanszékké minősült át, de 1923 ban már csak mint nemzet­közi jogi tanszék nyert betöltést. As orvosi karon az 1920 novem ber havában megüresedett gyógy­szerismereti tanszék a gyógysser­hatástani tanszékhez kapcsolódott, minek folytán a kar rendszere sitett tanszékeinek száma ismét tizenhatra csökkent. — Az orihopeditsi sebészeti tan­szék helyett, amely 1921 óta üre­sen állott, 1931 ben az uj bel­gyógyászati diagnosztikai tanszék nyert rendes tanárral betöltést. A bölcsészeti karon 1929 ben a 17. ssámu tanszék állitatott fel a nép­rajz számára, az 1921 óta üres román nyelvi és irodalmi s az 1925 óla szünetelő ókori történel­mi tanszék fedezetét pedig a II. számú filozófiai és a II. számú magyar irodalomtöriéneti tanszék felállítására vették igénybe. Ugyan­akkor létesült a 18. tanszék a pe­dagógiai lélektan számára. A ma­tematikai karon az 1905 óta be­töltetlen növényrendszertani tan­szék kapott betöltést. E karon te­hát a tanszékek számára tizen­kettő marad. — A gazdasági válság nemcsak megakadályozta a továbbfejlődést hanem a visszafejlesztés folyama­tát is megindította. Az 1932-33. évi költségvetéssel kapcsolatban a kormány elhatározta a tanszé­kek számának apaszlását : a jogi karon üresen álló egyházjogi, cssfrákjogi és büntető perjogi, va­lamint a matematikai karon meg­üresedő gyakorlati fizikai tanszé­ket megszüntette, a továbbiakra nézve pedig kimondotta a tanszé­ket fokozatos csökkentését olymó­don, hogy a jogi karún 13, as orvosin 15, a bölcsészeim 13. a matematikai karon pedig 12 tan­szék maradjon. — Az egyetem lebontása ezsel még nem állott meg. 1934 ban az a veszély fenyegetett, hogy leg­népesebb és legélelerősebb fakul­tásunk megszűnik. A város vala­mint az egyetem közbelépése ezt a veszélyt ugyan elhárította, de helyébe az egyetem valamennyi karán további csökkenések követ­keztek be. Az 1934-35. évi költ­ség /elén alapján a joai karon már csak 11. az orvosin 15. a bölcsé­szeim 13, a matematikain pedig 9 tanszék maradt. Ilyenformán a jogi karon kevesebb tanszék mű­ködik, m,nt ez egyetem felállitá sakor. A négy kar megmaradó 47 tanszéke csak öttel több az 1872­ben felállított tanszékek számánál. — A hallgatásán létszáma Sze­geden 1007 el és 970 el kezdődött. 1931—32 ben azonban már 2163, illetőleg 2028 ra szökött fel, tehát 10 év alatt megkétszereződött és majdnem elérte ezt a számo', ame­lyet Kolozsvárott a háborút meg­előző időben mutatott. 1932 tői kezdve azonban az újonnan fel­vehetők számának fokozatosapasz­tása folytán itt is csökkenés mu­tatkozik, amennyiben a hallgatóság száma az 1936—37. tanév folvamán leszállott 1798 re, illetőleg 1926 ra. Nagyszabású társadalmi esemény is lesz a CsAK teniszversenye (A B. K. tudósilóla jelenti.) Több ízben beszámoltunk azokról a nagyszabású előkészületekről, amelyekkel a Csabai Atlétikai Klub bajnoki teniszversenyére készül. Tegnap estére már teljes egészé­ben kialakult a verseny képe. A beérkezett nevelések, valamint a Csabára érkezett résztvevők nagy száma éa ugy a tenisz sportban, mint a társadalmi életben elfoglalj pozíciója arra mutat, hogy a CsAK három napos versenye nemcsak a tenisz sport rajongói számára fog felejthetetlent nyújtani, hanem ritka jelentőségű társadalmi eseménye is lesz városunknak. Tegnap eaie Csabára érkeztek és a versery-n résztvesznek töb bek között Flórián Alice jugoszláv és Wfiifer Hildeaard német baj­nokok, Mr. Thomson neves ame­rikai versenyző, a masryar hölay­versenyzők kösül Gollnerné, Ly­káné, gróf Wenckheim L^ijosné, báró Vay Miklósné, az urak kö­zül ifj. gróf Bethlen litván és Gá­bor. gróf Hunyady Ferenc, báró Vay Miklós, vitéz Bánó, Dallos, Frlgyesi Fridrich, gróf Merán Já­nos, Ba/á?s Iván, Romhányi.Straub János és Elek. A nagy érdeklődésre számot tartó versenyek ma reggel 8 