Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-06-02 / 123. szám

Ára 6 íiHér SME6YEI KÖZLÖNY Békéscsabai 8938 junius 2. csütörtök 66. évfolyam 123. szám Komoly helyről soha nem hangzottak el nyilat­kozatok a háború elkerülhetetlenségéről — mondotta Kánya Kálmán hatalmas külügyi expozéjában (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnapi ülését tis órakor nyitotta meg Komis Gyula elnök és nyomban megkezdték a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalását. Farhas Elemér előadó utalt arra, hogy az intéger Magyarország ké pét scha kitörülni nem lehet a magyar ember lelkületéből. Ellen­vetés nélkül állapithatja meg, hogy a nemzet őrömmel vál­lalja azt az áldozatot, hogy mindent megadjon a honvédség korszerű leiszereléséhez, mert ez az alapja az ország biz­tonságának és jövőjének. A bé* két akarjuk szolgálni, egyúttal do­kumentálni azt is, hogy amit az Isten nekünk adott és nekünk ren­deli, azt meg fogjuk ludni védeni. Ez a törvényhozás, pártkülönbség nélkül, beleértve a szociáldemok­ratákat is, mindig mindent meg­adott a nemzet hadserege szá­mára. Eiulén részleteiben ismertette a honvédelmi költségvetési, amely­nek végösszege 155 millió pengő, ami a mult évi Költségvetéssel szemben 27 millió pengős több­lelkiadós! mulat. Az előadói beszéd után Mala­siís Géza szólalt fel, aki hangoz­hatta, hogy a nagy és kisállamok egyformán fegyverkeznek és ez­időszerint tízmillió felfegyverzett állandó hadsereg van készenlét­ben. Rátz Kálmán kifejtette, hogy soha még hadsereg nehezebb kö­rülmények kösölt nem szülelelt meg, mini a mi nemzeti hadsere­günk. Olyan iramú fegyverke­zés folyik világszerte, hogy hamarosan vagy ki kell törni a háború­nak, vagy szörnyű ösz 8zeomló8 vonul végig a világon. Olyan hangulat uralkodik minden­hol, hogy az ágyuk maguktól is elsülnek. Árvátfalvi Nagy István idézi a háború fájó emlékét, de ugyan­akkor örömmel állapítja meg, hogy a mai parlament pártkülönbség nélkül mindent nyújt a nemzet katonaságának. Kéri -a kormányi, hogy az ösz­sces eszközöket vegyék igénybe a honvédség megerősítésére, mert az országot csak a magyar erő tudja fenntartani. A következő szónok Némethy Vilmos voll. Makay Lajos beszéli ezután. A magyar honvédség sok évszáza dos álmoknak a valőraváláse. Ennek a hadseregnek fejlesztése érdekében minden áldozatot meg­hozunk, mert csak igy tudnak valóra válni történelmi jogaink és igazságaink. Patacsy Dénes a hadirokkantak és hadiözvegyek igazságos ellátá­sát ajánlja a miniszter gondjaiba. Somogyváry Gyula arról be­szélt, hogy a nemzet életének egyik legfontosabb parancsa a biztonság. Ha nemzet akarunk maradni, akkor szembe kell for­dulnunk a pacifista világszemlé­lettel. Cseh-Szombathy László volt a következő szónok. Ezer esztendős küzdelemben szereztünk becsüle­tet a magyar kardnak. Elérkeztünk ahhoz az időponthoz, amikor mór nem lehet hallogatni a katonai egyenjoguiág megvalósítását. Berg Miksa báró volt a hon­védelmi tárca vitájának utolsó szónoka. Igy kezdte beszédét: — A független kisgazdapárt nevében meghajtom az elismerés zászlaját a kiváló magyar katona­ság. a tisztikar előtt. Ezulán arról beszéli, hogy min­dent fel kell áldozni a magyar honvédség fejlesztése érdekében. — Arra kérem az uj honvédelmi miniszter urat, — emelte fel hang­ját báró Berg Miksa —, hogy tartsa távol a hadsere­get minden politikától, külső befolyástól, idegen áramlattól. A magyar honvédelemnek érintet­lennek kell maradnia, mert csak igy tud megfelelni kötelességének. Rátz Jenő honvédelmi miniszter felállt helyéről, hogy elmondja első miniszteri beszédét s egyebek kö • zött ezeket mondotta: — Ami a kormánynak honvé­delmi programját illeti, azt egy mondatban tudom összesűríteni. Olyan honvédelmet és olyan hon­védséget akarunk szervezni ennek a nemzetnek, amilyen ennek a nagymultu katonanemzetnek meg­felel és amely honvédség egyúttal záloga az ujabb és ezeréves fej­lődésnek. (Taps a kormánypárton.) Erőszakkal semmit sem akarunk elkövetni, de szükségünk van erős honvédségre, hogy en­nek az országnak létét es