Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-10 / 81. szám

1938 március 27 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 DIITADT SZÉPET ÉS iOL OLCSÓN VÁSÁROLHAT ISUBUKI FIZETESI KEDVEZMÉNNYEL DEBRECZENI ISTVÁN BÚTORÜZLETÉBEN (KASZÁRNYÁVAL SZEMBEN) ANDRÁSSY-UT 77. Külpolitikai szemle Irjai Lustig Géza Évek óla folyik a csípi ciőka játék Anglia és Óiasrorsság köiölt. Arábiában, Iránban Egyiptomban. Palesztinában és Yemenben, szóval mindenütt, ahol az igashilü ek a Kaabat imádják, olasz propaganda fürészeli az angol világbirodalom gerendázatát. É»pedig olyan sikerrel, hozy az egész épület megingott belé. Arábiában utálják és gyűlölik John Bulit és nir.csen olyan inci finci seik, aki packázni nem meresxelne az oceánok urával. Iránban szintén takarodót fuj las sanként a britt komisszárus, Palesztinában és Yemenben az ulémék egyre jobban tüzelnek az idegen hódilók ellen. És Egyiptomban ? A libiai haderők nyomásénak engedve Anglia kénytelen a Nílus völgyében egyre nagyobb és nagyobb csapatokat összevonni, hogy fedesse Suezt. Igaz, hogy Nahas pasa és Miles Lampson régebben, 1936-ban, aláírták azt a neveseles okmányt, amelynek értelmében Egyiptom katonai okkupációja véget ért. Igaz, hojy Egyiptom objektumból előlépett szubjektummá. Ámde as angolok nagyon is jól tudják, hogy a fáraók országa csak a papíron önálló. Mert soha nem volt képes függetlenségét megóvni. Amikor as angol csapatok, 1882-ben, Kairó citadellájába vonullak, nem mint elnyomók jötlek, hanem, mint asabadiiók. A törököket üaték ki, akik agyon sanyargatták a fellahokal. A törököK vissont a mamelukokat kergették el, akik n berberek helyébe ültek. A berberek ez arabok örökébe léptek, akik viszont a keleti császárságtól rabolták el a gazdag zsákmányt. Egyik hódító a másikat váltotta tel ütemesen Egyiptom nyakán asóta, amióta Jutius caesar vaskese az utolsó nemzeti dinasztiát, a Ptolemaidakat a semmibe taszította. Es kik voltak ezek a Ploiemaiosok is ? Nemde Macedóniából származtak et ők Is az igéretföldjéie világbiió Sándor jóvoltából, aki a perzsa nyűgöt a göröggel cserélte fel. Igen, ez volt a sora és ez volt a sorsa mindig Egyiptomnak. Tét volt a fei- a a letűnő impeiraliamusok verseny játékéban, puszta tel, semmi más. Turkesztán fensikjairói, Afrika sivatagjaiból, a Perzsa öböl es a heüesponti gázló mellől a Nílus orasága ugy vonsolta a zsákmányra éhes nomádokat, akár csak a mágnesrud a vas részetekét. Hol a lalaj kincsei csalogatták a kóbor jövevényeket, hol meg sstraté8iai okokból csaptak le reája. A perssák mellvédül igényeltek, hátvédül a macedonok. Egy impérium se volt teljes a birtoka nélkül. Anglia sem alhatik nyugodtan, ha bárki a közelébe ferkősik. Fuccs Indiának és fuccs as empirenak, ha Egyiptomot bárki megkörnyekesheli. Kitűnik ebből, miért haladnak olyan csiga lassuséggol as angololasz tárgyalások. Akármennyire is hajlandó Chamberlain és főként Halifax megbékülni Olaszországgal, egyet aligha tudnak lenyelni a brittek. Még kevésbé megemészteni. Ast, hogy Egyiptomot délen és nyugaton szorongatják as olasz erők. Nyugati határain fenyegetőleg sorakosnak a libiai bataillonok és akkor roppantják össze a derekát, amikor épen akarják. Tudniillik magénak Egyiptomnak úgyszólván nincs is hadserege.) Legalább Is leg as összes atoutk Olasaország kezében vannak. Akkor üt velük és ott, ahol akarja. Anglia viszont magatehetetlen. Nem lévén állandó hadserege, amire pedig, ha valaha, ugy mostan égetően ssüksége volna, az impérium vitális érdekének a megvédésére, alig lehet egyebei, mint ast, hogy alkudozik, inaszakadláig, sauszafogytáiá alkudozik. Es reméli, hogy apróbb-cseprőbb kompenzációk érán, diplomáciai uton is megközelítheti a célját és ugyanugy. ahogyan 1904 ben leszerelte Franciaországot, leszereli mostan Olaszországot is. Valószi, nüleg meg fog hajolni a fait accompli előli és elösmeri, sőt a népszövetséggel is