Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-06-03 / 124. szám

Ára 6 fillér iékéscsaba, ÍS38 junius 3. péntek S6. évfolyam 124. szám Imrédy Béla miniszterelnök két beszédet mondott a Ház tegnapi ülésén Nagyszabású ulépitési munkálatok megkezdését jelentette be a miniszterelnök (A B. K. tudósítója jelenti) A képviselőház tegnapi ülését tiz őrekor nyitotta meg Korniss Gyula elnök. Folytatták a külüevi tárca költségvetésének vitáját. Rahovszki Tibor volt az első felszólaló, aki sióvóletle, hogy a tegnapi lopok msgdöbbentő eseményekről szá­moltek be. Az elmu't napokban Magyarországon mindenki a lelkek megbékélésén dolgozott és mégis, amikor a kongresszuson nálunk járt testvéreink hazatérlek ezekkel a felemelő érzésekkel, akadt egy államhatalom, amely balkáni brutalitás­sal a visszatérteknél ki­. kutatott minden zsebet és megnézett minden ci­pőt. Korniss Gyula elnök figyelmez­tette a szónokot, hogy ezt a ké nyes kérdési külpolitikai tapintattal kezelje. Rakovszky Tibor beszéde to­vábbi sorén arról szólt, hogy a külügyminiszter tegnapelőtti be­széde megnyugvással töltötte el az emberekel, különösen az, amit a cseh kérdésről mondotí. Somogyvári Gyula a hála és elismerés szavaival emlékezik meg arról, hogy a magyar külpolitikát történelmi bölcsességgel megáldott férfi irányitja. Esután a külügyi költségvetést általánosságban és rész­leteiben is elfogadták, majd rátértek a miniszterelnöki tárca költségvetésének .a tárgya­láséra. Hunyadi Ferenc előadó ismer­tette a költségvetést, amelynek el­fogadását kérte. Toporczer Akosné szólt először a javaslathoz. Foglalkozik a mi­niszterelnök bemutatkozó beszé­dének azzal o részével, amelyben hangoztatta a miniszterelnök, hogy az állam alapja a család. Kéri a mi niszterelnököt, hogy minél töb­bet tegyen meg az intézményes megoldás érdekében. Helyesnek tartaná, ha bevezetnék a közmunka szolgalatot a lányok részére is. A költségvetést elfogadja. Malasics Géza kérte a minisz­terelnököt, hogy a szubvenciók körül teremtsen rendet. Ne legyen olyan kennyü keze ezen a téren, mint az előző kormánynak volt. Pintér László azt fejtegette, hogy a kisebbségi politikában is a szfntistváni esz­méknek kell irányadók­nak lenniők, A csehországi helyzetről beszélt ezután, mejd hangsúlyozta, hogy a magyar kormérivriak kisebbségi polilikéia Bethlen litván óta min­dig lojális volt. A ló'oknak üzeni, hogy a szrnl­istvóni gondolatban találják meg az alapját a kulturális autonómiának. Magyarországon mindenkinek a magyar kormány lojélis politiká­jának útját kell járnia és nem sza­bad I" ü!ön utakat keresni. Arra kéri a miniszterelnököt, hogy az iskolatörvényt maradéktalanul hajt­sa végre, még ott ÍJ, ahol a szü­lői értekezletek esetleg idegen be­hatásra máftként határoznak. MatO'Csy Mátyás a statisztikai szolgálat kérdéseivel foglalkozott és az edóatatisztíka reformját sür­gette. A németség és magyarság között normális és becsületes viszonynak kell Kennie Ezután került sor Klem Antal felszólalósára. Klein Antal azzal kezdte be szédét, hogy bizonyjs szimpto­mákra akar rámutalni a kisebbsér i kérdésben. Felolvasta Imrédy Béla miniszterelnök bemutatkozó beszé­dének azt a részét, amelyet Ma­gyarország és Németország viszo­nyáról mondott. — Szükségesnek tartom leszö­gezni — folytatta —, hogy ez olyan megállapítás, amelyei kevés kivétellel,pértkülönbség nélkül min­denki eléír ebben az országban. Sok vád érte az ulóbbi időben a mi pártunkat és különösen pár­tunk vezérét, Ecl-hardt Tibort, hogy a múltban a miniszterelnök ur ál­tal is körvonalazol! külpolitikai iránytól eltértünk. Ezért le kell szögeznem pártvezérünk és pár­tunk álláspontját ebben a kérdés­ben. Gazdasági, pénzügyi és szo­ciális vonatkozásban mindig fon­tosnak tertolluk a német barátsá­got és ez ellen soha nem