Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-07-28 / 168. szám

ÁRA FILLÉR Békéscsaba, 1938 julius 28. csütörtök 66. évfolyam 168. szám Gyermekekben kell visszafizetni az EPOL házassági kölcsöneit (A B. K. tudósítója jelenti.) Ab EPOL a nutz milliós magyarság megteremtésének gondolatétól éthalve, elméleti nemzelbiológiai elgondolásait átültette a gyakorlatba. Szobon házasság kölcsönökre pályázatot irt ki. Egyelőre 4 fiatat, házasulandó biológilag teljes értékű magyar jegvespór részére, akik a családi tűzhely megalapításéhoz szükséges minimális pénzösszeggel nem rendelkeznek. A kölcsön összege jegyespáronként 400 pengő, melynek visszafizetése gyermekekben történik. A déli határon pusztuló Szeretnie község után as EPOL programjában a cseh halár exponált helyén fekvő Stob község következett. Sdöb községben a biológiai adatok a népesség visszafejlődésére mutatnak. 1937-ben a halálozások száma 14 1 ezrelék, a születések száma 16 ezrelék volt. A házaségi kölcsönökhöz szükséges tőkét az EPOL intéiőbisottsági tagjainak lelkesedése biziositotta. Orosházi fiatalember balesete a szarvasi országúton (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnapelőtt este a szarvasi uton igyekezel! hazafelé dr. Kovács Ferenc orosházi fiatalember, Kovács Lajos földbirtokos fia. Útközben a motorkerékpárról, amin jött, valahogy leesett és ott maradt az uton. A szerencsétlenül járt fiatalembert Pieskó Ferenc orosházi kereskedő ta'álta meg az uton, amikor teherau'őjóval arra jött. Pieskóék behozták dr. Gabney Sándor községi főorvoshoz az elélt fietalembert, aki az esés következtében bal karján kulcicsonttörést szenvedett s a bal ercén luzódásokat. Lakásán ápolják. 50.000 pengős biztosítékot ajánlottak fel Sztílasi szabadltíbrahelyezése érdekében (A B. K. tudósítója jelenti.) Szálasi Ferenc védőügyvédje 50.000 pengős biztosítékot ajánlott fel a Kúriának védettje szabadlábra helyezéséért. Mint emlékezetes, egyizben mér 20.000 pengős kauciót ajánlottak fel hasonló céiból, de eredménytelenül. A m. kir. Kurie valószínűleg az elkövetkező napokban fog dönteni az ujabb ajánlat felett. A szudétanémet párt kész álláspontját az angol megbízott elé terjeszteni A német sajtó szerint elfogadhatatlan a nemzetiségi statutumról szóló javaslat (A B. K. tudósítója jelenti.) A cseh közvélemény nagy megelégedéssel fogadja Chamberlain angol miniszterelnök beszédének azt a részét, amely Csehországgal foglalkozik. A legfigyelemreméltóbb Chamberlain miniszterelnöknek ez a megállapítása, hogy Csehországra nem gyakoroltak semmiféle nyomást a nemzetiségi kérdés megoldásának siettetése érdekében — irja a „Cseske Slovo" nyilván tugalmazoü cikkében. A „Die Zeit" cimü szudétanémet lapban a párt mértékadó tényezői kijelentik, hogy a szudétenémetek ezentúl is készek álláspontjuk kifejtésével a tárgyi lagos tájékostatést elősegíteni és igy előmozditeni azt, hogy a iu lyos nemzetiségi kérdés közelebb jusson megvelósitásához. Kundt szudétenémet képviselő, aki pártjának nevében a Hodzsa miniszterelnökkel való tárgyeláso kat irányítja, egy sajtónyilatkozatában Runciman lord prágai megbízatásával összefüggésben kijelentette : „Örömmel üdvözlünk mindenkit, aki tárgyilagosan tanulmányozza a helyzetet, hogy hozzá járulhasson a tényleges megoldáshoz. Készek vagyunk az angol kiküldöttel nyíltan és becsületesen közölni álláspontunkat, mint eddig mindenkivel, aki tárgyilagos szem pontokból érdeklődött a csehországi viszonyok iránt s minden tSiközzei segiiaégére ieszünk abban, hogy a csehországi viszo nyokat a valóságnak