Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-07-29 / 169. szám

1938 julius 17 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 115 — ő «em találta fel a spanyol­viaszt — hailjuk elég gyakran. Francois Rousseau vegyeskeres­kedőre ez igazén nem mondható el. mert igenis feltalálta. Uáy esett, hogy háza — 1725 ben — leégelt. Menteni a menthetői! Aranya, ezüstje, mely olt hevert valahol a aellak, gyanta és a cinóber kőze­tében, elvégre összeolvadva is ér­lék I Kalapáccsal és vésővel neki­esik ez összeolvadt masszának s íme, a levált, megkeményedett anyegon olt látja a pénzérme ne­gatív máséi: XIII. Lajost. Rögtön átvillant agyán a gondolat: meg ven a kiiünő pecsétviasz I Talál­mányát azonban sokáig nem iudta értékesíteni. Szerencséjére — Lon­gusviüe herceanő mergezési tüne­tek között megbetegedett. Az orvos megállapította, hogy az előkelő dáma úgynevezett zöld ostyával mérgezte meg magát. Akkorjában ett használták levelek lepecsételő­aére és hesználet előtt mindenki rjkával nedvesítette be az ostyát. •<Bí nagy levelezése U hatéit a hölgynek I) Ekkor Rousseau ismét a porondra tépett találmányéval és azontúl XIII. Lajos, Richeliu, az udvar, mejd be egész világ csak e* újfajta pecsétviasz! használta. Rousseau mester egy év eistt töb­bel keresett találmányával, mint amennyi kéra héie leégéséből származóit. L'ncoln, Amerika elnöke szegény emberek gyermeke volí. Hodgevil­lében járt elemi iskolába. Tanító­jának egyszer eszébe jutott, hogy megvizsgálja kis tanítványait,elég­gé tisztálkodnak e és végignézte valamennyinek a kezét. A kis Áb­rahámnak meglehetősen piszkos volt a keze. Balkezét ugy, ahogy, hamar beletörölte a kabátjába, de a jobbkezét már nem tudta letö rolni; nem volt erre elég ideje. Tehát a balkezét mutatta c tanító­nak. „H hetetlen, mondta a tanító, milyen piszok fészek vagy. Meg érdemelnéd, hogy a vonalzóval tizet üssek a mancsodra, de elen gedem a büntetést, ha az egész osztályban csak egyetlen kezet tudsz is fölmutatni, amelyik még piszkosabb, mint a tiéd." A kis Jjincoln erre huncutul mosolyogva odamutatta a még maszatosabb Jobbkezét. A londoni állatkertnek néhány hét óla több délafrikei fekete öz­vegypókja is van. Csípésük olyan veszedelmes, hogy hármas üveg­ládákban, lekat alatt tartják őket, nehogy esetleg kiszabadu janak. Az állatkert vezetősége elhatározta, hogy amennyiben háború tör ki és Londont bombázzák, a fekete őz­vegypósokat azonnal elpusztítják, mert ha egy robbanás következté­ben kiszabaduinénak, a bombák­nál is nagyobb veszélyt jelenlené­nek a londoniaknak. „STRAND" " i»f. Sctwízner Károly Turóscsusza, (Hármaskörösi halnk), szegedi halászlé, foga?, süllő, harcsa. Ma és minden esle OROSZ JANCSI fangö harmonika művész és UNGVÁRI ALADÁR hnnzvcrsenyaz I zán pcütekeo, szombaton Jaguár, Leopárd, Sakál, igy hiv­ják a francia tengerészeti akadé­mia három torpedórombolóját. A tanulás céljait szolgáló hadihajók julius 30-án nagy tengeri útra in­dulnak az akadémia elsőéves nö­vendéketvei. Egyiptom vállalja a közvetítést Palesztinában Araboknak és zsidóknak meg kell egyezniők egymással! — Beszélgetés Ibrahim Dessouky Abaza doktorral, az egyiptomi parlament alelnökével, aki egyik vezetője annak a bizottság­nak, amely a palesztinai kérdés végleges rendezésére alakult Kairóban Harmadik szetont tölti Póslyén­bsn Ibrahim Dessouky Abaza, Egyiptom politikai életének p^vik legmarkánsabb egyénisége. Ü^y vezető igazgatója