Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-06-01 / 122. szám

mm Ára 6 fillér •••••MIQl mm _ IOZLON lékéscsabi, 1938 junius I. szerda 66. éurfolyam 122. szám Békéscsaba lakosságának súlyos adópanaszait tették szóvá a májusi közgyűlés felszólalói Ismét kitolódik a MABI kölcsön folyósításának határideje (A fi, K. tudósítója jelenti.) Békétciaba véros képviselőtestü­lete tegnap délután 3 órakor tar­jotta meg május havi rendes kÖEgyülését, amelyen a szabad ságon levő Jánossy Gyula polgár mester helyett Medovarszky Má­tyás dr. főjegyző elnökölt. A Hiszekegy elmondása után Tamássy Károly dr. I. o. aljegyző felolvasta a polgármesteri jelen­tést, amelyhez Pesii Béla szólt hozzá elsőnek, aki szóvótette, hogy a mezőgazdasági munkások­nál megállapították a munkabére­ket, de az időt nem és igy a munkások látástól-vakulásig nem tudnak annyit keresni, hogy ke­nyérre elegendő legyen. Akár­melyik gyárban kevesebb idő alatt többet keresnek. Kéri, hogy a polgármester hasson oda, hogy ezt megfelelőképpen orvosolják. Szellner Antal szóvátette, hogy a beruházási program kétségkívül nagyjelentőségű és természetesen vállalni is kell az ezzel járó ter heket, azonban sajnos, egészen kirívó esetek vannak az adó­kivetéseknél. Békéscsaba olyan óriási terheket visel, ami országos viszonylatban is fellünő. (Közbe­szólás : Toronymagasak az adók I) Több várossal összehasonlítja Bé­késcsabát. Ha valaha szükség volt erő­forrásra, adóalanyra, akkor most van, de vigyázni kell arra, hogy az adózó össze ne roppanjon. Magától értetődő, hogy adózni kell, ezt minden komoly ember tudja és belátja. Ezután egy sta­tisztikát ismertetett. Miért van arra szükség, hogy minden év elején rettegni kell. Hangsúlyozza, ez nem tiltakozás az adózás ellen. Ehhez tartozik az egyke-kérdés. Mindent elkövetnek, hogy egzisz­tenciákat teremtsenek. Áthelyeztet­nek egyeseket mős pályőra. Mi vár ezekre ? A miniszterelnök maga elismerte, hogy ezen a kér­désen segíteni keil. Áttért ezután arra, hogy a fix­fizetéses emberek nem tudnak belekapcsolódni a kulturális és gazdasági életbe. Hát akkor egy ilyen adókivető tisztviselő miért nem indul ki önmagából. Ez ellen cselekedni kell s ne várjuk, hogy az adóhivatal magától megcsi­nálja. Közbeszólás : ... hőtha ? — (De­rültség.) Egeknek az anomáliáknak meg kell szünniök. A polgármesteri je­lentést elfogadja. Kámán János megemlítette, hogy az épitőmunkásoknak nin­csen munkájuk. Sürgette a Kereki sikátor kikövezését. Gyöngyösi János dr. kifejtette, hogy Békéscsaba tényleg tul van adóztatva. Van ennek idevágó része, a városi költségvetésnek egy része. Amennyiben itt tapasz­talható lesz, mident megteszünk, hogy ez visszaállíttassák a tavalyi színre. A költségvetés tárgyalásá­nál ezt a kérdést figyelemmel fog­juk kisérni. A kérdés megvilágí­tásához szükséges, hogy meg­ismerjük. Előirja a törvény, hogy az érdekeltségeket meg kell kér dezni és ezt nem tették meg, sem a Csarnoktól, sem az Ipar­testülettői nem kérdeztek semmit. Hasonló e helyzet a gazdáknál is. Hasonló strukturéju megye­belieknél a csabai gazda húsz­százalékkal magasabb adót fizet. Az adót nem ieszik ki közszem­lére, holott ezt is előirja a tör­vény. Ha ez megtörtént volna, akkor a sérelmek nagyrésze el­maradt volna. Baj az is, hogy az állami adóhivatalnál állandóan cserélik az embereket. A választói névjegyzékkel is baj van Szobek András sérelmezte, hogy Békéscsaba választói közül mint­egy 5.447 ki van húzva a válasz­tói névjegyzékből. Még a múltkori képviselőjelöltet is kihagyták. Is­mertette a környékbeli statisztiká­kat. Végre a közvélemény azt gondolta, hogy megszűnt a válasz tási hadjárat . . . (Zaj.) . . . most kihagynak öt és fél­ezer embert. A vőlasztói névjegy­zéket pongyolán állították össze. Közbeszólás: a kutyákat jól ír­ták össze. Rátért ezután a mezőgazdasági