emel­tünk szót. A hazai svábság nem szélsőséges. Távol áll minden ilyen mozgalmaktól. — Az a célunk valamennyiünk­nek, a legbecsületesebb szándék­kal, hogy a németség és magyar­4 ság között normális, be­csületes viszony legyen. Itt Magyarországon a nyilas röp­iratokhoz hasonló dolgok jelentek meg. amelyek a pőn-germán agi­táció! szolgálják. Csoór Lajos a miniszterelnökség sajtóosztályának működését bí­rálta. Ezu'én Imrédy Béla miniszter­elnök emelkedett szólásra. Bevezetőben kijelentette : arra szorítkozik, hogy a képviselők fel­szólaláséra reflektáljon, elsősorban pedig Csoér Lejos megjegyzéseire. — A sajtóügyek kezelése terén az a szempont vezet, — mon­dotta a miniszterelnök, — hogy a saj'ó lőrusét oly irányba vezes­sük, oda tereljük, hogy lehetővé váljék a társadalomban és köz­életben fennóló kontroverz kérdé­seknek harmóniku8 megtárgyalása. Bármely oldalról talál­koznék olyan törekvé­sekkel, amelyek a har­móniának és nyugalom­nak megbontására ve­zethetnek, ezekkel szem­ben a legnagyobb erély­lyet fel fogok tépni ugy, mint eddig tettük. Ennek következtében sajnálatomra nem tudok lemondani azokról a jogi esi közökről, melyek rendel­kezésre állnak. Végül a miniszterelnök Toper­czer Akosné beszédével kapcso­latben a családvédelmi problé­mákról emlékezett meg. — Bemutatkozó beszédemben is végigvonult a családvédelem gondolata és azóta is alkalmam volt kifejteni a magyar közvéle­mény előtt azokat a gondolatokat, amelyek engem vezettek, amikor a családot állitottam jövendő po­litikám centrális pontjául. Kétségtelen, hogy a csa­ládi élet bensősége és a gardasági viszonyok között szoros összefüg­gés van. A gardasági visronyek általános jfvitósán túlmenően különleges intézkedések is szükségesek a családvédelem gondolaténak el­mélyítésére. A miniszterelnök ezulőn meg­emlékezel! a zöldkeresztes nővé­rek kitűnő munkájáról s ezzel befejezte felszólalását, amelyet nes?y taprsal fogadtak, Ezzel óltalőnossógban és rész­leteiben is elfogadták a miniszter­elnökségi lárcát. Görgey István előadó ismertette a kereskedelmi tárca költségveté­sét. Az értékesítés problémáiról beszélt. Nagyon fontos, hogy ezen a téren a kormány irányító tevé­kenységet fejlsen ki. Az órkormánybiztos hatásköré­nek kibővítését sürgette. Megálla­pította, hogy kivitelünk az elmúlt esztendőben nem remélt ered­ménnyel zárult. HuszperceB rzünet után az el­nök ismét megnyitotta a Ház ülé­sét és megkezdték a kereskedelmi tárca általános vitáját, amelynek sorén elsőnek Eszterházi Móric rámutatott arra, hogy a kereske­delmi tárca költségvetésének tár­gyalása során ismét felvetődik az a kérdés, hogy szabr-d legyen-e vagy irányított a kereskedelem. Szerinte olyannak kell lennis a kereskedelemnek, ami­lyennek ez idő azt meg­kívánja. Esz'erházi Móric ütőn Kertész Miklós arról beszélt, hogy a vá­sárlókat meg kell erősiteni, ezt még akkor is meg kell o'dani, ha brutális eszközökhöz kell 'olya­modni. Hamerli Imre a kereskedelem képesitéshez kötésével foglalko­zott. Dinnyés Lejos az eucharisz­tikus kongresszus intézőbizottsá­gának tökéletes munkájáról nyi­latkozott őszinte elismeréssel, majd többek felszólalása után Imrédy Béla miniszterelnök, kereskede­lemügyi miniszter emelkedett szó­lásra és válaszolt a vita szóno­kainak. Bevezető szavaiban a minisz­terelnök rámutatott az utóbbi 10 esztendő tapasztalataira, majd is­mertelte, hogy Magyarországnak a Németországgal való tárgyalások során sikerült kötni, amelyeknek értéke felér a volt osztrák gazda­sági megállapodásokkal. Olaszor­szággal is kedvező a helyzet ezen a téren és rcegnyugtaló Svájc és Anglia érdeklődése. Ezután a tárca közlekedési ága­zatára tért ki a miniszterelnök és ismertette, hogy az 1938 - 39. évre 12 millió pengő van előirá­nyozva útépítésre és 30

Next

/
Thumbnails
Contents