megfelelően tanulmányozza és mint pártatlan szemlélő és szakértő ítélhessen. Londoni jelentés szerint Kundt szudétanémet képviselő tegnap felkereste a prágai angol nagykövetet és kijelentelte előtte, hogy a szudétanémet párt kész álláspontját lord Runciman elé terjesiieni. A Reuter-iroda értesülése szerint lord Runciman egy hét múlva utazik Prágába. A német lapok egyöntetűen megállapítják, hogy a nemzeti statutumról szóló javaslat semmiféleképpen nem felel meg éa az teljesen elfogadhatatlan. Hangsu'yojzók e lapok, hogy Hodzsának ez a javaslata nem egyéb, mint ujabb megkeiülése a dolognak. L«szöge?ik, hogy a szudétanémeteket nem lehet kisebbségként kezelni. Valószínűnek tartják, hogy lord Runcimannak ezzel a kérdéssel komoly tárgyalásokon kell foglalkozni. Imrédy Béla miniszterelnök a magyar-olasz barátságról nyilatkozott az egyik olasz lap munkatársának „Olaszországnak egy erős Magyarországra van szüksége*

1 (A B. K. tudósítója jelenti.) Imrédy Béla miniszterelnök hoszszebb nyilatkozatot adott Giriodella Serra munkatérsának a római ut jávai kapcsolatosan. Nyilatkozatában egyebek között a következőket jelentette ki a miniszterelnök i — őszinte örömömre szolgél, hogy ezutial ismét módomben áll megköszönni az olasz közvélemény szivélyességét, amellyel minket római látogatásunk alkalmából elhalmozott. Ez az ut fényes bizonysága volt annak, hogy a két nemzet őszinte és mély barátsága egyik iegfonlosabb tényezője a világbékének. Olaszországi utam élőit is már leszögeztem, hogy Olaszországnak egy erős Nagymagyarorszégra van szüksége és Magyarországnak Olaszország hatalmas erejére. Azzal fejezte be Imrédy Béla miniszterelnök nyilatkozatát, hogy a római ut a két nemzet együttműködését még jobban megpej csételle. ARelazioni Internazionali, Olaszország legtekintélyesebb külpoii likai folyóirataié, Imrédy Béla és Kánya Kálmán római útjával foglalkozó cikkében ismerteti a magyar olasz barátság történetét, mBjd párhuzamot vonve a háboruutáni időszak ée a mai helyzet között, a köveikesőket irja: Róma és Budapest mind g a megértés és a realizmus politikáját követte egymás közötti és más államokkal való viszonylatában. Együttműködtek egymással keresték és mások együttműködését, feltéve, hogy azokat is ugyanolyan jóakarat hatja ét. Ezek ez irányelvek változatlanul érvényben vannak. De megállapítható, hogy azok ez ujabb tájékozódások, irányzatok, amelyek egyes európai fővé rosokban felülkerekedtek, a párhuzamos olasz- magyer akciónak nagyobb kezdeményezési teret és szélesebb lehetőségeket biztosítanak a termékeny együttmüködesre. Akármennyire is világos ez az állásfoglalás, egyesek önkényes módon ugy értelmezték, mintha célja egy róma—belgrőd—budapesti csoportosulás megteremtése vagy éppenséggel az immár híressé vált balti—balkáni tengely megvalósítása volna, még pedig ezzel a célzattal, hogy megállítsa a germánság előretörését kelet és délkelet felé. Szemben ezekkel ez önmagukat megcáfoló találgatásokkal, áll a színtiszta és egyszerű valóság i Rómát és Budapestet szilárd és kipróbált barátság kött össze. Ez a barátság nehéz években állta meg a sarat. Most, hogy a helyzet megváltozott, ujabb kezdeményezési és közeledési lehetőségek kínálkoznak. Róma és Budapest ezzel ez uj helyzettel saját érdekeik, a harmadik államok, valamint az egész Dunavidék érdekeinek teljes tudatéban néznek szembe. Érzik, hogy Európának ezen a vidékén uj rend van kialakulóban és ebben az alakulási folyamatban — ami már földrajzi helyzetüknél fogva is teljesen érthető — tevékeny részt akarnak venni.