munkásság súlyos helyzetére. A mezőgázdasági munkabérek nem megfelelőek. Kovács Pól elfogadja a polgár­mesteri jelentést, de kérdi, hogy meg lehet-e tudni azt, hogy tulaj­donképpen ki veti ki az adót. Ki fogésoita, hogy az adófizetőnek semmi joga nincs s ha közigaz­gatási bírósághoz fordul, évek tel­nek el, emig a jogorvoslatot meg­kapja. Kéri, hogy az adók már az első fokon meg legyenek vé­delmezve. Megyeri János sérelmezte, hogy szennyvíz csatornák szelik át a várost. Zárt csöveket kér. Medovarszky Mátyős dr. vála­szolt a felszólalásokra. Pesti Bé­lának kijelentette, hogy a megál­lapított munkabérek minimálisak, de ennél többet lehet, sőt kell is fizetni. Ezen a téren méltányosan igyekezett a bizottság megállapí­tani a bereket. Az érdekeltségnek módjában áll fellebbezni. Kámán Jánosnak kijelentette, hogy az épi­tőiparosság érdekében fedezet hiá nyában nem tehet semmit a vő ros. Azt elismeri, hogy a magőn­épitkezések szünetelnek. A kereki sikátort nem fogják elhanyagolni, ha arra már sor kerül. A választói névjegyzékkel kap­csolatosan a polgármester ad vá­laszt. A szennyvízcsatorna már tiz éve programon van, de erre nem volt pénz. A gyárakat kényszeritették, hogy szennyvizderitőket alkalmaz­zanak. A képviselőtestület Medovarszky Mátyás dr. válasza után elfogadta a polgármesteri jelentést majd át­tértek a tárgysorozat letőrgyalő­sára. A MABI kölcsönnel kapcsolato­san ismertette az elnök, hogy a MABI köíciön ügye hosszabb idő­pontig elhuíódik. Szobek András sajnálattal veszi tudomásul, hogy most, amikor az építőipar pang, ez is elhúzódik. Egy kis falu hamarabb tud vőgó­hidat építeni. Ez közegészségügyi szempont. Hihetetlen, hogy kellő biztosíték hiánya miatt ne kapjon meg egy 50.000 lakosú véros 140 ezer pengőt. Kéri, hogy ezt a kér­dést erélyesebben szorgalmazzák. Medovarszky Mátyás dr.: Saj­nos, nem tudom oplimisztikusan beállítani a kölcsön ügyét, hiszen tavaly óta most került csak vissza az ügy. A vandháli dülőut megnyításő­val kapcsolatban Gálik János szólalt fel és kérte, hogy most már végre meg kell oldani ezt a kérdést. Vannak telektulajdonosok akik, ha átmegy valeki egy ko­csival földjükön két napi szántást fiietettetnek vele. Egy caomó embernek 600 méteres ui miatt hét kilométert kell kerülni. Haló­ségilag kell ezt a kérdést szor­galmazni. A dülőut ügyében az állandó vőlasztmány javaslata, hogy 80 fillért fizessenek be holdanként err»i a célra. A javaslatot s'foged­jak. Ismeretes, hogy a város kép­viselőtestülete elhatározta, hogy Erzsébethelyen egv mősodik óvo­dát létesít. Ezt a határozatot fel­terjesztették az illetékes minisz­terhez, aki jóváhagyta a határo­zatot. Á képviselőtestület névszerinti szavazással elfogadta az óvoda létesítéséről szóló hatórozatot. A képviselőtestület háromszáz oengőt szavazott meg a Munkás Dalárda utazási költségeire. Horváthy Miklós számvevőségi tanácsos ezután előterjesztette az óvodák és iskolák 1938. évi költ­ségvetését, amelyet elfogadott a közgyűlés. Több ügy letárgyalása után öt órakor véget ért a közgyűlés. Esztergomba érkezett tegnap a Szent Jobb Elindult első útjára az Aranyonat (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap indult el az orszőgos út­jára a Ssent Jobbot vivő díszes Aranyvonat. Első állomása a pri­mási város, Esztergom volt. A szerelvény, amelyen a nem­zeti ereklyére ügyelő előkelő ki­séret is helyet foglalt, mindenütt az egész uton az ájtatos hívők­nek valóságos sorfala között ha­ladt. Esztergomban hatalmas tömeg fogadte az Aranyvonalot, térden­állva. Áhítatos fogadtatás után ha­talmas körmenetet tartottak, majd díszes ünnepség volt, meiyen a hercegprímáson kivül Pscelli bí­boros, Hlond lengyel hercegprímás, azonkívül a nápolyi, a párisi ér­sek, az knlióchiai patriárke, va­lamint Imrédy Béla miniszterelnök is részt vettek.

Next

/
Thumbnails
Contents