Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-09 / 80. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 március 27 Férfi-, fiu éi gyermekruhát Lemondott a Bilim-kormány Daladier az uj miniszterelnök "

iadi

8 11 á r a d i t Ó I Hatalmas választék, ——

1——alacsony szabott árak! vásároljon! (A B. K. tudósitóia jelenti.) A francia szenátus tegnap dél utáni ülésén foglalkozott a kormény pénzügyi javaslatával. Az előadó kifejtette, hogy a kormány pénzügyi javaslata alkalmas arra, hogy a nemzet gazdasági éleiét azétbomlassza. Gardai szenátor azt hangoztatta, hogy a kormány pénzügyi javaslatának végrehajtása feltétlenül inflációt von maga utón. Kijelentette, hogy a szenátus nem fogedja el ezt a javaslatol. Ett köveíőleg Blum miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre a szocialista szenátorok tapsai közepette. A miniszterelnök elsősorban a belpolitikai helyzetet ismertette, majd rátért arra, hogy ő meg akarta teremteni a nemzeti egységet és hogy ez nem történhetett meg, az nem rajta mulotl. A lovébbiakban azt hangsúlyozta, hogy a szenátusnak kincsen joga ahhoz, hogy a javaslatot elgán csolja. Megjegyezte, hogy egyik európai hatalom sem adja meg azt a jogkört a szenátusnak, mint Franciaország. Caiilaux szenátor kijelentette, hogy a szenátorok büszkék arra, hogy a nemzeti érdekeket mindig megvédelmezték. A szenátus ezután 223.49 ellenében kimondotta, hogy a pénzügyi javaslat további részleteit nem tárgyalja. A szenátus ülése után mindenki azt várta volna a párisi politikai körökben, hogy Blum miniszterelnök rögtön benyújtja a kormány lemondását, de a miniszterelnök és a kormány tagjai ehelyett minisztertanácsra gyűltek össze, majd a minisztertanács végeztével az Elysée palotába mentek és Lebrun köztársasági elnöknek etek ezután benyújtottá klemondásukat. Este nyolc órakor Lebrun köztársasági elnök Herrioí-val tárgyalt, majd tiz órára magóhoz kérette Daladiert. Párisi politikai körökben már bistosra veszik, hogy a köztőrsa sági elnök Daladiert bizza meg kormányalakítással. A nagybirtok létjogosultságát hangoztatta Károlyi Gyula gróf a felsőházban (A B. K. tudósitója jelenti.) A felsőház tegnapi ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Széchenyi Bertalan gr. elnök. Napirend szerint folytatták a kultuszminit?; íeri javaslatok vitáját. Az első felszólaló Stelner Miklós csornai prépost volt, aki szerint szelektáló hatásuk lesz ezeknek az iskoláknak, mert az ifjúság még idejekorán választhat neki megfelelő pályát. Finkey Ferenc a gyakorlati középiskoláktól a szellemi pályák túlzsúfoltságának csökkenését re méli. Meskó Zoltán orvosi, illetve egészségügyi szempontból birálte a javaslatot. S. Bálint György azl fejtegette, hogy a kisbirtokos társadalom szellemi színvonalának és gazdasági szakértelmének emelése az ország szempontjából rendkívül fontos. A vita végén H^m*n Bálint kultuszminiszter szóialt fel, aki az egyes beszédekre reflektálva, ki jelentette, hogy a legközelebbi öt év programjába ötven önálló gazdasági népiskola emelését vette fel. * — Ha a törlénetiró fejével gondolkodunk — mondotta — és a mai korszak jellemző tulajdonságait keressük, korunk egyik legjellegzetesebb sajátosságát abban kell látnunk, hogy nélkülözi az egységes közszellemet és világnézetet. Kaotikus, zűrzavaros állapot keletkezett a lelkekben, erkölcsi tétovasőg, valamint világnézeti ingadozás és bizalmi válság letl úrrá. A reális optimizmus helyett egyfelől a pesszimizmus, másfelől az illuzionizmus aratja diadalát. Ez a lelki zűrzavar reányomta bélyegét a mi korunk iskolájára is. A felsőház ezután általánosság ban és részleteiben is elfogadta a kultuszminiszter két javaslatát, majd vita nélkül elfogadta a biztositök díjtartalékairól szóló pénzügyminiszteri javaslatot és a Ion doni cukoregyezmény becikkelyezését. A mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról szóló javaslat vitájában József főherceg szólalt fal elsőnek. Azt fejtegette : Magyarországnak létérdeke, hogy szociálisan kiegyensúlyozott le gyen. Amikor a kormány beterjeszti a javaslatot, sokszázezer munkás nevében köszönetet mond érte. Biró Zoltán beszélt ezután. Kevesli azt, amit a javaslat ad, ezért nem fogadja el. Károlyi Gyula gróf volt a következő szónok. Szerelné a javaslat kiterjesztését, a korhatár leszállítását, bár kétségtelen, hogy a javaslat igy is súlyos megterhelést jelent a munkaadókra- Nem akar propagandákkal és tévtanokkal, amelyek manapság szerte a világon megtalálhatók, hosszasan foglalkozni, csak a birtokpolitikával kapcsolatos propagandáról akar említést tenni éspedig arról a mind •ürübb propagandáról, hogy ebben az országban radikális nagymérvű földosztás lesz. Erről kérdésről már többször beszelt a felsőházban, de azt hiszi, nem hiábavaló ezeket a kérdéseket minél gyakrabban a nyilvánosság elé hozni. Néhány évvel ezelőtt kimutatta, hogy egy jól kezelt, jól instruált nagybirtok azon a területen négyszer annyi embert lart el, mintha azt a birtokot apró részletekre osztanák. Ebből nem követkesik, hogy nálunk minden nagybirtok ennek a kívánalomnak teljes mértékben megfelel, visiont erre törekednünk kell. mert a meiügtidatági munkásságot csak s |61 kezelt nagybirtok segítségévet tudjak kenyérrel ellátni. Helytelenít minden olyan intézkedést, amely az életképtelen nagybirtok mesterséges eszközökkel való alátámasztását célozza. L-shel tízezer holdas nagybirtok közér dekü és lehet párszáz holdas olyan birtok, amely nem falel meg a közérdek követelményeinek. A tulajdonjog szentsége alapján áll, de a földtulajdonost csak csak jogilag tartja tulajdonosnak, aki erkölcsileg tartozik a köznek, hogy birtokán annyit termeljen, amennyit lud és annyi embernek adjon megélhetést, amennyinek csak lud. Ha ennek nem tud megfelelni, birtokának további fenntartása nem közérdekű. A földbirtokpoÜSika összes kérdéseit a kormánynak állandóan szem élőit kell tartania. Egy forradalmi mentalitású földretormol nem lart földbirlokpo'itikának. Az ilyen felfogás nagymértékű gazdasági hanyatlást eredményez. A földbirtok eloszlása természetes folyamat és minden beavatkozás nélkül néha gyorsan, néha lassabban folyik, ezt megakadó lyozni mesterséges eszközökkel nagy hiba, azonban as állami beavatkozás nemcsak szükséges, hanem kötelesség. Ssem előtt kell tartani azl, hogy kinek a kezébe kerül a birtok, különösen nagyon fonlos ez a telepítésnél. Vigyázni kell arra, nehogy megbízhatatlan kezekbe kerüljenek a fö dek. Ezu'án a falu egészségéről beszélt, hangoztatta, hogy a javulást nem lehet máról-holnapra elérni. Végül a mezőgazdasági oktatás fontosságát hangoztatta. Hegedűs Lórőnt beszélt utána. A kubikos-kérdés mego'dása nélkül nem lehet társadalmi nyugalmat teremteni. Magyarországon nem lehet szabályozni a választójogot sem. Addig nem lesz magnyugvás, amig nem sikerül olyan választójogot hozni, amelyben a képviselők száma legalábbis a vála«*lók számával lesz azonos. Baszélt a falukutalókról. Kijelentette, hogy könyveikben rengeteg igazság van, de sok torzítás ia. Foglalkozott n korménv beruházási tervéve!. Mint mondotta, tul messze ment a nemzeti vagyon megadóztatásában a kormány, amikor hatszézmilliós vcgyonvéltségot csinál. Eayik legfontosabb feladat n beruházás során az útépítés. U építési társulatokat kellene szervezni megyéinket. Vuyázni kell, hogy a vagyonadóval agyon ne csapjuk a házbirtokot. A négyszázmilliós belsőkö'caönl máskép, csak ugy, ha ez*.el kapcsolatban a hadikölcsönök valorizálása is megtörténik valamiképpen. Azután Radvánszky Alberl báró elnök bejelentette, hogy a felsőház legközelebbi ülését ma délelőtt 10 órakor tartja. Ezzel a tegnapi ülés véget ért. Két és félévi fegyházra ítéltek egy megrögzött betörőt (A B. K. tudósitóia ielenti.) Tegnap délelőtt tárgyalta a gyu lai lörv