Egyiptom kor­mánypártjának, amely ez alkot­mány a'apján álló demokratikus párt — franciául: liberale cons­tiiuelle — ps bizalmas barátság fűzi őt Mahomed Mamud pasa miniszterelnökhöz. Már akkor ve­zetője volt a pártnak, amikor es nem volí még kormányon. A műit évi parlamenti ciklusig alelnöke volt a parlamentnek. Figyelem: naponta ötven hatvan levele ér­kesik Esytp'.omból és gyakran folytat tekfonbessélgelést Kairó­val és Alfxindriéval. Az Abaza­csaléd Egyiptom egyik legrégibb es legelökelő'ib iörase. a cealád tagjai köiü! heten ülnek a parla­mentben. A kegyelmes ur Achmed nevü ssolgcjával érkezett a vág* menti rt umafürdőbe, Achmednek az epja még rabszolga volt őexcíl­lenciéja apjánál. Achmftd bará­tunk kényelmesen fonja fsl a dolgát: nemcsak gazdája ruháit nem tisslitja, hanem még a rns­háet ie a Royal szél'ó szóiméinak adja át minden reggelen. E?yéb ként gazdáját mindenhova el kiséri és pontosan hét lépéssel cipeli Ibrahim Dessouky Abaea mögött a fürdőruhát, felöltőt, vagy irattáskái. Az előkelő egyiptomi politikus Európában még sohasem nyilat­kozóit. Kezelőorvosának, L'chtenstein Géza doktornak, akivel szemben végtelenül hálás a kegyelmes ur, köszönhatern, ho^y egy délután s Roval kávéház terraszán szives voit fosadni. Társaságában volt meghitt barátja i A. L. Araby, a kairói egyetem filozófiai és törté­nelmi tanára is. A kérdés, amit hozzá feltettem, ez volt : Milyennek tálja Egyiptom a heiyzetet Palesztinában, hogyan gondolja a meg­oldást és reméli-e, hogy Palesztinában végre rend lesz, arabok és zsidók meg­egyezhetnek-e egymással ? A kegyelmes ur e kérdérre igy válaszolt: — A palesztinai kérdés ma Egyiptom legjelentősebb problé­mája. Szomssédai vagyunk Pa­lesztinénak, szoros gazdacégi és kulturális kapcsolatban vagyunk vele, emellett azonban nem sza­bad elfelejteni, hogy Ejyiptom tizenötmillió lakosa közül tizen­négymillió muzulmán és csak egy­millió kopt. Nem lehet azon vi­tázni, hogy mindan szimpátiánk az erabok oldalán van és mi nemzeti problémának tekintjük a palesztinai kérdést. Emellett hang­súlyoznom kell, hogy Egyiptom­ban zsidókérdés sohasem volt és sohasem lehat. Mi zsidóinkkal — a számuk huszonötezer — a leg­nagyobb barátságban élünk. Az egyiptomi zsidóság vezetői: Kat­tawy pasa őexcellenciája, nyugal­mazott miniszter és „H-a chsn grand rabbin — müveit, tanult és felvilágosult ember — általános tiszteletnek örvendenek és büszke vagyok tá. hogy barátságukkal dicsekedhetek. — Egyiptom érzi, hogy neki kell közvetíteni a palesztinai kér­désben zsidók és arabok között és e célból alakult mez „Hauta comité pour la qu3stion Palaítina" címmel az a bizottság, amelynek Mohamed Ali pasa az elnöke és amelynek tagjai között nemcsak muzulmánok, hanem zsidók is vannak. Én magam is tasja va­gyok o komitének. Az egyiptomi zsidók povik exponense e bizott­ságban Orebi bej, tekintélyes kai­rói ügyvéd. — Mi uíy látjuk a helyzetet: zsidók és arabok évsaásadokon keresztül békében éltek egymás me'lett a békél helyre lehet őllitani. Hiszen testvérek vagyunk: mindketten sémiták. A baj kút­forrása : Palesztinában aa arány­szám zsidók és erabok kö«ött az arabok hátrányára egyre csökken. Valamikor — nem is olyan régen — hétszer annyi rrab élt Palesz­tinában, mint zsidó. Ma az arány: egy a háromhoz. A világnak nem szabad elfelejteni, hogy a müzlim sohasem eguezik bele abba, hogy ! az arabok Palesztinában minori­tásba kerüljenek. Egyetlen feltéte­lünk van: aa emigrációt tessék megállítani. Maradjon meg a mai erény. Ne jöjjenek uiabb zsidó lömegek Palesztinába. E« az óhaj tása nemcsak a muzulmán világ­nak. hanem a Palesztinában élő zs'dóknak és az Egyiptomban alakult comité zsidó tagjainak is. A világ egyötöde Angliáé : mód­jában v8n a hazájukat vesztett zsidó tömegeket egyebütt elhe­lyezni. Ha ez bekövetkezik — közös érdekük ez araboknak és zsidóknak egyaránt, hogy bekövet­kezzék — akkor helyreáll a béke Palesztinában és megszűnik ön­magétól a palesztinai probléma. Mi, egyiptomiak, akiknek legége­tőbb problémánk a palesztinai kérdés, ezon dolgozunk, hogy az emigráció megszűnjék és tudatá­ban vagyunk annak, hogy akkor zsidók és arabok megegyeznek egymőssa! minden Palesztinát ér­deklő problémában . . . Paál Jób. Fizessen elő a Békésmegyei Közlönyre Újszegedet vesztegzár alá helyezték száj- és körömfájás járványa miatt (A B. K. tudósilója jelenít.) A Szegedhez mindössze* csak lis kilóméternyrie lévő Ujszent­ivén községben is fellépett a száj­és körömfájás. A pusztító vész most mér minden oldalról körül­veszi Szegedet. Az elmúlt hetek­ben a baj aí müut mentén fekvő Kisszállás községbon jelentkezett a vész, amely a Dunánlul fe'ől ez Alföld felé terjed. A tör­vényes rendelkezések értelmében e fertőzött helytől 10 kilóméteres körzetbe eső területet vészke­rületté nyilvánították, amibe bele­esett Atokháze, Királvhalma és Csórva egyrésze is. Fellépett a járványos betegség Tompán és Kelebián is és most a déli rész­ről, Ujszentiván felől közelilelte meg a vész Szegedet. A szegedi állatorvosi hivatal or­vosai he ek óla tanyáról tanyára járva vizsgálják as alsó tanyai határban lévő jószágőlloményt, de pddií nem találtak beteg állatot. Most, hogy Ujszentivánon lépait fel a vész a polgármester elren­delte eserdán, hogy 24 órőn belül nyilvánítsák vészkerü­lelté az Ujszentivántói tia kilóméteren belül fek­vő Újszegedet és ezzel kapcsolatban fogenesitsák a legszigorúbb intézkedéseket. A vészkerületté nyilvónitott hely­ről sem állatot, sem szalmát ki­vinni nem szabad, de a korláto­zás kiterjed élő állatokon kit/ül a nyers álla 1! termékekre is. Az utakon éjjel-nappal őrök ügyelnek fal ez áilatforgalomra. A mezőgazdasági középiskolába leánytanulók is beiratkozhatnak (A B. K. tudósítója jelenti) A most megjelent mezőgazdasági középiskolai rendtartás szerint a fiu mezőgazdasági középiskolákba leánytanulók is beiratkozhatnak olt, ahol a fiutanulók az iskolát be nem népesilik. A leánytanulók létszáma 40 százalékig terjedhet. A leánytanulók a testgyakorlás kivételével minden rendes órát kötelesek látogatni, külön padok­ban ülnek, óraközökben külön helyiségben tartózkodnék külön felügyelőnő ellenőrzése alatt. Amennyiben a fiúiskola túlzsú­folt — mint Békéscsabán — és tömegesen jelentkeznének a leá­nyok felvételre, ugy párhuzamos leányosztályok állíthatók fel. Ezen középfokú mezőgazdasági leánynevelés célja a föld és me­zőgazdasági foglalkozás iránti sze­retetet fejleszteni a leányokban, a leendő cseládanyjét gyakorlati irá­nyú általános, továbbá gazdasági szakismeretekkel ellátni. A szer­zett érettségi bizonyítvány termé­szetesen maga ulán vonja az 1883. évi I, törvénycikkben felsorolt ösi­szes állások és tisztségek elnye­rését, amelyekhez egyébként a gimnázium érettségi bizonyítvány szükséges. Képesít továbbá as összes főiskolákra (szakirányú fő­iskolákra), kivéve a tudomány­egyetemet.

Next

/
Thumbnails
Contents