Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-07-03 / 147. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 julius 3 Verejtékes beszámoló ! a csabai forró napokról Pillanatképek a meleg elleni fjősies küz­delemről — Tíz emberi nagyzolás élelmes vámszedője, avagy t)ogyan let)et mások pénzén a Balatonon nyaralni 37° Ex már melegben is szélsőségei jelent. Ilyenkor patakokban cso­rog le rólunk a verejték, hátunkra tapad az ing, s ha véletlenül le ialálunk ülni akkor pillanatok alatt kitérdelődik a nadrágunk mert a nedves térdünktől felolvad a nad­rág búgja. Homlokunkról le kel­lene törölni a verejtéket, de a szükséges kézmozdulat fáraszt és ez csak több vizet csalna ki a homlokunkra. Egy nagyobb körútra indultunk a városban, hogy be­számoljunk arról hogyan viselke­dik a város közönsége a rekkenő hőségben, illetve hogyan védeke­zik ellene. így született meg éle­tünknek „legverejtékesebb" riportja. Felülről is éget, alulról is éget, minden felől éget... Felülről a nap, alulról a betonjárda (ahol ez nin­csen, ott a föld) és minden felől a levegő. Az első verejiékező, akin először akad meg a szemünk nem más mint Benkó Palibácsi a nép­szerű csabai rikkancs. Az egyik kirakat előtt sütteti magát a lép­csőn. Vastag posztó nadrág, még vastagabb bársony kabát van rajia. Ömlik le róla a viz. Ami­kor megkérdjük miért öltözködött fal ilyen téliesen, kijelenti, hogy annyira el van foglalva, hogy csak egyszer jár haza hetenkint a Ja­mina végére és amikor hétfőn el­indul hazulról soha sem tudja, hogy jövő hétfőig milyen lesz az idő s ami biztos, az biztos, a me­legtől még senki sem fázott meg... A Csaba szálló előtt két lalic«kás hordár várja a jószerencsét. Ok is bőségesen termelik ki magukból a visel, szinte megsajnáljuk őket, amikor az egyik sóvárogva mondta a másiknak: — Csak legalább sokáig tartana ez a meleg. — Abbisony jólenne. Elhallgatnaks mindkettő az arcát törülgeti. Erihetetlen előttünk, hogy miért olyan kívánatos a hőség, amikor nyilván ők is lehettek mér kellemesebb helyzetben. — Hát kérem teccik tudni, ilyen melegben az emberek nem szíve­sen cipekednek és így több munka jut nekünk — felelik kérdésünkre csaknam egyszerre mindketten. — Jó van ez kérem így, ahogy van, csak legyen minél nagyobb hőség —• toldják még meg a be­szélgetést, íme egy uj szakma, olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési kapható BUTORHAZBAN Békéscsaba, Andpássput 25 Kedvező fizetési feltételek! 10 Női gumis fürdőruha iM"80 minden szinben Benger fürdőruha kizárólag TESCHERNÉL Andrássy-ut 7. — „Bizalom" bevásárlási helye amely a hőségből él, mert hogy a fagylalt árus, a málnaszörpös, a sörszalon és a többi örül a forró­ságnak, az természetes, de hogy azok az emberek is örülnek neki, akik talicskán cipelik a csomago­kat. az csak így lett természetes. Találkozunk az uton lihegő postással, látunk az üzletekben nedves arcú főnököket és alkal­mazottakat, akik álmos szemekkel révednek maguk elé a nagy ve­vőtlenségben és bizonyára zárórai messzeségben a Körös vizének hűsítő hullámaira gondolnak. Mi­után minekünk az a sserencsa ada­tott meg, hogy mi korábban is a vizek felé vehetjük utunkat, hát elindultunk a fürdőzők falkutatá­sára. 2 A békési zsilipnél any­nyi ember nyüzsög a víz­ben, hogy ha egy halat _____ dobnánk a fürdőzők kö­zé, akkor csak másfélóra múlva érne vizet. A tapasztalat szerint az igazi érdekesség sosem a tömeg­ben rejlik és éppen ezért egy ki­sebb csoportot keresünk. Feltűnik, hogy a szabadfürdőtől kissé távolabb az ut másik olda­lán a kis ároksserü csatornában négy asszony csücsül nyakig víz­ben és vigan