Anyssék Lánczy tanácsa Takács János mezőtúri illetőségű napszámos 8 rendbeli lopási bünügyét. Vádlottként állottak orgazdaság vétsége miatt Boros Gábor, Láda István és Láda Lajos föld mívesek a bíróság előtt. Az iralok ismertetésénél kiderült, hogy Takács János mőr 8 izben volt büntetve hasonló bűncselekményért. A vádirat szerint Takács ez év elején Szarvason betört Győri István dohányárudé jába, ahonnan 73 pengő értékű dohányt vitt magéval, Konyecsnyi György szarvasi kovácsmestertől szerszámot lopott, Gyomán Mercz Mihály éa Csete litván trafikját fosztotta ki. Törökszentmiklóson betört egy kovácsmesterhez és ott is szerszámot lopott, majd azután a zsidó templomba tört be, ahonnan 900 pengő értékű kegyszereket lopott, de ezenkívül betöri az ottani Hangya Szövetkezetbe, valamint Magyar István trafikjába. A vádlott a tegnapi főtárgyaláson beismerte a vádat. Boros Gábor, Láda István és Láda Lajos dohányt vásároltak Takácstól. Mindhárman azzal vé dekeztek, hogy Takács nem papírcecmagolásbsn árulta a dohányt és azt állította, hogy ő azt dohőnygyőri munkásoktól szerezte. A perbeszédek elhangzása után a bíróság tanácskozásra vonult vissza, majd ezután kihirdette az ítéletet. Takőcs Jánost bűnösnek mondotta ki a vád szerint és ezért elítélte őt két és félévi fegyházra és politikai jogainak 5 évi felfüggesztésére. Boros Gábort, Láda Islvőnt és Láda Lajost 8—8 napi foghőzra ítélte orgazdaság vétsége mialt. Az ítélet végrehajtását az orgazdáknál felfüggesztette a bíróság. Az ítélet jogerős. Olvassa A Sportot