jövendőjét biztosítani tudjuk. — Vállalom a nemzet előtt a felelősséget hogy a honvédség tisztikara mindig és minden vi­szonylatban teljesíteni fogja köte­lességét. amelyet esküjével foga­dolt. (Hatalmas taps a Ház min­den oldalén ) A hadsereg és a tisztikar befelé a törvény rend őre lesz, kifelé pedig pajzs és ha szükséges: kard. — Nem tagadhalom és strucc­politika volna tagadni, hogy volt tényleg a tisztikarban nyugtalan­ság. Azt sem akarom tagadni,, hogy ilt ott ez a nyugtalanság meg nem felelő helyen és módon nyilatkozott meg. Kész vagyok minden vizsgálatra minden liszt ellen, akiről a politizálás vádját tényleg sikerül bizonyítani. — És kész vagyok a legmess­szebbmenő konzekvenciákat is le­vonni az illetővel szemben. De kérnem kell mindenkit a Házban és a Házon keresztül az egéss magyar közvéleményt is, hogy tényeket hozzon és azokért a lé­nyekért teljes felelősséggel álljon helyt. A honvédelmi miniszter ezután kijelentelte, hogy a legnagyobb szeretettel, szivének legnagyobb melegségével kiván foglalkozni a hadirokkantak és hadiözvegyek problémájával. Rátz Jenő honvédelmi miniszter le akart ülni a helyére, a kép­viselők azonban felugrállak he­lyeikről és nagy tapsban törtek ki. A hovédelmi miniszter beszéde után az elnök felfüggesztette as ülést, majd amikor ismét meg­nyitotta, megkezdődölt a külügyi tárca költségvetésének a tárgya­lása. A vita során többen szólal­tak fel, majd Kánya Kálmán külügyminiszter mondotta el nagy érdeklődéssel várt expozéját. Kánya külügyminiszter beszéde A képviselőház déluláni ülésén igen nagy érdeklődés közepette kezdte meg Kánya Kálmán kül­ügyminiszter külügyi expozéját, melynek elején azokat az okokat és tényezőket sorakoztatta fel, arrelyek ez Európában egészen 1935 ig uralkodó viszoylagos nyu­galmat megváltoztatva, Európa ar­cának mai dinamikus formáit ki­alakították. Fejtegetései kapcsán részletesen kitért Németország és Olaszország politikai előrenyomu­lása során elért poziliv eredmé­nyekre. —Olaszország keletafrikai akció­ját békés ulon tudta finalizálni és ezáltal minden körülmények kö­zött hosszabb időre nyugalmi ál­lapotot teremteni, Németország pedig ez év március havában el­érte legfőbb vágyának, Auszlriá­nak az anyaországgal való egye­sítésének beteljesüléséi. A két te­kintélyállam tehát jelenlékenyen megerősítette nemzetközi pozíció­ját, amely ténnyel szemben mind­azok a faktorok, amelyek a fasiz­mus és a nemzeti szocializmus legelkeseredettebb ellenségeinek mutatkoztak, mindjobban háttérbe szorultak. Áll ez elsősorban a nép­szövetségről, mely oly hosszú éveken keresztül a status quo fenntartásának támogatója és a háborúban alulmaradt államok kö­veteléseinek legszívósabb ellen­zője voll. — Őszintén megmondom, hogy a magunk részéről e tekintetben mór régóta nem tápláltunk reménye­ket a népszövetség tevékenysé­gével szemben. Ha ezideig mégis tagjai maradiunk a genfi intéz­ménynek, ez elsősorban azért tör­tént, mert Genfben láttuk azt a fórumot, ahol az egész világ köz­véleménye előtt megismertethettük az elszakított magyar kisebbségek sanyarú sorsát. —A tekintélyállamok legádázabb ellensége kétségtelenül Szovjet­oroszország, amelynek tekintélye a nemzetközi életben az utóbbi időben erősen megcsappant, főleg belpolitikai zavarok folytán. —Franciaorsság, mely még rövid idővel ezelőtt e nemzetközi élet legilletékesebb törvényhezója volt. ezt a szerepet közismert okokból nem volt képes továbbvinni. — Ennek a rendszernek fenntar­tása mellett küzdöttek rendület­lenül a kisantant államok is. De közismert dolog, hogy e csopor­államai a nagy nemzetközi kér­désekben ma nem igen tudnak együttműködni. — He ezekhez még hozzávesszük azt a körülményt, hogy Spanyol­országban emberi számítás sze­rint Francó pártja, tehát az a párt fog győztesen a polgárháborúból kikerülni, mely a tengely kéi ha­talmának elsősorban Olaszország­nak a támogatását élvezte, ugy meg kell állapítanunk, hogy a so­kat emlegetett tengely politikája alapvetően fontos kérdésekben nagy sikert ért el és majdnem tel-

Next

/
Thumbnails
Contents