beszélgetnek. Elöltünk két fiatalember beszél­get és a beszélgetésből hamaro­san kitűnik, hogy az asszonyok csaknem az egész napot ott töltik az árokban, A két fiatalember valami csí­nyen töri a fejét, mert egykicsit halkabbra fogják a szót és csen­desen kuncognak hozzá. Kezd ér dekelni a dolog. A két fiatalember nem sokáig várakoztatott. Oda mentek az asszonyokhoz s az egyik ártatlan arccal belegázol a vizbe, azt mondja, hogy szép szál nádat keres horogrudnak, de alig tett egy pár lépést felszisszen : — Auff •.. hát itt piócák is van­nak ? Az assonyok felsikoltanak éa hihetetlen gyorsasággal menekül­nek ki a vízből. A fiatalember a lábál fogja és odakiált a másiknak : — Hozzál sót valahonnan. A barátunk elrohan. Az asszonyok izgatottan tárgyal­ják az esetet és átmennek a Kö­röscsatornába fürödni, kicsit saj­nálják, hogy a csendes helyet ott kellett hagyni, de azzal vigasztal ják magukat, hogy szerencsére jött a fiatalember... 3 Igazán szép élet mégis csak a strandon van a platánok dus lombsátora alatt egész sereg ember hűsöl. Legjobb a vízben. Egy kitűnő fiatalember azt állítja, hogy az a legjobb védekezés a hőség ellen, ha az ember a viz platt úszik, mert olt nem éri a nap. Á'landóan a viz alatt úszkál s csak egy pillanatra dugja ki a fejét, amíg levegőt vesz és tovább bú­várkodik, amíg bele nem izzad s végül kimegy a partra pihenni... Egy meglehetősen jól táp'áit ur lép a nyújtóhoz és félválról oda­szól a mellette levő urnák. — Megcsinálom a haskelepet. Kicsit felsziszen, amikor meg­ragadja a forró vasat, de nem en­gedi el. Erőlködik. Végeredmény­ben a haskelep éppen a has miatt nem sikerül. A vízben a legkedveltebb köz­lekedési eszköz a tu'aj. Mindegyi­ken vidám emberek lógnak. A mély visben rézbőrű, izmos fiatal­emberek vízipólóznak. Több fiatal­ember fejest u?rál a trambuünról. Egyik-másik egészen szemrevalőan homorít. A délutáni órákban egyre többen jönnek a strandra és a ha'almas medence mindenkit be tud fogadni. Majdnem mindenkinek a mini­mumra fajlődik vissza a beszélő képessége, csupán azt lehet hallani: — Meleg van, nagy a hőség, stb... Azt meg mindenki elfelejti, hogy ha nem lenne meleg, akkor le kellene mondani a fürdés örömeiről. 4 Ebben a rekkenő hő­ségben igen kedvenc té­mája az embereknek, hogy . ki hova megy nyaralni. Az egyik csabai cukrászdában egy adag fagylalt mellett hűsöltünk amikor egyik ismerősünk az iránt érdeklődött, hogy hol töltjük jói­megérdemelt nyári szabadiágun­kat. — A Balatonon szeretnénk, de ha másképp nem lehet akkor a Veszelyi hid környéke is megfelel — mondjuk. Ismerősünk kijelenti, hogy ő bi­zony minden körülmények között a magyar tenger pariján kíván üdüini, még abban az esetben is, ha utána böjtölni kell neki. .. Később küünt, hogy a láthatatlan rendező, a véletlen, ezúttal ismét érdekes dolgot játszott a ke­zünkre. Kilépünk a cukrászda ajtaján, alig teszünk néhány tétova lépést előre, amikor mellénk szegődik egy jó! öltözött fiatalember és si­mulékony hangon engedelmet kér, amiért egy pillanatra zavarni me­részel. — Kérem szépen bent a cuk­rászdában hallottam, hogy as urak szívesen mennének a Bala­tonra nyaralni — kezdi el a mon­danivalóját. Bólintunk. — Ez igaz. — Kérem szépen ismerve a mai nehéz időket, hát bizony nem min« denkinek telik arra, hogy a Bala­tonon nyaraljon, de tessék elhinni a látszat nsgyon fontos . . . Hirtelen felijed. Kérem csak egészen rövid le­szek — mentegetődzik. Megnyugtatjuk. — Mindenesetre szebben hang­sík ha valaki azt állítja, hogy mi­nél kisebb helyen töltötte a szabad­ságát és tessék elhinni ez nagyon

Next

/
Thumbnails
Contents