elösmetteti as abesszin császárságot és as „lm" pero romano" t. Azután néminemű £KULPIN táveMMkúuM olyan, amely némikép számba jöhetne. Alig pár ezrednyi sorkatonaság léseng a roppant területen, amely Alexandiiálól Karlumig vonul egyhuzamban és as is mód felett gyatrán van fölszerelve. Ami vissont az angol csapatokat illeti, ezeket a kairói szerződés a semmire ssugorilolta össze. Mindössse vagy 16.000 emberre rúghat a létszámuk. Bővében el vannak látva ágyukkal, gépfegyverekkel, repülőkkel és egyre sokasodnak. Ámde mit ér as angol lomhaság as olass fürgeség mellett? Amire a nehésvérü angolok felbuzdulnak és neki huzalkodnak, addig az olaszok játsst sserrel megszállhatnők Egyiptomot a maguk százezer bakájával. Délan sem rózsásabb a helyzet. Az Ethiopiában állomásozó olass ezredek akkor lephetik meg a Nílus forrásait, amikor épen az essükbe jut. Egy szóval jelensimitáeokat enaedélyez a térképen, lehetőség sztrint, a mások rovására. Essél saemben követelni fogja a líbiai csapatösszevonások azonnali megszüntetését, as angolellenes propeganda rögtöni abbahagyását a Leventén, a Nílus forrásvidékén halárkiigauiiásl, olyként, hogy a Cana ló Angliának jusson, követelni fogja a Vörös tenger útjainak a biztonságát és főként, legfőként a b&bel mandebi szorosban, nemkülönben a Dumeira szigetén épilelt erődök lerombolását. Mindezek olyan föltételek, amelyeknek teljesítése nélkül Anglia szóba se állhat. Annál kevésbé, mert — ha ezen alul adja — örökre bucsut vehet Egyiptomtól. Nahas pasa nem is késett ezt Angliának az orrára kötni. Ilyen fajta okfejtéssel: Egyiptom függetlensége, amelyet csak nemrégiben sikerült súlyos áldozatokért cserébe nyernie, illuzórikus maradna, ha a jelenlegi állapot rövidesen nem enyhül. Amire az angol kormány ekként riposztozott: 1936 tói mostanáig a wafdisiák legénykedtek Kairóban. Miért töltötték el as időt semmiségekkel, miért civakodnak folyton egymással és miért nem építették ki a hadseregei, a függetlenség egyetlen zálogát? Ha pediglen Anglia segítségére apellálnak, mivel hogy képtelenek önmagukat megvédeni, ne legyenek olyan nagyra azzal a függetlenséggel. És igy az izlám fellegvárában, Kairóban, megint az angolok az urak. S most a wafdisiák. a nacionalisták tüzelik őket, ha Istent ösmernek, ne béküljenek az olaszokkal s önként felajánlották szolgálatalkat annak az elhárítására, hogy as olass imperializmus erőt vegyen rajtuk. Hogy esek a szolgálatok mit érnek, azt nagyon is jól tudják Rómában. Fabalkát sel Éa igy Angliára nehezedik a feladat, hogy a Nílus völgyénsk a biztonságát megőrisze olyan erőkkel, amelyek nyilván elégtelenek. Ugyanakkor az Imám szintén fészkelődik Yemenben, as adeni emirátusok is rakoncátlankodnak, Ssiriában és Irákban gyanús mozgolódások érezhetők s felső Djezirehben, Amondéban és Canardban lázadia lázadást ér. Ibn Széud egyelőre sunyin meglapul, de parázsló szemmel lesi, mikor ugorhat An«lia torkának. Rebus sic stanlibus, mit tehet Anglia, még akkor is, ha Egyiptomot éa Szudáni e hátamögött érzi? Mii lehet egyebet, mint asl, hogy araszról araszra, lépésről lépésre visszavonul és megalkuszik Olaszországgal, azzal a hatalommal, amely ezt a töménytelen bajt a nyakára hozta. Lassan, óvatosan köti a vásárt, bizonnyal, nem egészen hátsó gondolatok nélkül. Abban a reményben, hogy egyszer kamatostól visszafizeti. Mert nem hiába mondotta Chesterfield John Buliról, ezeket a szavakat: Ne higyjelek ennek a gazfickónak. Csak ezért saokott meghátrálni, hogy ujabb lendületet vegyen és nagyobbat ugorjon, mint a bolha. A jövő eldönti, fog-e még Anglia csakugyan nagyot ugrani. Avagy végkép lehanyatlik. fTlinket támogat, ha hirdetőinknél uásárol Festékek, lakkok és kátpánytermékek, meszelők, ecsetek, a világhírű üledve padló és bútor lakkfesték a legolcsóbb árban és a legmegbízhatóbb minőségben kaphatók: Friscb festéküzletben Luther-ucca 9. és gróf Tisza l.-ut II. sz.