óra­kor kezdődnek s a déli 12—3 ig tartó szünetekkel vasárnap este 8 óráig tartanak. A sorsolásokat teg­nap este kezdték meg. azokról lapzártáig nem kaptunk értesítést, így a üorsolás pontos rendjét, a verseny mai eredményeivel együtt, lapunk holnapi számában közöljük. Kedvező időben kellene megoldani az erzsébethelyi járdaépítéseket (A B. K. tudósítója jelenti.) A legutóbbi városi képviselőtes­tületi gyűlésen Pesti Béla városi képviselőteBtüleii tag sürgette az erzsébethelyi uccák téglajárdával való ellátását. Rámutatott arra, hogy a salak nem felel meg a célnak, mert jó időben senki sem tapossa le e frissen hordott sala­kot, n ig viszont nagyobb esőben a salak elsüllyed a sárban. Ugyan ciak sürgette Pesti Béla, hogy a város be erzaébethelyi piactéren építtessen illemhelyet, mert lehetet­len állapot az, hogy a piactéren ne legyen illemhely. A felszólalással kapcsolatban kint jártunk az említett helyeken és megkérdeztük a lakosságot, hogyan vélekszik ezekről a kér­désekről. Több uccát végigjártunk, ' ezút­tal természetesen nem illik rá a „sáros Janiina" jelző, sőt még po­rosnak sem lehet mondani, mert legtöbb uccában fü zöldül az ut szélén és kocti csak igen ritkán keveri fel errefele a port. így csak — Ha folytonos bélpangásai­tól és tulsok gyomorsavától ok­vetlen meg akar szabadulni, ugy ne mulassza el reggelenként egynegyed pohár természetes „Fe­renc József" keserüvizet éhgyo­morra inni. meg lenne valahogy minden, de sajnos mindenki ludja errefele, hogy amikor egy kis eső esik, ak­kor bizony nem nagy öröm jami­nai polgárnak lenni. A lakosság legnagyobb része a városban van elfoglalva nap nap után és a másik jőrésze vasutas, akik naponta többször megteszik rz utat a vasúiig. Ezeknek az em­bereknek az életét teljesen meg­keserítik a jaminai járdák. As egyik Levente uccai vasutas kijelenti, hogy még most csak megjárja valahogy a dolog a köz­lekedést illetőleg, de ősszel és ta­vasszal sok a baj és kár, hogy nem olyankor igyekeznek rendbe­hozni, amikor jó idő van, mert amikor beáll a rossz idő, az épí­tés azért marad el, mert kocsival nem lehet bejönni éa nem lehat salakozni, igaz, hogy ő is ugy véli, hogy sokkal megfelelőbb len­ne a tégla járda, mert az tartó­sabb és nem viszi el legalább a szél, vagy nem mossa el az eső — feleli nevetve. A végén meg­jegysi, hogy még salakot sem hoz­nak elesendőt. Az vitathatatlan, hogy annyi téglajárdát, amennyire Erzsébet­helyen szükség van, nem lehetne egykettőre felépíteni, de beérnék szerényebb járdákkal is, csak hogy közlekedni lehessen rajtok. Min­denesetre legcélszerűbb lenne mindjárt cséplés után hozzáfogni, legalábbis részben rendbehozni a gyalogjárókat, hogy a rossz idő beálltával meg legyen könnyítve a közlekedés a Jamina végéből a város felé. A másik sérelme a piactér mel­lett lakó polgároknak, hogy a piac­téren nircsen illemhely és igy pieci nep elkalmával túlságosan igénybeveszik a környékbeli la­kosság szívességét. Az itteni la­kosség türelme folytán van ezen a téren is. Mi történik, ha történe­tesen az egyik piaci napon a kör­nyék háztulajdonosai nem lesznek odahaza a bajbajutott piaci árusok számára . . . Valahogyan meg kellene találni a módot arre, hogy az erzaébet­helyi polgárok teljesíthető kíván­ságai minél rövidebb idő alatt or­voslást nyerjenek. Agyonsújtott i villanyáram egy (A B. K. tudósítója jelenti.) Szegeden Léderer János szegedi temetőőr három gyermeke kint játszolt az uccán. Eddig ismeret 1 len okból az egyik villanypózná­ról egy mages'eszültségü villany­árammal telitett drót lógott le, amelyet Léderer 10 éves Béla ne­vű kisfia megfogo t. A villanyáram abban a pillanatban halálra súj­totta a szerencsétlen kisfiút, amint a dróthoz hozzáért. Fizessen elő a Békésmegyei Közlönyre

Next

/
Thumbnails
Contents